Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Az ezeréves Magyarország Európa történetében. 2. [r.]

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA mint ezer évig fennmaradt. Ezek a külpolitikusok tanácsoltak, hogy Szent István szent örökét, a kérész lény elveket és a magyar önállóságot, éplséget s ezzel együtt az örök cinben testvériséget védelmezzük. Magyarország mindaddig erős lesz. — ami azt jelenti, hogy lesz. — míg czciket az éheket védelmezi. Mar pedig lennünk kell. Lennünk, nem azért, hogy együnk, igyunk, szórakozzunk, gazdagodjunk, hanem azért, hogy elveinket, az emberi együttélés legmagasabb elveit, vallhasisuk. hirdethessük és védelmez/ük. Ez az igazi magyar integritás. Ez jogcímünk a teljességre, a földi és menynyej örök életre. Ezt kell tudnia minden magyarnak és százszor inkább a magyarság külpolitikuKiinak. Ezt kell hirdetniük ország- es \ ílágszerte. ebben kell megjelölniük a magyarság örök jogát és hivatásiát. Mi Szent István után nemcsak a haza földjét, hanem eszméit is örököltük. Ez eszméket nem rejthetjük sem önmagunk, sem a világ előtt véka alá. Ezek az eszmék a mi legnemesebb örökségünk. Ha Európát, sőt a világot a mostani borzalmas ítéletidő után újra rendezik, jelentkeznünk kell régi örökségünkkel, nagy vezetőink régi hagyományaival. Ha Európa lelkében szerepünk emlékezete elhalványodott, frissítsük fel ezt az emlékezetet. Ne szűnjünk meg igazságunkat, egyetlen történelmi védelmünket, hirdetni. A szigorú római jog ma is eleven és hatékony, miért szűnnék meg az a magyar jog, mely alapja minden nép békés együttélésének? A magyar külpolitikusok pedig teljenek meg nagy elődeik szellemével és a világ ellentétes erőinek örvényléséből, mint hajdani nagy elődeink, mentsék meg a magyarok nagy örökségét, amely nemcsak a magyarságnak, hanem egész Európának s vele együtt a világnak Isteniől adományozott nagy kincse. Az ezeréves Magyarország Európa történetében. Irta: Lukács György v. b. t. t. nyuy. miniszter. II. A király államfői jog- és hatulomköre. A király államfői jogkörében az államhatalom mindhárom ága, a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom találkozik. Egyetlen szerve a magyar alkotmánynak a király, aki felelősséggel nem tartozik, a felelősséget a királyi rendelkezést ellenjegyző miniszter viseli. A törvényhozói hatalom körében a király legkiválóbb joga a törvényszentesítési jog, amely semmikép sincs korlátozva. A király joga az országgyűlés összehívása, az évi ülésszakok berekesztése, az országgyűlés elnapolása, feloszlatása. A feloszlatás esetében az új országgyűlést a feloszlatástól számított három hónap alatt összehívni tartozik és pedig olyan időben, hogy az előző évi állami zárszámadás és a következő évi állami költségvetés idejében elintézhető legyen. Ugyanez a szabály az elnapolás, valamint az évi ülésszakok berekesztése esetében. A végrehajtó hatalom feje, birtokosa az alkotmány szerint a király, aki hatalmát a törvények szerint és az alkotmánvban erre kijelölt szervek által gyakorolja (1790/91. évi 12. te). Az 1848-i alkotmányos rend előtt a végrehajtó hatalom élén királyi, később országos tisztviselők állottak, amikének voltak a nádor, az országbíró, a tárnokmester, a horvátszlavon bán stb. Majd megalakultak a királyi kormányszékek (dikasztériumok). izek voltak: a királyi tanácsból kifejlődött m. kir. helytartótanács, mint országos főhatóság, a király oldalán álló és rendelkezéseit közvetítő magyar királyi udvari kancellária, a tárnoki hivatal, mint a városok felsőbb hatósága és a magyar királyi udvari kamara, mint pénzügyi főhatóság. Lényeges változást jelent az 1848-i rcformtörvényhozás, melynek intézkedései szerint a király csak parlamenti felelős minisztérium által gyakorolhatja a végrehajtó hatalmat. A miniszterek nemcsak a ki rálynak, hanem az országgyűlésnek is felelősek Az 1848. évi V tc. szerint a király bármely rendelete, parancsa, kinevezése csak miniszteri"ellenjegyzés mellett érvényes. Ez alól csupán a hadvezérlet köre képez kivételt. A minisztereket politikai és jogi felelősség terheli. A miniszteri felelősség a parlamenti kormányrendszer legfontosabb biztosítéka. A magyar alkotmány szerint a bírói hatalom birtokosa a király, aki azonban most már nem gyakorolja személyesen az igazságszolgáltatást, hanem a királyi bíróságok útján. A bírói ítélkezést sem a király, sem az országgyűlés, sem semmi más szerv nem befolyásolhatja, a királyt azonban megilleti a kegyelmezés, valamint a pertörlés joga. A bírói függetlenség alkotmányos biztosítékai: a bírák tlmozdíthatatlansága, a bírói fegyelmi, vagyoni és büntetőjogi felelősség, az összeférhetetlenség s az érdekeltségnek legszigorúbb megállapítása. A bíróságok fölött az adminisztratív' felügyeletet, valamint a bírák kinevezését a király gyakorolja az igazságügyminiszter útján. Rendes bíróságok: járásbíróság, mint elsőfokú, törvénvszek, mint elsőfokú és mint fellebbviteli, királvi tábla, mint fellebbviteli, királvi kúria, mint legfőbb bíróság, közigazgatási vitás kérdésekben a közigazgatási bíróság jár el. A közigazgatási bíróság az újkori fogfejlődés eredménye. Az országgyűlés. A törvényhozó hatalmat a királv és az országgyűlés együttcsen gyakorolják. Már első királyaink idejében összejött a nemesség országos gyülekezetekre. Ezek a XIII. században már valóságos országgyűlések voltak, amelyeken a szűkebb királyi tanács tagjai is résztvettek. Eredetileg egységes volt az országgyűlés. De lassankint kialakult a kettéválasztás. Már a XV. század második felétől a főnemesek a kisnemesektől elkülönítve tanácskoztak. Mikor a kettéválasztást a törvény (1608. évi 1. te.) szentesítette, a tényleges kettéválasztás már régen megtörtént.