Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Tervek a világ új rendjéről

4 MAGTÁR KÜLPOLITIKA Tervek a világ új rendjéről. Irta: Ajtay József Az egész földkerekségen átviharzó példátlan arányú háború, nemcsak az államok politikai határait rázza meg, de bontogatja a gazdasági életnek és a társadalomnak mostani szerkezetét is. Természetszerűen vetődik fel a gondolat, hogy a régi világ aligha maradhat meg változatlanul és a nagy háború méhében egy más világ keletkezése vajúdik. Sokan úgy vélik, hogy a világ új rendiének küszöbére értünk. A töprengő elméket és az államférfiakat egyre jobban foglalkoztatja a világ új rendjének várható alakulása. Tervek, gondolátok, reménykedések születnek meg nap-nap után. Lázasan kutatják, vitatják a háború utáni új politikai, gazdasági és társadalmi rendnek alapél veit. Éles az ellentét már magának a vezérgondolatnak tekintetében is. Mohó hatalmi törekvések ütköznek össze olyan eszményi új rendezés áhítozásával, amely az igazságosság és észszerűség elvét juttatja diadalra, tartós béke alapjait veti meg és a két világháború pusztító rázkódtatásai után az emberiség az építő munka zavartalan éveinek áldását élvezheti majd. Az újjárendezésre vonatkozó tervek nem szorítkoznak pusztán politikai térre, az országhatárok és a nemzetközi viszonyok új alapon történő felépítésére. Sokan adnak kifejezést annak a véleményúnknek. hogy sem a gazdasági, sem a szoeiális élet mai berendezése nem maradhat érintetlenül. Erre nézve i-> különböző tervek látnak napvilágot. A különböző eszmék kavargó ellenmondásai a legnagyobbak politikai téren. Itt a nyilvánosságra jutó tervek a harctéri helyzet szerint módosulnak és az előtérben álló érdekek nyomása szerint alakulnak. Churchill, Eden és Roosevelt nyilatkozatai nem nyújtanak világos és őszinte képet az angolszász politikai tervekről. Az Atlanti Egyezmény igazi tartalmáról máig sem tünt el a homályosító fátyol. Sok jel mutat arra, hogy az angolszász vezetők között sem alakult ki még az egységes felfogás, annál kevésbé az angolszász közvéleményben. Nehezíti a nyílt állásfoglalást és a jövő terveinek őszinte feltárását a Szovjettel való szö•setségi viszony. Moszkva egyáltalán olyan nem titkolt hatalmi törekvéseket táplál, amelyek szöges ellentétben vannak az angol birodalom életbevágó érdekeivel, az angolszász közvélemény demokratikus gondolkodásával és azokkal a részben politi kai, részben erkölcsi kötelezettségekkel, amelyek Angliára, sőt az Euyesült Államokra is nehezééinek a Szovjet által fenyegetett északi és balkáni államokkal, valamint a lengyel érdekekkel szemben. Helyesen mutat rá egyik semleges lap, hogy az angolszász hivatalos körök kénytelenek mesz szemenően óvatos tartózkodást mutatni a jövő kérdéseiben való állásfoglalásnál, sőt engedékenységet tanúsítani a Szovjet által hangoztatott területi és hatalmi igényekkel szemben, arra való tekintettek hogy a szövetségesek szárazföldi háborújának terhét túlnyomó részben Moszkva viseli. A kisebb népek nem sok reményt táplálhatnak mindabból, ami angolszász részről elhangzik a jövendő politikai rendezést illetőleg. Eszerint négy nagyhatalom: Anglia, az Egyesült Államok. Szovjetoroszország és Kina uralmi akarata döntené el a jövőben minden ország sorsát és a kisebb nemzetek pusztán alkalmazkodni kénytelen függvényei lennének az uralomra egyedül hivatott nagyhatalmaknak. Az amerikai Renner föderációs tervezete sem bíztatja semmi jóval a kisebb népeket, önkényesen és a tényleges viszonyokat figyelmen kívül hagyva, kilenc szövetségi alakulatba kényszerítené bele az államokat és a gyarmatokat. Az Egyesült Államok szövetségi államrendszere lebeg Renner szeme előtt. Ez azonban közel két évszázad történelme folyamán fokozatosan önkéntesen létrejött, szinte szükségképpeni alakulás. Holott Európában a történelmi folyamat és a természetes fejlődés az utolsó kétszáz év alatt a függetlenség és önállóság jegyében számos kisebb állam alakulására vezetett. Ezek túlnyomó i észben a külön nemzeti egyéniségek bonthatatlan alapján épültek fel. Ezek az országok a kölcsönösség és viszonosság alapján összeműködésre kaphatók saját szabad elhatározás alapján, de kényszertársulást jelentő, mesterséges szövetségi alakulatokban helyet foglalni nem akarnak. A helytelen úton próbálkozókkal szemben józan hang emelkedik Svájcból és foglal határozottan állást a kis nemzetek érdekében. Léopold Eoissier, aki az Interparlamentáris Unió főtitkáraként alapos betekintést nyerhetett Európa nemzetközi viszonyaiba „Regards vers la paix" című újabban megjelent munkájában leszögezi azt az alapvető igazságot, hogy igazi és tartós megbékülé^ l'urópában csak úgy jöhet létre, ha lehetővé válik, hogy a nemzetek függetlenül és önállóan saját maíuk módja szerint boldogulhassanak. A kiváló olasz közíró Gayda bizonyára a tengely vezető tényezőinek álláspontját juttatta legutóbb kifejezésre egyik legnagyobb olasz lapban, amidőn a jövő Európa vezető eszméjeként a nemzetek önállóságának és függetlenségének alapján kialakuló, jogos érdekeiket figvelemre méltató együttműködést jelölte meg. A jövőt illető gazdasági tervekben is jelentkeznek hasonló ellentétek, mint a politikai elgondolásokban. Akadnak elmélkedések, amelyek a kisebb nemzeteket gazdaságilag kiszolgáltatni akarnák az erősebb államoknak. Ezek álláspontjukat azzal próbálják megokolni, hogy az új Európában szükség lesz nagyszabású, tervszerű és racionalizált termelésre. E termelési rendszerben való részvétel mikéntjének megszabásánál önként érthetően az erősebb hatalom döntené el a gazdaságilag fejletlenebb és gyengébb nemzetek szerepet és sorsát. De ugyanakkor egyre nyomatékosabban hangzik fel az a követelés, is, hogy minden nemzetet részeltetni kell a világ javaiban és biztosítani kell részére a hozzájuthatást a gyarmatok gazdag nyersanyag-forrásaihoz. Sőt angol részről merül fel, hogy a gyarmatokat a háború után nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni. Az önellátási elzárkózás megszüntetésének követelése a világkereskedelem szabadságának és biztonságának helyreállítása azt a gondolatot kívánja szolgálni, hogy ily módon meg lehessen nyitni az utat a nemzetek szorosabb gazdasági együttműködésére. Ugyanez a célkitűzés rejlik azokban a tervek-