Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Magyar külpolitikusok

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS L.IOA HIVATALOS LAPJA XXIV. É V F O L Y A M. 1. S Z. BUDAPEST 1945 Magyar külpolitikusok. A magyar történelem egyértelmű a magyar k ül politikával. A magyar külpolitika, vállán hordozván a magyar jövendőt, nagy szellemi és jellembeli kiválóságokon keresztül érvényesült. Már Szent István lát (a az erők örvénylejét a magyarok hazája körül Látta, hová és hogyan kell beágyaznia nemzetét, milyen aiapokra kelL építenie, milyen irányba kell tekintenie. Nagy egységbe, a kereszténységbe, illesztette nemzete lelkét, és. népéi az anyaföld után a mennyországgal is megajándékozta. Országának földi pillérévé a birodalmi gondolatot tette. Ez a nagy, valóban nemzetközi jogi gondolat, mely magában foglalja a népek testvériségét és békéjét, a mai — vagy inkább holnapi — nemzetközi alkotmányiból sem hiányozhatik. Nemesebb elveikre nem épülhetett ország, mint Szent István birodalma. Nincs charta, melynek nemesebb, magasabb elvei volnának, mint az ő intelmeinek, melyeket — fián keresztül — az egész magyarságnak és a magyarságon keresztül, a világnak ajándékozott. Szent István külpolitikája a legmagasabb külpolitika, melynek iránya most is parancsoló ránk nézve, s melyet a világ még csaík most akar megvalósítani. A nagy és> szerencsés Magyarország Nagy Lajosi, Mátyási története is azt mutatja, hogy nem voltunk soha nagy külpolitikusok híján. Még a török vész, Magyarország magszaggattatása idején is nagy külpolitikusaink voltak, akik Európa válságai, veszedelme és hatalmi törekvései közben is meg tudták őrizni a magyarság életét és princípiumát, libben az időben, hála nagy külpolitikusain/knak, Bethlen Gábornak, Pázmány Péternek. Martinuzzinak, nemcsak Magyarország, Európa is érezte, hogy Magyarország sorsa: Európa sorsa. A török ellen való háborúban a pápák, lovagok úgy siettek Magyarország megsegítésére, mint egykor a Szent Sír felszabadítására. Valóban, ekkor Európa érezte, hogy Magyarország sorsa egyúttal Európa sorsa, ftrezte, — heIves politikai ösztönnel, — hogy Szent István birodalma nélkül Európa nem igazi Európa. Az az ország, mely Szent István hitvallásával és birodalmi gondolatával a legmagasabb elveket vallotta, valóban Európa egyik tartó pillére. A két Szent lstváni elv a legnemesebb emberi alkotmány. Ea elv nélkül a világ rendezése, most kevésbbé, mint valaha, el nem képzelhető. A Szent lstváni két elvnél sem jobbat, sem békésebbet, sem termékenyebbet nem találhatnak a világ intézői, a mostani külpolitikusok. De ha a Szent Istvánnal kevésbbé szerencsés körülmények közt működű külpolitikátokat tekintjük, bámulnunk kell -ze'Iemük nagyságát, jövőbe pillantó képesséaüket. E nagy külpolitikusok értették a legnagyobb művészetet: hogyan kell fenntartani a magyarságot evők örvénylése közepette. Olyan helyre kerültünk, melyen átrobog minden vész, mely Európát éri. I'gy volt ez régen és> így van ma ils. A világháború magja itt keli i<i és minket sújtott legjobban. Európa közben elfeledte, hogy szüksége van Magyarországra. Európa elfeledett minket. Elfeledte, hogy valaha a mi szabadságharcainkat figyelte, hogy legnemesebb fiait küldte, mint negyvennyolcban is, a magyar ügy védelmére. Mintha minden politikai érzék kiveszett volna belőle, úgy engedte felszabdalni országunk testét. Ma, talán, már tudja, vagy tudhatná, hogy nem cselekedett bölcsen. Ma talán már tudja, hogy az erős Magyarország: európai szükségesség. Talán már tudja, hogy Európa nem zuhan a legnagyobb szerencsétlenségbe, ha politikáját nem Magyarország szétzúzására alapítja. Az európai külpolitikusok súlyos tévedésbe esteik. De Magyarország külpolitikusainak nem szabad tévedniük. Az ö örökségük, amit Szent Istvántól, Pázmánytól, Bethlentől, Martinuzzitól, Kossuthtól kaptak, nem imént feledésbe. Mi megőriztük és megőrizzük ezt az örökséget, mert ez életünknek záloga. Azt mondják, Magyarország sohasem volt olyan nehéz helyzetben, mint mai napság. De tudnunk kell, hogy egy ország léte örökké koűkán forog. Rettegnünk keli érte, mint egy drága gyermekért. Nincsenek könnyű napok, könnyű évek, csak akik azt hiszik, könnyelmű és kényelmes, rövidlátó politikusok. Életünk mindig nehéz volt, nehéz is marad, mii; csak férfihoz méltó életet élünk, nem bízhatjuk sorsunkat másra. Csak a rabszolga, vagy szibarita élete könnyű. Miénk a felelősség, a vigyázat, az őrködés, a cselekvés, az ítélet felelőssége, mert miénk mindennek következménye i«. Isten ránk bízta sorsunkat, mikor értelmet és szívet adott s nagy példákat állított elénk. Egy nemzet valódi vezetői úülpolitikusai, akár eszméket adnak, akár ezeknek az eszméknek megvédését tanácsolják. Ha ezek a vezetők alszanak, alszik a nemzet is, ha ezek bódulatban vannak. - a nemzet is; ha ezek józanok és bölcseik, — a nemzet is. A magyar nemzet nem nagy számának, hanem nagy külpolitikusainak köszönhette, hogy több.