Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 1. szám - Magyarország egysége és Erdély

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XXIII. É V F O L Y A M. 1. S Z. BUDAPEST 1942 V Magyarország egysége és Erdély A revízió folyamán visszacsatolt erdélyi részek állami, politikai és lelki összeforrása megtörténte után, Bárdossy László beszéde nyomán az ország feladatokban való egyesítése is megtörtént. Az ország egyetemes kérdései egyúttal Erdély kérdései is. így van ez és így is volt egész történetünk folyamán. így volt akkor is, mikor az Arpádházi ifjabb királyfiak az ország keleti részén székelve tartották udvarukat, mikor a Szapolyai-ház Erdélybe vonult, így a török foglalás és a Habsburgok uralma alatt. Ezt az egységet csak dokumentálni akarta a márciusi forradalom tíz pontjának egyike és természetes, hogy a magyar sors egy és ugyanaz volt az egész hazában a Trianoni megcsonkítottság ideje alatt. A megcsonkulás és hódítás, békeszerződés nyomorgathatta az államot, de nem szüntethette meg a haza és nem zet örök egységét. A magyarság államalkotó képességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy — mindjárt a honfoglalás után — elfogadta az állami egységet. Xemzeti egységét kifejezte az állam egységével is. Nagyon kevés európai nép volt erre képes. Németország, holott a német-római császárságot hordozta, csak századunkban érte el ezt a teljességet. Franciaország állami központosítása csak a tizenhetedik században sikerült. Olaszországé csak a tizenkilencedik században. Anglia egysége is a tizenhetedik századból származik. Az állami összpontosítás egy nép legnagyobb fegyelmezettségét, politikai belátását és erejét és igen nagy áldozatát kívánja. Jelenti a nép teljes érettségét, férfikorát, Az állami alakuláskor a nép már kitűzte maga elé célját, megjelölte helyét a világban. Már tudja, milyen nyelven akar beszélni, milyen elvek szerint akar élni. Egész jövőjét maga elé idézi és, szinte, megteremti. Mintahogy a kristály születésekor hő szabadul, államok szilárdulása is roppant erőket hoz mozgásba. Magyarország fennállásának ezer esztendejét a magyar állami egység megteremtésének köszönheti. Ennek az egységnek alapja, a közös eredeten kívül, a magyar nyelv egysége. A magyar törzsek beszéde közt nem volt olyan különbség, mely útját állhatta volna az egységes állam szinte azonnal való kialakulásának. Franciaország bretonjai, baszkjai, provanszaljai mai napig is nyögik a francia igát és Anglia gaeljai, szinte napjainkig — sokat tudnának beszélni az angol nyelv erőszakolásáról. A mai magyar nyelv sem mutat tájszólásokra való szétesésre hajlamot, mint a legtöbb európai nyelv. A nemzeti és népi nyelv itt egy és ugyanaz. Magyarország egész történelmét a nemzeti és állami egység tudata hatja át. Nemcsak legújabb, hanem a megpróbáltatások idején, egész történelmünk revíziós törekvés volt. Magyarország egységének helyreállítása volt a Habsburgok trónraemelésének alapföltétele. A magyar államiság teljességének elismerése és hangsúlyozss-i volt Deák Ferenc politikájának célja. Ez volt és ez marad a revízió célja. Nem egy példa van arra, hogy a szenvedés és veszély jobban összetartja a nemzetet, mint bármilyen jólét és kényelem. Ugy tetszik, a gondtalanság inkább elsimítja a nemzeti vonásokat és lehűti az egység érzését. Mi, magyarok, a szenvedés ezredévével, az ország és állam egységét megboríthatatlannak érezzük. De országunk egységének érzésével nem vesztettük el szeretetünket, melyet Magyarország minden részével szemben is érezünk. S ha Erdélyt emlegetjük, ezt azért tesszük, mert nagyon szeretjük. Szeretjük táját, népét, államféríiait, fejedelmeit, kikre valamikor nemcsak a magyarság, hanem egész Európa büszke volt. S/eretjük legendáiban, balladáiban, zenéiében, nagv íróiban és tudósaiban. Szeretjük vallási és nemzeti nagyvonalúságában. De a magyar lélek országi? minden táját külön-külön is szereti. Am azzal, hogy felismerte és méltánvolta a Dunántúlt, a Felvidéket, az Alföldet, Erdélyt, nem bontotta fel az ország egységét, mint ahogy a gyermekek különböző tehetsége nem bontja fel a családot. Magyarország egyetlen vidéke sem akar állam lenni az államban és éppen ezért a magyar gondolkodás sohsem szűkült vidékiessé, mindig nagyvonalú maradt, sőt a magyar gondolkodás az állami korlátokon túl is lát és mindig belekapcsolódott az egyetemes európai gondolkodásba. A magyar állami egység tudata így válhatott a magyar nagypolitika hordozójává és a világpolitika részesévé. Az a megszűkült látóhatár, mely a trianoni korszakban borult reánk, ma már kibővült. Az eddig elzsibbadt ország kezdte érezni tagjainak nyujtózását. Még csak most tapogatjuk végig magunkat. A statisztika már számot vetett gyarapodásunkkal, de az országnak némi idejébe telt, míg tulajdon nagyságának és egységének tudatára ébredt. Ennek az ébredésnek volt harsonája Bárdossy László kolozsvári beszéde, melyben az országot nagyságára é.b egységéve s ezzel együtt a