Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 8. szám - A négyszeri országgyarapodás

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 %-ot tevő magyarság húsz év multán, román adat szerint, 24.4" °-ra olvadt le. A rcvizió ezért is sürgős volt. Az anyaországbeli magyarságnak összesen 90.7%-a (1910) visszajött az édesanya kebelére, tizedrészük azonban idegen uralom alatt senyved. Ha a területvisszacsatolások történelmi jogon elvitathatatlanul indokoltak voltak, kétségtelen, hogy a revízió a nemzetiségi elv szempontjából is igazságot osztott. Utalunk a következő adatokra (1010). Az L területgyarapodás túlnyomórészben magyarlakta területet adott vissza, minthogv a felvidéki területsávon a magyarság aránya 86.5% volt, míg a tótoké mindössze 9.8%. A II. területgyarapodás a magyarság iránti hűségükről sokszor bizonyságot tett ruténeknek az ősi hazába való visszatérését tette lehetővé, ahol, szemben a cseh uralom alatti helyzetükkel, autonómiát kaptak. Ez a revízió tehát különleges szempont alá esik. A ruténség aránya a TI. gyarapodás területén 68.9%, a magyarságé 12.7"/o. A III. gyarapodás területén a magyarság abszolút többségben volt, 51.4n/,,-ot tett, míg a románok aránya csak 42.1% volt. A IV gyarapodás a nemzetiségileg legheterogénebb területet adta vissza. E délvidéki területeken a magyarság valamennyi más nemzetiséget messze meghaladó relatív többségben volt: 37%-ot képviselt, míg a németek aránya 18.9, a szerbeké 15.9, a horvátoké pedig 9.30/o volt. A jelenleg magyar uralom alatt álló t^rüle^en, az 1910. évi adatok alapján, a magyarság 74.5%-ot tenne, tehát kereken háromnegyedrésze volna az egész népességnek. Tudjuk azonban, hogy e túlnyomóan magyarlakta területen a magyarság természetes asszimiláció hatása alatt népszámlálásról népszámlálásra egyre jelentősebben foglalt teret, így a trianoni területrészen a magvarságnak 1920-ban 88.4°/°-ot tevő aránya 1930-ig 92.1 %-ra emelkedett. Bizonyos tehát, hogy a megnagyobbodott országban a magyarság részesedése immár nagyobb 74.50/"-nál. A mai országterület kereken 30 millió kat. holdat tévő terü'ctcnek éopen a fele, 15 millió kat. hold a szántó; pontosabban a trianoni teriilet 60.4%-os szántórészesedése a megnagyobbodott országban 50.3"/o-ra szállott alá. A területgyarapodások után más szempontból is eltolódások történtek a míve'ési ágak területi arányaiban. Érthető, hogv a rétek aránva megnövekedett: a trianoni területen a rét 6.9%-ot tett, a négyszer növekedett Magyarországon ez az aránv 9.3%. A szőlők aránya 2.2%-ról 1.5%-ra esett le. A legelők 10%-on felüli aránya keveset módosult. Legfeltűnőbb az erdőterület arányában beállott változás. A régi magyar anyaországban az ország több mint negyedrészét (25.7%) borította erdő. Trianon a magyar erdők 82%-át ragadta el s különösen az értékes puhafából szinte teljesen megfosztotta az országot. A trianoni ország erdőterülete mindössze 11.9%-ot tett. Ma már újból gazdag hazánk erdőkben: trianoni 2 millió kat. holdnyi erdőterületünk megháromszorozódva, meghaladja a 6 millió kat. holdat, s a mai terület 21.1 %-át teszi. Különösen a kárpátaljai és erdélyi gyarapodás gazdagította erdőkkel az országot, ami adódik abból, hogy az előbbin az erdőteriilet aránya 53.8, a keleti részen pedig 36.5%. Milyen és mennyi energiaforrást és ipari nyersanyagot adott vissza azonban az országnak a területek visszacsatolása? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az egész felsömagyarországi hegyvidék gazdag és sokféle bányakincsének az I. gyarapodás csak csekély töredékét adta vissza. Fontos érték itt a vas, kisebb a réz- és antimonérc. A II. gyarapodás Kárpátalja egyébkénti szegénysége ellenére sokoldalúan egészítette ki gazdálkodásunk meglévő alapjait. Különösen vízierő, fa és só szempontjából gazdagodtunk, tehát éppen azokból az értékekből, amelyekre az országnak a legnagyobb szüksége volt. Erdély szintén olyan gazdasági kincseket hozott vissza, amelyek a trianoni országban a legjobban hiányoztak. Vízierő, fa és só itt is megbecsülhetetlen értékben tért vissza. Sajnos, Erdélynek visszacsatolt része jóval kisebb mértékben rendelkezik a föld méhének kincseivel, mint a Romániának maradt délerdélyi terület, s éppen Erdély fökincseit, a krassó-szörénvi és hunyadmegyei vasat és szenet, az Erdélyi Érchegység érceit s a földgázmedencét vagyunk nélkülözni kénytelenek. A Délvidék bányászati termékekben felette szegénv lévén, visszacsatolása bányászati értékgyarapodást nem jelent. Az energiaszolgáltatókat véve sorra, ami a szenet illeti, egy becslés a régi Magyarország földalatti szénkincsét 1.3 milliárd tonnára teszi, amelynek fele Erdélyre esett. Az erdélyi szénkincsnek azonban csak 10%-a, mintegy 70 millió tonna esik a Magyarországhoz visszacsatolt területre. De bár a magyar szénkincs nagyobb hányada nem került vissza, a megmaradt területen a szénkiaknázás jóval intenzívebb, mint a határon túl maradt részen. A háború utáni fejlődés s nem annyira a területvisszatérések eredményezik, hogy kőszén- és barnaszéntermelésünk a mai kisebb országterületen a régi Magvarország szintjére emelkedett. Nyersolaj szempontjából már a trianoni terület feltárásai elégségesek az ország ellátására. A Ruténföld termelési lehetőségei elég komolyak s Erdély keleti határszélén többhelyütt bukkantak olajelőfordulásokra, amelyek bővülésére remény van. A régi Magyarország földgázkincsét egy régebbi becslés 500 milliárd köbméterre tette. Bár az erdélyi országhatár szeszélyes kanyarulattal a kissármási földgázmezőt, mely a kitermelés súlypontja, román uralom alatt hagyta, geológusok szerint a földgázmező a visszacsatolt területre is átnyúlik. Kisebb földgázkutak találhatók is a viszszatért területen, mint pl. Marosvásárhely mellett, nem szólva arról, hogy már a trianoni területen is találtak földgázt (Hajdúszoboszló és Szentadorján környékén). Fontos hajtóerő a vízierő: a fehér szén. A trianoni béke elcsatolta a Kárpátok vizeinek óriási energiakészleteit. A régi Magyarország vizeinek kiépíthető kapacitását 3 millió lóerőre tették, amelynek a trianoni területen csak tizedrésze maradt, s ennek is csak csekély hányadát építettük ki. A kiépíthető vízierő-teljesítményt a megnagyobbodott országban hozzávetőleg négyszeresre tehetjük. Lássuk a fontosabb bányászati nyersanyagokat. Csonka-Magyarország iparát erősen bénította a vashiány. A régi Magyarország földalatti vas-