Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1. szám - Az orosz-lengyel kérdés multja. (Befejező közlemény)

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 megegyezésre. Bencs volt cseh elnök moszkvai útja és a londoni lengyel emigráns kormány azóta megjelent nyilatkozatai mind arra vallanak, hogy elintézetlenül hagyták a lengyel-szovjet ügyet a teheráni értekezleten. Mindamellett a teheráni volt talán a szövetségesek legnagyobb jelentőségű összejövetele. Végre leült a zöldasztalhoz a három államvezető és ha Európa jövendőbeli elrendezé sét illetőleg nem is tudtak megegyezni, megszilár dult az angol, amerikai és szovjet szövetség. Az is látható ezekből a gyakori tanácskozásokból, hogy a szövetségeseknél a politika és a stratégia szoro san együttműködik, összes eddigi legfontosabb értekezleteik nagy harctéri eseményekkel jártak. A világ közvéleménye feszült érdeklődéssel várja, mik lesznek a döntő jelentőségűnek látszó teheráni értekezlet következményei az új világháború különböző csataterein. Az orosz-lengyel kérdés múltja Irta: Dr. Kertész János — Befejező közlemény. — Az orosz túlerő ellen azonban hiába küzdenek elszántan a lengyelek. Május 18-án ugyan Qsztroienkánál győzelmet aratnak az oroszokon, de a hadiszerencse megváltozik s ugyanitt, Osztrolenkánál elvérzik a lengyel hadsereg. 186J januárjában újabb lázadás töri ki Í.Z oroszok ellen, fegyver és lőszer hiányában azonban ez sem vezetett győzelemre s kétévi küzdelem uíán az orosz diadalt aratott. A XIX. század végefclé mozgolódtak a lengyelek, most már erőteljesebben az orosz uralom ellen. 1905-ben a később nagy hírnévre szert tett Pilsudski állott a forradalmi megmozdulások élére és ennek a szervezkedésnek volt az eredménye, hogy az 1914-ben kitört világháború nem találta készületlenül a lengyeleket és légiókba tömörülve harcoltak az osztrák-magyar és német seregekben az oroszok ellen. Ki is vívták maguknak a szabadságot és a független lengyel államot 1918-ban meg is valósították. De meg kellett küzdeniük az orosz bolsevista haderővel 1 <> 20-ban, sok <<vőzelmet aratva, de sok csapást elszenvedve küzdöttek vééig ezt a hadjáratot is, mígnem a visztulai csatában megverte az oroszokat Pilsudszki. Az ezután következő békében hosszabb ideig nyugalom állott be. Az 1939-ben bekövetkezett tíétnet-lengyd háború és a? ezt követő orosz-lengye! háború ismét Lengyelország teljes felosztásához vezetett. Az orosz hatalom egészen a Kárpátokig terjesztette ki uralmát 'és így a magyar határig ért a nagy orosz birodalom. A német-orosz megegyezésit csakhamar követte a német-orosz ellentét, mely -a Németország és Oroszország közt most dúló irtózatos háborúhoz vezetett. Ebben a hadjáratban a lengyelségre igen nehéz napok következtek. Természetesen a Londonba menekült lengyel emiüráeió kitartott álláspontja mellett a lenivel határokat illetően. Oroszország ezért nem is akart hallani orosz-lengyel (megegyezésről, amit az angolszászok annyira sürgettek. Sikorski lengyel tábornok és kormányfő nem tágított, s ez arra vezetett, hogy a nemrégen beállott diplomáciai kapcsolat a lengyel emigráns kormány és Szovjetoroszország között, megszakadt. Azóta fel sem vették az érimkezést és Európa előtt nyilt kérdés maradt az újabb lengyel-szovjet viszony. Az angol diplomácia többízben tett békítő kisérleteí, de ez mindkét fél makacs álláspontján megtört. Lengyelország ragaszkodik az 1918-ban helyreállítotí történelmi határaihoz, amelynek biztosítását aláírta a Szovjet részéről Lenin és Karcahan is. A .szeptember 9-ilki határozat képezte azt a nyugalmi állapotot, amelvben Lengvelország 1918-tól 1939 szeptember elsejéig volt. KÖZGAZDASÁG A NAGYKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE FEJLŐDÉSE. A nagykereskedők részére 1943. év elején létesült érdekképviseleti szervet a Nagykereskedők Országos Egyesületét (N. O. E'.) nem esupán egyes szakmai csoportok hozták létre: kifejlődésében oroszlánrésze volt Zsindely Ferenc kereskedelmi miniszter iparpártolásának, védelemnek, amelyet a kormányzat biztositott minden szakmai múlttal rendelkező, tőkeerős, jól megalapozott nagykereskedelmi vállalatnak további megerősödése érdekében. Az elárusító szervek két ága közül a háborút kétségtelenül a nagykereskedelem sínylette meg jobban. A kiskereskedelem terén a követelményeknek megfelelően sikerült a prosperitás biztosítása, a nagykereskedőknél az árúellátásukban lényeges visszaesés ta pss/t tlharó. Menmiséjileg l;anyatlás mutatkozik nem esak hazai, hanem behozatali viszonylatban is. Ennek a sajnálatos körülménynek az oka kétségtelenül az a nagymértékű anyaghiány, amely próbára-teszi nagykereskedelmi vállalatainkat. A N. O. E. néven ismert érdekképviseleti szerv tudvalevőleg arra a célra alakult, hogy a nagykereskedelemnek minden téren segítségére legyen. A nagvkereskedők nívójának a háború után való helyreállítása lesz egyik legfontosabb feladata a N. O. E.-nek, ha majd a jelenlegi nehézségek megszűnnek és a termelés frontján a minőség ismét a mennyiséggel egyenrangú tényezővé válik. A Nagykereskedők Országos Egyesületére olyan építőmunka vár a háború után, amelynek fontosságát ina még kevesen látják tisztán. A „békebeli" mennyiség és minőség helyreállítása, sőt továbbfejlesztése. A N. O. E. ügyvitele élén, mint ügyvezető igazgató-főtitkár: Károlyi István áll. Károlyi Istvánt tudása, tehetsége, kiváló személyi tulajdonságai predesztinálják arra a felelősségteljes pozícióra, amelyet betölt és amelyet olyan időben vállalt, amely valóban nagy áldozatot és felelősségteljes elhatározást kíván. Károlyi István eddigi munkája, egész pályafutása garancia arra, hogy a belé helyezett bizalomnak meg tud felelni és a nagykereskedők irányításának munkáját el fogja végezni azon számtalan nehézség közepette is, amelyekkel a nagykereskedelemnek a mostani háború során meg kell küzdenie. Károlyi István működése kora ifjúságától kezdve egybeforrott a bizalmi beosztottságú 'és érdekképviseleti munkával. Megelőzően a Ganz-gyárnál, mint igaz