Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 6. szám - Magyarország balkáni feladatai [könyvismertetés]

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Magyarország balkáni feladatai. Hazánknak a környező államokhoz való kapcsolatairól az utóbbi esztendőkben igen sokat hallottunk. Kulturális egyezmények hivatva voltak a külállamokkal, de főként a szomszédos országokkal különféle kulturális összeköttetéseket létesí teni. Vannak intézményeink, melyek feladatukul tűzték ki a szomszéd államok tanulmányozását. Gazdasági kapcsolatok létesítése, vizsgálata, mindazon lehetőségeknek, melyek a szomszédos államokban vannak. Olyan nyersanyagok, melyek hazánkban hiányzanak vagy csak kis mennyiségben fordulnak elő, a szomszédos államokban esetleg megtalálhatók. De még sok minden érdek készteti a magyar államot és annak tudományos köreit, hogy foglalkozzanak az idegen népekkel. Ezek közt első helyen kell említeni a Balkánt, vagyis annak országait. Számos történelmi kapcsolat, gazdasági érintkezés, kulturális vonatkozást találunk a balkáni népeknél. Éppen a „Magyar Külpolitika" hasábjain foglalkoztam régebben egy balkáni intézet felállításának szükségességével, melynek aktualitása ma még inkább fenn áll. Ma vannak a Balkánon népek, melyeket a háború feldúlt és vannak nemzetek, melyek kitartottak semlegességük mellett vagy éppenseggel a baráti tengelyállamokhoz csatlakoztak. Ezen okoknál fogva Magyarországnak rendkívül éberséggel kell figyelnie a balkáni helyzet alakulására. A baráti népekkel a szo ros érintkezést fenntartani, a megvert balkáni országokban pedig keresni a lehetőségeket, hogy egy általános rendezéskor a magyar érdekek kellő védelemben részesüljenek, vagy pedig a magyarság javára kihasználható iehetősógeket figyelembe vegyenek. Mindezt azonban nem lehet máról holnapra elkészíteni, ennek a vizsgálatára éppenúgy intézményesen megszervezve keli fölkészülni, mint bármilyen országos érdekű feladat megoldására. De a magyar élet adott megfelelő embereket, egyéniségeket, kik adott helyzeteket felismerve, odaálltak önzetlenül és lelkesedve egy-egy magyar cél megvalósítása érdekében. A Magyar Külügyi Társaság Balkán Bizottsága, melynek most volt az évzáró ülése, büszkén tekinthet vissza első esztendejére. A Balkán Bizottság egy éves munkájában, számos előadás tartásával, néhány balkáni vonatkozású tanulmány megjelentetésével, a Balkáni Füzetek sorozat és a Balkán Könyvtár megindításával jelentős mértékben járult hozzá, hogy felhívja illetékesek figyelmét hazánk balkáni kapcsolataira. Dr. Drucker György érdeme, hogy a Balkán Bizottság nemcsak a papíron szereplő társaság, hanem komoly alapon kitartó, fáradságos munkával működő szervezet, mely szükséges, hogy rövidesen egy Balkán Intézet-ben kulmináljon. A bizottság működésére szükség van, de az Intézet felállítása elengedhetetlen ha erelményes munkát akarnak végezni a balkánkutatók. Jelentősek voltak az eddigi kiadványok, különösen ki kell emelnünk Gál Istvánnak a Dunaeurópa és az Ungarn szerkesztőjének most megjelent tanulmányát „Magyarország és a Balkán" címen. A mű alcíme: A magvar tudomány feladatai Délkeleteurópában. Gál István ennek a kérdésnek egyik legalaposabb ismerője. Tanulmányában összefoglalta mindazt, amit idáig a magyar tudomány a balkáni kutatás érdekében tett. Első fejezete: A Balkán a magyar kultúrpolitikában. Második fejezet: A magyar Balkánkutatás múltja, jelene és jövő feladatai. Ezekben a részekben megszólaltatja a balkáni kérdés legszakavatottabb egyéniségeit, kik minden vonatkozásban megvilágítják a balkáni problémákat a magyarság szempontjából. A harmadik fejezet pedig: A Balkán a magyar közvélemény előtt. A szerző alapos szorgalommal gyűjti össze mindazokat az adatokat, melyek teljes képet adnak egy ilyen kérdés boncolgatásához. Ha ezt a művet átnézzük, úgy valóban láthatjuk, hogy mennyi minden érdek, történelmi, kulturális, gazdasági kapcsolata voit a balkáni országokkal hazánknak. Nem szabad hagyni, hogy a történelem folyamán kialakult kapcsolatok a feledés homályába merüljenek, hanem ellenkezőleg, ki kell építeni az összeköttetéseket és ki kell kutatni az eddig még felszínre nem került emlékeket, ki kell aknázni a lehetőségeket. A megjelent munka, mely a Balkán könyvtár első száma, egyenesen kedvet kell, hogy adjon egy Balkán Intézet létesítésére. Ez az út vezet majd Magyarország és a Balkán gyakori érintkezésére, ez a feladata a magyar tudománynak egyelőre Délkelet-Európában. Dr. Kertész János. KÖZGAZDASÁG A magyar ipari kivitel. A régi Magyarország erős ütemben fejlődő iparát az első világ háborút követő összeomlás mondhatni teljesen tönkretette. Gyárainknak több mint fele idegen uralom alá került munkásaival, mérnökeivel és vállalkozóival egyetemben. A csonkaországban maradt üzemek pedig elveszítették nyersanyagforrásaikat, amelyek az uj urak birtokába kerültek. Az összeomlott ország társadalma és kormányzata tudta, hogyha megint fel akarja magát küzdeni az ország az európai nagy nemzetek sorába, úgy elsősorban iparát kell újrateremteni és kifejleszteni. A nemzeti aspirációkon túl még a szociális helyzet is kényszeríteííe az országot ipara fejlesztésére. A mezőgazdaság egyedül nem csak, hogy nem képes elég magas életnívót biztosítani, de még az egyre szaporodó népességet sem tudja eltartani. Magyarország népessége pedig oly rohamosan nő, hogy népsűrűségünk 1941-ben nagyobb volt, mint a legtöbb európai országé. Pl. 1941-ben a trianoni területen egy knr-en 100.2 lélek esett, amikor Franciaország népsűrűsége csak 76 volt, nem is beszélve a szomszédos keleteurópai államokról, amelyek népsűrűsége a knr'-kéníi 70 lélek alatt marad.