Magyar külpolitika, 1944 (25. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1. szám - Az orosz-lengyel kérdés multja. (Befejező közlemény)

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA gatö dolgozott és munkakörében alkalma volt elmélyedni a szociálpolitika, s közgazdaság elméleti kérdéseiben is. A Nagykereskedők Országos Egyesületének megszervezése és elgondolása, elsősorban az ő munkájának erdeme. Károlyi István gazdag tapasztalatokon alapuló széleskörű tudással végzi nagy. és felelősségteljes munkáját és biztosítja a N. O. E. zavartalan ügymenetét, amivel nemcsak a nagykereskedelemnek, de felettes hatóságainknak elismerését és megbeesülését is kiérdemelte. MURÁNYI ADORJÁN ZOLTÁN szőrmenagykereskedő a következőkben nyilatkozott a szőrmepiac helyzetről: — A nagyobb forgalom közvetlen okát abban látom, — mondotta hogy még ebben &• szakmában van aránylag legtöbb szabadáru és így a kereskedők nagyobb tevékenységet fejthetnek ki a szőrmepiacon. Az árak a mult évvel szemben jelentékenyen emelkednek. Szakmai körökben számolnak azzal, hogy a hörcsög, pézsma, sőt fokozatosan a macska is nemcspréinnck fog számítani. — A szőrmekereskedelmet ma legfőképpen az utánpótlási ár kérdése foglalkoztatja. A különböző érdekeltségek régen folytatnak mozgalmat annak érdekében, hogy a kormányzat az egész vonalon fogadja el és engedélyezze az utánpótlási ár alkalmazását. \ ma eladott szőrmék vételáráért csak fele annyi új szőrmét tud a kereskedő beszerezni, az eredmény íehát az, hogy a raktár állandóan összezsugorodik. Különösen a külföldi beszerzéseknél jelentkezik feltűnően a pótlások áremelkedése, mert a külföldet az árak te kintetében nem kötik korlátozások. A fentiekben vázolta a szőrmepiac helyzetét Murányi Adorján Zoltán, aki rövid idő alatt jó nevet szerzett a szakmájában. SZENDRÖI SZENDREY JENŐ, a Szilágyi István Bőrgyár R. T. cégvezetője, akinek részvénytársa sági tőketranzakciójáról legutóbbi számunkban beszámoltunk, egy új cserzöanyag-gyár alapításában vesz részt. Az új gyár építkezéseinek befejezése és üzembehelyezése rövid időn belül megtörténik. A részvény társaság igazgatója: Szilágyi István a vállalat adminisztratív vezetőjének kiválasztásánál szerencsésen járt el, amikor szendröi Szendrey Jenő cégvezetőt, a magyar bőripari piacon szakmai felkészültsége és kiváló személyi tulajdonságai alapján előnyösen ismert szakembert állította az újpesti gyártelep adminisztrációjának élére. Szendröi Szendrey Jenő a bőripar egyik legkiválóbb szakembere, aki már eddig is számos bőrúgyi rendelkezés előkészítésével tett sok szolgálatot a bőranyaggazdálkodásnak. Széleskörű tudása és páratlan ügyszeretete, úgy a gazdasági életben, mint a bőripar körében méltán biztosít nagy megbecsülést számára. Szendröi Szendrey Jenő, mint a Magyar Bőripar Nyersanyagbeszerzö és Elosztó Rt. volt főtisztviselője az általános gazdasági és bőripari kérdések összefüggéseinek egyik legalaposabb ismerője, aki már eddig is nehéz és felelősségteljes, rendkívüli készültséget és körültekintő alaposságot igénylő eredményes munkát fejtett ki ABAFALVI ÉS FELSÖLEMOTAI ABAFFY SÁNDOR, kincstári főtanácsos nagy cikkben számolt bc közgazdasági és pénzügyi problémáink centrális kérdéseiről az egyik közgazdasági lapban. Egy tanulmány szerzője hat év óta igazgatója az Ipari Munkaszervező Intézetnek és az Erdélyi Ipari Munkaszervező inié zetnek. Tanulmánya betekintést nyújt az időszerű pénzügyi és gazdasági kérdésekbe. Abaffy Sándornak pénzügyi, gazdasági és társadalmi körökben nemcsak tudását ismerik és értékelik igen nagyra, de személyes tulajdonságait, lekötelező egyéniségét is. Mielőtt a pénzügyi szervezeteink között előkelő szerepet betöltött /. M. /.-ben mai magas, felelősségteljes pozíciójába jutott, az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézetnél fejtett ki értékes tevékenységet, s ennélfogva a bankok szervezetét átfogóain ismeri. A bankok közös munkájából is kiveszi részét, és szakavatott tanácsait igen nagyra értékelik. Szakirodalmi tevékenysége révén gyakran éritkezik a sajtóval és szimptikus egyénségével ra sajtó szeretetét méltán kiérdemelte. A NAGYVÁRADI CARMEN CIPŐGYÁR R. T. visszatért Erdély legtekintélyesebb cipőgyárába. Kiterjedt vállalatain kívül nemcsak az ország különböző városaiban, hanem a fővárosban is számos fiókkal rendelkezik. A vállalat a felszabadulás után nagyarányú modernizáláson ment keresztül, melynek keretében gépparkját és berendezését a legkorszerűbben felfrissítették. A gyár vezetősége azonban nemcsak a termelés folyamatosságának biztosítására fektet súlyt, hanem igen sokat áldoz alkalmazottainak és munkásainak szociális jólétére is. Steiner Miklós vezérigazgató valóban példát mutató szociális gondoskodással valósította meg azt a modern gyárvezetést, mely a termelés fokozását és minőségét legelsősorban a vállalat tisztviselőkarának és munkásainak megelégedettségére alapítja. A cipőgyár különben teljes mértékben foglalkoztatva van és sikerült a produktivitás útjából a háborús nehézségek legnagyobb részét elhárítaini. A Carmen Cipőgyár Rt. vezetősége a nehéz, irányított gazdasági tevékenység alatt is hivatása magaslatában és teljes odaadással készül és erősíti magát a jobb időkre. Steiner Miklós vezérigazgató további munkássága elé nagy reményeket fűznek, akik személyesen ismerik, meg vannak győződve róla, hogy e várakozásnak meg is fog felelni. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkeszti, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség: Budapest, II.. Keleti Károly-utca 11. Kiadóhivatal: Budapest, VI.. Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 30 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Főváros! Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.