Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 5. szám - A történelmi Ukrajna és kincsei

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Maga a bulgár nép létesítette elemi iskoláit s örömmel küldte abba gyermekeit s mert látta, hogy nemzeti és kulturális szempontból értéket jelentenek, szívesen vállalta azok fenntartási költségét még a legszegényebb bulgár is. Később a tanítóés tanítónőiképzők nevelték azt a generációt, melyek legfőbb feladatuknak találtak a népművelés fejlesztését. Bulgáriának 1878-ban történt felszabadulása tán a kulturális fellendülés erős iramot vett. Egy egész generáció állott már készen a munkára, mely Bulgára kultúréletének fellendülését szorgalmazta. Ök hozták létre azt a Bulgáriát, amely multán sorakozhatott a többi európai kultúrállam mellé. A bulgár közművelődés hamarosan olyan lendületet vett. hogy első helyet foglalt el a szláv népek között. Ebben nem tett kivételt Macedónia és Trácia sem, bár idegen uralom alatt voltak, épp azért, mert e munkát a bulgár társadalom végezte. MÓL; az 1894/95. iskolaévben Trácüban és Macedóniában 667 elemi iskola működött, melyből 263 fiú-, 45 leány- és 295 vegyes iskola volt. Az iskolák közül 111 működött városban és 556 falvakon, éspedig a következőképen oszlottak meg kerületek szerint: Skopje 126, Szaloniki 238, Adrianopol 118, Bitolj 193, Konstantinápoly 2. A 667 iskolában 949 tanerő működött s 36.623 növendék látogatta azokat. Tizenhárom évvel később, 1907ben az iskolák száma Macedóniában és Tráciában 164:! volt 58.698 tanulóval. Közvetlen a Balkánháború előtt az 19M/12. tanévben az iskolák száma már 2129-re emelkedett s a tanulók száma 98.06'8-ra szökött fel. A török császársághoz tartozó Macedón és Trák területen ugyanebben az időben 9 püspökség állott fenn s 1331 templom, 294 kápolna, valamint 73 kolostor, 1310 bolgár szerzetes szolgálta a nemzeti kultúrát. Szerbia és Görögország 1913-ban elárulták Bulgáriát, elvették tőle a túlnyomóan bulgár lakosú Macedóniát és Tráciát és egy csapásra mmegsemmi-sítették annak bulgár kultúrintézményeit. Az iskolába ismét a görög nyelvet vezették be, vagy szerb nyelvi oktatást erőszakoltak a bulgár lakosságra. A bulgár nyelvet mint az állam ellen elkövethető legnagyobb merényletet üldözték. Az elvett területhez csatolták a neuilly-i békediktátum alkalmával még azokat a vidékeket is, amelyekre Szerbiának stratégiai okokból szüksége volt. IA szerbek ugyanolyan üldözést kezdtek e területek lakossága s annak nemzeti meggyőződése ellen, mint azokon a területeken, amelyek előbb jutottak már birtokukba, bár a nép akaratát soha meg nem kérdezték nemzeti hozzátartozandóságukat illetőleg. A nyugati elvett területen két nagyobb város, Caribrod és Bossilegrád, valamint 106 falu állott. Caribrodban bolgár gimnázium volt; ezenfelül 6 polgári iskola és 116 bolgár élemiiskola is állott ezen a területen. A tanulók száma 7.892 vo't 269 tanerővel. A bolgár nemzeti egyháznak 45 templom volt birtokában, 42 bolgár pap látta el a népet. Szerbiának jutott Sztrumica vidéke is. Az 1920-ban bekövetkezett szerb megszállást nyomon követte a bolgár iskolák bezására. A tanítókat elűzték s helyettük szerb tanerőt állítottak. Ugyanez a sors várt a bolgár egyházi intézményekre is. A bolgár kultúrintézményeket, mint pl. könyvtárakat, egyesületeket, valamint sportegyesületeket bezárták. Ez az állapot a műit év tavaszáig tartott, amikor ugyanis a német hadsereg felszabadította e területeket a szerb és görög megszállás alól. A bolgár nép felszabadult rabságából s újonnan hozzáírhatott 'kultúrintézményei újjáépítéséhez. A fehzabadult területeken újonnan megnyíltak a bolgár iskolák és templomok. Az elnyomott kulturigények ismét kielégülhettek s a bolgár nép szabadon lélegzett fel. R bolgár népi egységet sikerült most megvalósítani. Ennek az egységnek tudatában, s az abból merített erő birtokában erőfeszítéseket tesz most, hogy az idegen elnyomás alatt lerombolt kultúrintézményeit újjáépítse, a bűnös mulasztásokat pótolja. Az. egéi?z országnak nagy áldozatokat kell hoznia a pótlásért, de meg kell az erejét feszíteni a visszafoglalt területeknek is, hogy behozhassanak minden mulasztást és rombolást. A történelmi Ukrajna és kincsei. Irta: Dr Kertész János. A sokat hányatott európai népek közt jelentős szerepet töltenek be az ukránok. A magyarok előtt jól ismert nép, a múltban gyakran találkozott háborúkban és békében egyaránt. Az 1914— 1918-iki kis világháborúban az osztrák-magyar hadsereg tartotta megszállva Ukrajna egy részét. A most folyó nagy világháború pedig ismét csatasorba hívta a magyar honvédséget és ma ismét Ukrajna földjén állnak honvédeink. hogy védjék messze idegenben a magyar érdekeket és az ezeréves kárpáti magyar határokat. Leibbrandt Georgnak most jelent meg Ukraine című alapos munkája Ukrajnáról, melynek adatait ismertetésünknél felhasználtuk. Geopolitikailag és gazdaságilag az ukrán térség a Fekete-tengerre és az azovi öbölre támaszkodik. A Kárpátoktól indul el az ukránok lakta rész. Galícia, Bukovina, Délbesszarábia területén nagy számban éltek az ukránok, kik azután a sokfajta háború következtében észak és délfelé egyaránt helyezkedtek el. A zárt ukrán terület 756.000 négyzetkilométer, míg a vegyesen lakott rész 178.000 négyzetkilométer, így összesen 934.000 négyzetkilométer területen élnek az ukránok. Az 1939-es esztendő márciusáig négy állam uralma alatt éltek, úgymint a Szovjet, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia azaz Szlovákia. A csehszlovák állam felosztása után Kárpátukrajna egy része Magyarországhoz került vissza, egy része pedig az önálló szlovák államhoz jutott. 1939 szeptemberében a német-lengyel háború után a Lengvelországhoz tartozott ukránok lakta keleti részek Szovjetoroszországhoz kerültek, míg a nyugati rész a Szan és Boh folyóknál a főkormányzósághoz jutott és így a Német Birodalomhoz tartozik. 194!) nyarán a Szovjet további terjeszkedése folytán megszállta az ukránok lakta besszarábiai részt és Bukovinát is. A bécsi döntés után Magyarország visszanyerte a még hiányzó rutén területeket Máramaros megyében. A Szovjetunióhoz a német-orosz háború megindítása előtt mintegy 900.000 négyzetkilométer