Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 6. szám - Magyarország balkáni feladatai [könyvismertetés]

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Az egyre növekvő népességnek biztosítani kellett a megélhetést és ezt csak az ipar biztosíthatta. Az 1920-tól 1930-ig tartó évtized természetes népszaporulatából nyolcszor többet vett fel a gyáripar, mint a mezőgazdaság. Ha egy pillantást vetünk az elmúlt 20 év adataira, láthatjuk, hogy nemcsak az első világháború győztesei maradtak velünk szemben alul iparfejlesztés terén, de a világnak egyetlen országa sem tett olyan hatalmas erőfeszítést ezen a terén, s nem ért el olyan nagy sikert, mint éppen a megcsonkított és földretiport Magyarország. 1921-ben ipartelepeink száma 2.124 volt s ez a szám ]Q39-rc (tehát az utolsó békeévben) 4.334-re nőtt (Nem vehetjük figyelembe a jelen helyzetet, mert erre vonatkozólag egyrészt még hiányoznak az adatok, másrészt pedig egy háborús ország ipara annyira túlfejlesztett, hogy meghamisítaná az ország valódi iparosítási kapacitásának a képét.) 1921-ben gyáripari munkásaink száma 152.591 volt és ez a szám 1939-re több mint duplájára 341.636-ra nőtt. Az ipar fejlődésének igazi lendületét azonban a termelt iparcikkek értéknövekedése mutatja. Az 1920—1930-as időközben az évenként termelt iparcikkek értéke majdnem a négyszeresére nőtt. A Felvidékkel, Kárpátaljával. Erdéllyel és Délvidékkel megnagyobbodott ország ipari kapacitása természetcsen igen megnőtt annyira, hogy az ország-gyarapodás után kétségbevonhatatlanul mi vagyunk Délkeletcurópa legerősebb ipari országa. Az országgyarapodás és a háborús követelmények következtében hozzávetőleges képet kaphatunk a mai magyar ipar állapotáról, ha tekintetbe veszszúk, hogy ipari munkásaink száma jelenleg meghaladja az egymilliót. A fenti adatokból csak azt láthattuk, hogy ipari kapacitásunk mennyisege igen nagymértékben fejlődött az elmúlt évtizedekben. Viszont nem volt kisebb a fejlődés iparunk minősége tekintetében. Ma már a magyar ipar minősége felveszi a versenyt a legfejlettebb iparú országokéval is. A statisztika tudománya nem tudja lemérni a minőséget. De talán elég világos kepét nyújt iparunk minőségének fejlődésére vonatkozólag, ha tudjuk azt, hogy ipari kivitelünk állandóan novegszik és az elmúlt 20 évben több mint háromszorosára emelkedett. Ennek azért van fontossága, mert a gyengeminőségű árut az országhatárokon belül védik a vámkedvezmények, de a külföldre szállított árunak meg kell küzdenie az idegen konkurrenciával és az idegen ország állította vámnehézségekkel. Erre pedig az első világháború utáni Európában csak jóminőségű áru volt képes. Ugyancsak a magyar ipar minősége mellett szól az is, hogy ipari exportunk főleg az iparos nyugati országok felé irányul. A Balkán államai kevesbbé iparosodtak ugyan, de igényeik is sokkal szerényebbek. A fejlett ízlésű, magasabb életszínvonalú és ipari kultúrájú nyugati államokban a magyar ipar könnyebben talál vevőket. Pl. 1935ben a szorosan vett iparos nyugati államokban Svájc, Franciaország, Belgium, Nagybritannia, Németalföld, Dánia, Norvégia, Svédország — 44 millió P értékű ipari árut helyeztünk el s ugyanakkor a kisebb igényű balkáni államokban — Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Görögország, Törökország — csak 39 millió P értékűt. Az előbbiekben csak a nyugati államokat és Balkán országait említettük, ahova a magyar ipar termékeit szállítja. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ipari kivitelünk úgyszólván az egész világra kiterjed és talán a világnak nincsen egyetlen országa sem, ahol a magyar ipar ne keresne é-, ne találna vevőkre. Az ipari fejlődés terén jelentősége van az ipar mincműségének is. Itt meg kell jegyeznünk, hogy országunk iparosodó állam lévén, az iparnak minden ágában dolgozik. Sok nyugati állambeli ember azt gondolja, hogy országunk mezőgazdasági ország, ennek következtében, ha ipara van, az csak mezőgazdasági ipar. Ezzel szemben meg kail jegyeznünk azt, hogy vas- és acélgyártásunk, vasfeldolgozó- és gépiparunk, villamosenergiaszolgáltató iparunk és textiliparunk a legfejlettebb és ezeknek a produktumai versenyképesek nemcsak más mezőgazdasági országokban a nyugati államok produktumaival, de még komoly konkurrenciát jelentenek az ipari országoknak magukban az ipari országokban is. R. G. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarckpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János. „NIFE" Akkumulátorgyár és Villamossági Rt, BUDAPEST, IX., VASKAPU-UTCA 20. Gyártja és szállítja világhírű „NFFE" akkumulátor batériát minden célra. — Gyárt és szállít továbbá elsőminőségű szárazelemet minden típusban.