Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 6. szám - A Délvidék magyarsága

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA A Rákóczi korszakban CzoboK falunál (Szoblahónál) ütköznek meg a kurucok az osztrákokkal. A szabadság zászlaja ekkor már lehanyatlóban van. HeHister győz és 6000 kuruc halott marad a csatatéren. 1782-ben újra az Illésházyak lettek Trencsén urai, akik 241 éven át Trencsén örökös főispánjai voltak. 1790-ben a Sina báróéké a vár és teljesen leég. Azóta, immár másfél évszázada, a trencséni vár csak rom . . . 1848-ban a Kosztornai csatában Trencsén alatt ütköznek össze a magyarok és a császáriak. Megjegyezzük, hogy miként a török háborúkban és Rákóczi szabadságharcaiban, úgy az 1S4S 49. évi szabadságharcban is velünk harcoltak a tótok, a szabadságharcban 40.800 emberrel. De a mi korunkban, a világháborúban is kitűnő katonáink voltak a trencséni és más tót legénységű ezredek és együtt küzdöttünk szlovák testvércinkkel a legutóbbi időkig a cseh zsarnokság ellen is. Ennyit mesélnek nekünk a trencséni vár mohos kövei . . . A Délvidék magyarsága A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség a visszatérés után is folytatta azt a munkát, amelyet még a jugoszláv uralom idején, a magyarság érdekében megkezdett. Ez a szövetség volt a jugoszláv uralom alatt a magyarságnak az a szervezete, amely a közösségi élet mondhatni minden ágára kiterjed. A magyar nép alapította es a magyar népért dolgozik. Ma 300.000 aktív tagnak intézi az ügyeit. A Délvidéknek az anyaországhoz való visszatérése után a szövetség, ha lehet még fokozta munkáját. A Délvidéknek nincsen egyetlen faluja, egyet'en városa, ahol a szövetség ne rendezett volna rendszeres kultúrmunkát. Állandó érintkezést tartott a néppel, irodalmi, zenei, kultúresté ket rendeztek és az iskolánkívüli népművelés lej lcszíésére tanfolyamokat tartottak. Az elmúlt esztendőben a szövetség a délvidéki irodalom támogatására irodalmi estéket rendezet.: nemcsak a délvidéki városokban, hanem Budapesten és az anyaország többi városaiba is elvitte a déhidéki írókat, hogy a magyar közönség megismerje azoknak munkáit. Ugyancsak anyaországi es erdélyi írókat hívtak meg és vittek végig a Délvidéken, hogy a 20 éve az anyaországtól elszakított Délvidék megismerje az anyaország szellemi életét íróiban. A délvidéki főiskolások támogatása és azok együttartása is a szövetség egyik főfcladatkóre. Annak idején, amikor a délvidéki magyar fiúk Belgrádban és Zágrábban végezték egyetemi tanulmányaikat, különös szükségük volt a szövetség anyagi és erkölcsi támogatására. A szövetség gyűjtéseket rendezett diákjai felsegélyezésére és az idegen környezetben megtartatta velük magyarságukat. A visszatérés után ezek a délvidéki diákok az anyaországban kerültek egyetemre. A szövetség továbbra is támogatja őket és segélyezi tanulmányaikat és igyekszik ébrentartani a hűséget a tájhoz. Különösen nagy munkát végzett a szövetség a jugoszláv összeomlás után az idegen hadifogságba került magvarok — akik annak idején a jugoszláv hadseregben szolgáltak hazaszállításával. Tovább működött a szövetség kerekében a női jótékonysági munka megszervezése és a gyermekekért való tevékenysége. Falvakban és városokban megszervezték a gyermekek nyaraltatási akcióját. Szegény gyermekeket ruhával és élelemmel látták el, ha arra rászorultak. A szövetség különös figyelemmel kísérte az ifjúság tevékenységét. Sportegyesületeket teremutt és megszervezte ezeknek a fiataloknak szabadidejük értékes felhasználását. A gazdasági élet minden terén tanácsaival alkalomadtán és a szükséghez mérten anyagiakkal is támogatta a magyar társadalom eüvedeinek gazdasági érdekeit. Minthogy a Délvidék főleg mezőgazdasági terület, ennek következtében annak jórésze mezőgazdasági kultúrája fcjlesztésétől füöö. szerte az országrészen szaktanácsadókat tart. akik a földmüvelöket cMátják szükséges utasításokkal, hogv a magyar követelményeknek megfelelően gazdálkodhassanak. A mezőgazdasági művelés fokozására megteremtette a szövetség az újvidéki középfokú gazdasági tanintézet mezőgazdasági szaktanácsadó állomását. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség becsületesen végezte a hivatását a jugoszláv uralom alatt és összetartotta a magyarokat, mosí a visszatérés után megváltozott céllal, de ugyan olyan erővel folytatja munkáját, hogy minden téren segítségére legyen a magyar kormányzattal egyetemben ezen országrész magyarságának. Rubletzky Géza. A Magyarországi Olasz Kulturinté/.et évzáró ünnepélye. Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Szily Kálmán államtitkár, vak mint Pnbinyi Tihamér m. kir. titkos tanácsos, a Magyar-Olasz Egyesület elnöke jelenlétében, tartotta a Magyarországi Olasz Kult'.irintézet l°4!/>2. tanévének évzáró ünnepélyét. Aldo Bizzarri főigazgató beszámoló iában a budapesti főintézet és az öt vidéki fiókintézet ill. ugyanannyi kirendeltség sokoldalú tevékenységének újabb jelentős fejlődéséi-.1 adott számot. Az Intézet áltil fenntartott tanfolyamok száma összesen 239 volt 6057 hallgatóval. Az elmúlt tanév folyamán az Intézet összesen 159 hangversenyt ill. rendkívüli eladást rendezttt, amiből 52-t a fővárosban és 107-t vidéken. A folyó évben indult meg az intézet kiadásában a máris igen elterjedt és kedvelt tudományos és művészeti folyóirat az „Olasz Szemle". Bizzarri főigazgató beszámolója után Balbino Giuliano elnök, v. nemzetnevelésügvi miniszter, szenátor, a római egyetem nyilv. r. tanára mondotta el előadását ,,A kultúra és a jelen" címmel. Miután megelégedéssel vette tudomásul, hogv az olasz-magvar kultúrkapcsolatok az elmúlt évben is egyre inkább kimélyültek, rámutatott arra, hogy csak a felületes szemlélő nem veszi észre a jelenleg folyó óriási méretű világégés mögött a végtelen lelki válságot melynek megoldása csak egy új lelki összhang teremtése lehet. Olaszországra és Magyarországra a fényes és történelmileg gazdag mult jelen pillanatban súlyos felelősséget ró: mint annyiszor a múltban most is a szellemi rend felbomlása idején irányt és példát kell mutatniok. Befejezésül Filippo Anfuso budapesti olasz követ mondott köszönetet az Intézet vezetőségének, tanári kovának és munkatársainak munkásságukért és a magyar hatóságoknak messzemenő támogatásukért s kiemelte, hogy Olaszoiszág a háború elleneié is nemesik folytatja, hanem továbbfejleszti és kimélyíti kuitúrkapcsolatait.