Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 5. szám - A vendek

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 ukrán terület tartozott. A többi ukrán és rutének lakta részeken, melyek Magyarországhoz kerültek vissza, vagy Szlovákiához kerültek, továbbá kik a lengyel főkormányzóság területén éltek, 34.000 négyzetkilométert tettek ki. A német-szovjet háború következtében ismét nagyot változott a helyzet, a románok visszaszerezték a bukovinai és besszarábiai részeket, a németek kiverték a régi lengyel területekről a szovjet csapatokat és mélyen behatoltak az ukrán vidékekre, egészen a keresi és krimi félszigetekig. Elfoglalták a régi ukrán fővárost, Kijevet, birtokukba vették a jelentős ipari vidékek egy részét. Az ukrán területek földrajzi és közlekedési szempontokból igen nagy jelentőségűek. Ugyanis valamennyi ukrán folyó, a Szan és Boh kivételével, a Keleti-tenger folyamrendszeréhez tartozik. Fontos közlekedési útvonalak vezetnek keresztül északról dél felé és kelet felé. A legrövidebb vasúti vonal Közép-Európa és Ázsia között Ukrajnán megy keresztül. Területe nagyobbrészt sík, csak a nyugati és déli határain vannak hegyek A Dneper, Don és Kubanj a nagyobb folyói. A Dneper és Boh csatornán keresztül hajózható a Visztulával Az ukrán víziutak hossza 14.500 km Ebből hajózható 8.300 km. Területének majd egyötöde erdőség. A hatalmas erdőségek következtében eléggé fejlett volt faipara. Az erdőterület a felső Prut folyótól Bukovinában kezdődik és Lemberg alatt Kijev felé vonul keletre. Ukrajna földje földtani szempontból eléggé változatos. Rendkívül termékeny a híres ukrajnai fekete föld. Ebben rejlik Ukrajna gazdagsága. A föld egyes részei, különösen a krimi félszigeten, igen alkalmasak szőlőmívelésre, e vidéken híres és kiváló borok teremnek. A nagyszerű földdel és megfelelő éghajlattal magyarázható, hogy az itt élő őslakosság is máivirágzó mezőgazdaságot űzött. De figyelemreméltók a föld belsejében rejlő kincsek is, mely Ukrajna majd minden vidékén található. Kő- és barnaszén. Kőszenet főként a Donec-medencében 22.760 négyzetkilométer területen találni, ebből azonban csak 11.700 négyetkilométer felület van geológiailag kihasználva. 90 milliárd tonnára becsülhető e vidék szénmennyisége, azonban ipari jelentősége csak körülbelül 5 milliárd tonnának van. A Donec-medencében van az egész világon található antracit 6.5%-a, az Európában található antracit 70.4%-a. A széntermelő államok közt a nyolcadik helyen áll Ukrajna. A Donec-medencéhez közel vannak a krivoj-rogi vasércbányák és a nikopoli mangánércbányák. E vidéken még hatalmas mészkőtelepek vannak és nagymennyiségű konyhasó található. A nehézipar és a vegyipar számára kiváló talaj. Számos bánya van a Krim félszigeten Balaklavában, Kuschynban és Telenairban. Barnaszénbánvák találhatók Galíciában, Wolhyniában a Dneper mindkét oldalán. De a sok értéken kívül még további természeti kincseket is rejt magában az ukrajnai föld. Földolajforrások találhatók Hrosnyj-nál 138.7 millió tonnával. A Krim vidéken és Galíciában Boriszláv, Sztaniszláv, Drohobicz és Jasló környékén. Észak- és Közép-Ukrajnában hatalmas területen tőzegtelepek vannak. Egész Ukrajna teljesen el van látva tüzelőanyaggal. Az erdőnélkuh területeken is megtalálható a kőszén. A vasérc Krivoj-Rog vidékén található legnagyobb mennyiségben. A másik vasércterepe Ukrajnának a keresi félszigeten van, mely 2400 négyzetkilométer területen található. Ezek főként foszfortartalmú ércek. A más területeken található vasércek azonban még kihasználatlanul maradtak. A világ egyik legnagyobb sómedencéje Ukrajnában van, Slawjansk vidékén, mely 45 kilométer hosszú és 25 kilométer széles. A sóréteg 40 méter vastag. Galiciában konyhasót találni nagyobb mennyiségben. Agyagföld és kaolin mindenhol található Ukrajnában. Rendkívül gazdag azonban e terület mezőgazdasági termeivényekben, az ukrán gabona világhírre tett szert, nemcsak mennyiségénél fogva, de minőségénél is. Nem hiába nevezték az oroszok országuk éléstárának Ukrajnát. i I II ••••••MMMBMWMMIMM——!•—HM K A vendek Irta: Rubletzky Géza Ma, amikor Európában minden lángban áll, amikor az új Európáért a legvéresebb harcok folynak, amikor az ujjárendezés érdekében ezreket és százezreket telepítenek át arról a helyről, ahol születtek, Magyarország történelmi hivatásának megfelelően valamennyi nemzetisége felé fordul, hogy megértse azok kívánságait, megoldja problémáit, orvosolja bajait. Lapunk hasábjain már több ízben adtunk hírt azokról a magyar erőfeszítésekről, amelyek a szerb, román, szlovák stb. nemzetiségek problémáit igyekezett a lehető legemberibb módon megoldani, mint ahogy az méltó egy ezeréves birodalom tradícióihoz. Jelen cikkünkben Magyarország és talán egész Középeurópa egyik legkisebb népcsoportjával foglalkozunk. A Vendvidék az a terület, amely a Mura és a Rába folyók között Magyarország délnyugati részén fekszik. Ezt a területet a trianoni békediktátum Zala vármegyéből és Vas vármegyéből hasította ki. Ez a népcsoport jóllehet számban a legkisebb, de jelentőségben, értékben nem marad alatta egyetlen európai népcsoportnak sem. Az egész vendség száma nem haladja meg a 70.000-et, nyelvük kétségtelenül szláv, de nem hasonlítható a körülötte lakó szláv népek nyelvéhez, hanem a nyelvészek szerint, legközelebb a lengyelhez áll. Schachmatov orosz nyelvész szerint a vendek kelta eredetűek, akik a VI.—VII. század folyamán szlávosodtak el. A jugoszláv propaganda az elmúlt 20 év alatt igyekezett bebizonyítani a világnak, hogy az a kicsiny népcsoport, amelyet a trianoni békekötésben Magyarország testéből hasítottak ki, voltaképpen szlovén és mint ilyen a szerb-horvát-szlovén királyságnak alkotó része. Ám a vendek soha a történelem folyamán nem tartották magukat szlovénnek. Akiktől különben nemcsak nyelvileg, de vallásilag is különböznek. A vend öntudat annyira erős minden egyes vendben, hogy ha a világ bármely nyelvén megkérdik, milyen nemzetiségű, soha nem azt mondja, hogy szlovén, hanem azt, hogy vend. A vendek ezer év óta, amióta a magyarok megjelentek Európában és országot alapítottak, Magyarországhoz tartoztak. Soha a történelem fo-