Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 6. szám - Trencsén multja

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Halljuk, még áll Magyarország'. Istenem, bár te is megáldd. Hogy rajtunk könyörüljenek, Elveszni ne engedjenek. A magyar megújhodás előtt szigorú történelmi parancs áll. Julián lelke jár köziünk. A magyarság nem teljes elszakadt részei nélkül Haza kell hoznunk a moldvai magyarokat. Marius. Trencsén múltja. — Rés/let vitéz nm>yselmeci Mérey László ny. altábornagynak a T renesénvármegyei Egyesület fennállásának huszadik évfordulóján mondóit ünnepi beszédéből — A Krisztus születése körüli időben spermán törzek, kvadok és északabbra markomannok laktak ezen a vidéken A lázongó törzsek ellen Krisztus után 179-ben Marcus Aurelius hadat vezetett, ö maga a markomanok ellen vonult, a Vág-völgyi kvadok ellen alvezérét, Terentiust külte ki. A győzalmes hadjárat befejezése után Marcus Aurelius Yindobonába (Bécsbe) vonult, ahol rövidesen meghalt. Terentius pedig a Vágvölgy egyik kiöblösödésében castrumot épített, amelyet nevéről neveztek el Trencsén várnak. Az ötödik évszázadban hun elődeink laktak hazánk területén. 451-ben, amikor Attila a Catalaunumi csatába vonult, egy oszlopa a Dunától délre, másik oszlopa a Dunától északra haladt. Ez az északi oszlop magával ragadta a kvádokat és markomanokat is. A csata után csnk töredékeik tértek vissza, a megüresedett területekre ismét szittvák telepedtek s a hatodik évszázadban avar sípoktól és tilinkóktól hangos a Vág völgye. Fz'kbe a hangokba azonban hamarosan szláv települők mélabús dallamai is vegyülnek. A IX. század e'cién Nagy Kárelv frank király leveri az avar birodalmat. A század végén azonban a szittyák egy újabb hajtása, magyar őseink jönnek be, felszívják a hunok, avarok, szlávok éi kvadok maradékait. A fejedelmek korszakában, a nyugati kalandozások során, Trencsén fontos szerephez jut, meri idegyüjtik a nyugaton szerzett zsákmányt. Az ezredfordulónál, a keresztény királyság megalapításakor Trencsén királyi vár lesz, és kör nyékérc, a magyarok közé, újból települnek szlávok. Ezeknek a szlávoknak az eredetét határozottan nem ismerjük. A szlovák szó írásainkban 1439ben fordul először elő. Kosmas cseh író a szláv népek között a szlovákot meg sem említi, Czambek Samu, a legnagyobb tót nvclvész délszlávoknak tartja őket. Lehet, hogv valóban délről, Szlovéniából származtak fel északra és innen, származik hasonló elnevezésük is. Valószínű, hogy mai tótjainknak túlnyomórészben ezek a későbbi településű szlávok az őseik. Trencsén királyi vár marad Kun László ide jéig. Amikor a Morva-mezei csatában 70.000 lovassal leverte Ottokár cseh királyt és Habsburgi Rudolfot megsegítve, megalapította a Habsburgház világuralmát, kitűnő alvezérének, Csák Péternek adta Trencsén varát. Ennek a fia, Máté messze kiterjesztette uralmát, egész a Duna vidékéig, a Mátyus-földig. Ez a hatalmas oligarcha nem ismerte el a vegyes házbeli nem Arpád-vérü uralkodókat, ellenszegül intézkedéseiknek, atnig Róbert Károly Rozgonynál meg nem veri és a várat ismét királyi birtokba nem veszi. Magyarország következő viharos időszakaiból Trencsénnek főleg a vigalom jut: Nagy Lajos király Mária leányát itt adja feleségül Luxemburgi Zsigmondhoz, később Mátyás király menyasszonyát, Podiebrád Katalint itt fogadja. Regősök nótái, lovagi tornák, élénk szórakozás és mulatságok színhelye Trencsén és körn yéke. A török háborúk során Mátyás király kiváló vezérének, Szapolyai Istvánnak adja a várat 1475ben jutalmul. István sokat épít. Kutat is csináltat, melynek regényes története van: Omár török herceg megjelent Szapolyai Istvánnál hogy drága pénzzel foglyokat váltson ki. A foglyokat Szapolyai ki is adta, csupán Omár jegyesét, Fatimét nem akarta kiadni, mert ezt, mint rabnöt, feleségének, Hedvig tescheni hercegnőnek ajándékozta. Omár kérésére azonban hozzájárult ahhoz, hogy ha Omár a magas sziklákon épült Trencsén várában vizet fakaszt, elviheti menyasszonyát. Omár és török kísérete munkához láttak s 4 évi keserves, fáradságos munka után valóban vizet értek. A kutat azóta is szerelem kútjának hívják. Oly sötét és oly mély, hogy a néphit azt tartja, hogy a kútba bedobott kacsa kiúszik a Vágón. Az 1526. évi mohácsi csata után három részre szakadt az ország. A nyugati végek fölött a Habsburgi királyok gyakorolták az uraimat. Természetes, hogy igyekeztek birtokukba venni Szapolyai István fiának, Szapolyai János ellenkirálynak birtokait. I. Ferdinánd vezére, Kaciáner 1528-ban ostrommal visszaveszi Trencsén várát, amely ez alkalommal leég. Később a császár királyhoz hü Thurzó Elek kapja meg Trcncsént, majd elzálogolja Forgách Imrének és nejének, Zrínyi Katának, Zrinyi Miklós leányának. Ezek a várat Illésházy Istvánra ruházzák át. A királyhű Illésházyr ellenségei bevádoljak, elgáncsolják Rudolf eőtt. Amikor törvénybe idézik, tudják, hogy minden igazsága, minden hűsége, minden védekezése hiába való lenne és Lengyelországba menekül. Várát a császár Henkl Lázár bécsi kereskedőnek adja. Az egész vármegye arca ég a szégyen pírjától. 1606-ban Bocskai hajdúi kiverik a császáriakat. Bocskai visszahívja Lengyelországból Illéshá zyt. Illésházy köszönő levelében így felel: „A vár az enyém, a várúr pedig Nagyságodé." Az ügyes Illésházy Mátyás trónörököst kibékíti Bocskaival, trónra segíti, Mátyás viszont Illésházyt nádorrá teszi. Az Illésházyak idején sok magyar menekül ide a déli végekről a törökök elől és Trencsén és egész környéke messze Morvaországig, Ungarisch Hradischig nagy többségében magyar. 1663-ban, amikor a török Bécs fele vonul, Trencsént is eléri, de nem ostromolja. 1670-ben a császár sereggel utasítja ki Trencsénből az Illésházy akat.