Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1941 / 9. szám - Magyarország szerepe
MAGYAR KÜLPOLITIKA A 31AGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XXII. É V F O L Y A M. 9. S Z. BUDAPEST 1941 agyarorszag szerepe Abban a gigászi küzdelemben, mely a világ új elrendezéséért folyik, Magyarország szerepe és hivatása mellett hitvallást tett Horthy Miklós németországi utazása. Az ünnepies fogadtatás, melyben Horthy Miklós a német főhadiszálláson részesült, egyúttal a magyar nemzetnek szóló tiszteletadás is volt. Ez a fogadtatás jelölte meg azt a helyzetet is, melyet Magyarország ma a világpolitikában betölt. Magyarország, mely a Habsburg ház uralma és a török hódoltság óta szinte letűnt a nagypolitika színteréről, most lépett a feltámadás útjára. Az a szerep, mely most jutott neki, nem új számára. Magyarország, mióta állama kialakult, mindig büszke tényezője volt Európa életének. Sem az Árpádházi nagy királyok, sem Nagy Lajos, sem Zsigmond, sem Mátyás kora nem véletlen műve volt, hanem az egész magyar nemzet poiitikai bölcseségének, elszánt akaratának következménye. Mikor Magyarországot a trianoni béke — látszólag — olyan jól eltemette, az akkori nagypolitika intézői azt hitték, hogy Magyarország tovább alszik majd a politikai elnyomatás hamuja alatt. Azonban rosszul, a magyar lélek ismerete nélkül számítottak. Trianon óta Magyarország független állam, a függetlenség mély lélekzetvételével, egészségével és akaratával. A magyar független politika először is a revízió felé fordult. Régi földjét, melyre szüksége van, hogy eszmei hivatását betölthesse, követelte vissza. Aztán, elsőként Európában, a bolsevizmus ellen fordult. A magyar nemzetet ebben a törekvésében semmiféle kívülről jött sugalmazás nem vezette. A békeszerződések szétrepesztésének, a bolsevizmus rendszere eltörlésének gondolata az övé. Magyarországon keletkezett az új Európa nagypolitikája s e politikának első vezére akkor is, most is, mint elismerő beszédében Hitler, német birodalmi vezér és kancellár is kiemelte, — Horthy Miklós. Magyarország egybeforrott kormányzójával, mert Horthy Miklós nemcsak a mai nemzedék vezetője, hanem mögötte áll a mult. Mögötte áll ezer év nemzedékének apraja-nagyja, mert Horthy Miklós az igazi nagymagyar politikát csinálja: az ország megtartását, gyarapítását és eszmei magasságban való tartását. Mi nemcsak azt a revíziót akarjuk, mely földünket gyarapítja, hanem azt is, mely szellemünket nem engedi lesülyedni a csupán táplálkozni és szaporodni akarók színvonalára. Magyarország ismét méltó régi, nagy híréhez. Újra keresztes hadban áll, újra a szellemért hadakozik. Alig, hogy összetörte bilincseit, alig, hogy feltámadt habsburgi és trianoni aléltságából, újra ott áll a gáton, ahol Európa létét és szellemét védelmezheti. Ellenségeink föl nem foghatják Magyarország tettre való készségét. Csodálkozhatnak gyors talpraállásán. Pedig az a politika, mely egyremásra teremtette a papiros államokat, miért csodálkozik azon, hogy egy valóban élő, mély gyökérzetű ezer éves állam támad föl és nyeri vissza régi erejét és hősi kedvét. A magyar nemzet föltámadása nem vált volna teljessé, ha nem kapja vissza cselekvőképességével együtt hősi, magasabb feladatának vállalását. Nép, legyen bármily pontos szervezetű, legyen bármily gazdag, ha vágya nem terjed túl a földi jólét szempontjain, csak tengődik s mindegy, hogy él-e, vagy hal. Csak természetrajzi példány, melynek, hogy épp ilyen Isten teremtménye is legyen, elég valamely irgalomadta rezerváció. De népnek, mely igazán élni akar, eszményekért kell élnie és harcolnia. Ezer éves történelmünk az eszmékért való harc története. A béke csak nyugvás volt a harcok szünetében. Éreztük, hogy nagy eszmék: a kereszténység és európai kultúra bízattak ránk. Ahová mentünk, ezt vittük magunkkal. Mikor szabadságunkért harcoltunk, akkor is ezeket védelmeztük. Nagy szerencsétlenség volt — nemcsak ránk, magyarokra, hanem mint az események megmutatták — egész Európára nézve, hogy visszanyert függetlenségünk idejében nem volt nemzeti hadseregünk, nem volt a régi magyar katonai szellemnek szervezett megtestesülése. A politikai látástól megfosztott trianoni ítélkezők Magyarországot éppen hadseregétől fosztották meg. Azonban Magyarországnak ez a sebe is begyógyult. Horthy Miklós, aki Magyarországról elűzte a bolsevizmust, visszaszerezte nagyrészt az ősi határokat, megteremtette a nemzeti hadsereget, a dieső magyar honvédséget. Ebből szükségképpen kellett következnie, hogy Magyarország visszanyerte szerepét az európai, sőt világpolitikában. Teljessé válván a magyar lélek és a magyar katonai szervezet, nem jöhet olyan változás, mely Magyarországot elhanyagolható mennyiséggé csökkenthetné s a nagypolitikából kikapcsolhatná. Trianon soha többé meg nem ismétlődhetik, a kardot soha többé ki nem üthetik kezünkből. Az ország újjászületése és jelentőségében való gyarapodása Horthy Miklós érdeme. Nem vesz-