Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 7. szám - Középeurópa a nyugati országok ember reservoirja

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Mihelyt a magyarság az új koreszmék hatása alatt nemzeti állama kiépítésébe kezd, reakcióként fel­támad az önálló horvát nemzeti, állami és hatalmi gondolat s az eddigi testvérek és fegyvertársak lassanként elhidegülnek egymástól. A harc a hiva­talos nyelv körül kezdődött és éleződött ki legjob­ban. A magyar nyelvvel szemben a horvátok kez­detben szívósan védelmezték a latint, majd saját nyelvük kiműveléséhez láttak. A romantikus lel­kesedés következtében a nemzeti újjászületés mozgalma nem maradt meg a horvát nemzet kere­tein belül, hanem átterjedt az egész délszlávságra. A régóta használt illír kifejezés most új értelmet nyert és a nagy szláv közösségen belül a délszlá­vok szűkebb összetartozásának jelölésére szolgált. A horvátok tehát nem elégedtek meg szegényes­nek talált nemzeteszméjükkel, hanem azt olykép­pen akarták a délszláv egységbe belekapcsolni, hogy mindegyik délszláv nemzet (szerbek, horvá­tok és szlovének) valamit engedjen nemzeti kü­lönállásából és a lassú kulturális közeledés folytán lassanként létrejön az egységes délszláv nemzet. Az illirizmus tehát politikai céllal létrehozott fik­ció volt. amelynek igazi népi gyökerei nem voltak és éppen azért sem a szlovének, sem a szerbek körében nem tudott átütő erővel hódítani. A szer­bek nemzeti ideáljuknak szintén a délszláv egysé­get tartották, csakhogy egészen más alapon mint a horvátok. A XIX. század elején a szerbeknél az ipeki pátriárchátus-nemzet- és állampolitikai ha­gyományai összevegyültek a modern nacionaliz­mussal és az úgynevezett nagyszerb gondolatot hozták létre. Ez a nagyszerb nemzeteszme végső megfogal­mazásban azt tanította, hogy a Balkánon tulajdon­képpen egy nemzet él és ez a szerb; a horvátok, szlovének (és esetleg a bolgárok is) csak kiágazá­sai, törzsei ennek az egységes nemzetnek és el fog jönni az idő, amikor ezek a népek is felveszik a közps szerb nyelvet. A szerb gondolatnak megva­lósulása tehát egyenlő lett volna a horvátok nem­zeti megsemmisülésével. A horvátok által létre­hozott illír gondolat tehát megtört a szlovének és szerbek ellenállásán és mint nemzeteszme csődöt mondott. Középeurópa a nyugati országok ember reservoirja. A kivándorlási láz, amely különösképpen fog­lalkoztatta az elmúlt évtizedek szociológusait, nem új keletű probléma. Eltekintve az ősidők óta ismert politikai emigrációktól, már a mult század végén bőven akadtak kivándorlók, akik tömegesen hagy­ták el kontinensünket, hogy tengerentúli orszá­gokba menjenek. A mult századvégi kivándorlás főleg az Egyesült Államokba irányult. Az épülő Amerika gazdasági föllendülése természetszerű­leg vonzotta az élelmesebb, vállalkozásra kész európaiakat. Amikor Amerikában a kivándorlás megnehezült, akkor a többi tengerentúli orszá­gokba is bőven akadtak kivándorlók. A századvégi kivándorlási láz a tengerentúli országok felé a szá zad elején csak folytatódott, sőt azt is mondhat­juk, hogy fokozódott. A világháború előtt Európá­ban alig volt ország, amelyet nem érintett volna ez a kivándorlási láz. Ez abban az időben pusztán és kizárólag gazdasági emigráció volt. Az egyes országok kezdetben szívesen is vették a kivándor­lásokat, mert a kezdődő ipar sok munkáskezet fölöslegessé tett, de annyira fejlett ez az ipar még­nem volt, hogy a munkátlanná vált kezeket fog­lalkoztatni tudja, ha más irányban is. Az elmúlt években külföldön, ha a középeuró­pai kivándorlásokról beszéltek, szívesen használ­ták ezeket a kivándorlásokat magyarellenes pro­pagandára. A kivándorlással kapcsolatban orszá­gunkat kisebbségeinek elnyomásával vádolták meg. Azt állította ez a magyarellenes propaganda, hogy a tót és ruthén parasztok tömege a nemzeti­ségi elnyomás következtében hagyta el hazáját. Ez a támadás igen kényelmes, mert ellenkezőjét bizonyítani igen nehéz. Mégis nehéz lenne elhinni, hogy a magyarországi magyarok, akik igen nagy számban hagyták el a hazájukat, a nemzetiségi el­nyomás következtében voltak kénytelenek tenge­rentúlra vándorolni. Ugyancsak hihetetlen lenne az az állítás is, hogy a német, az angol, a svéd, az olasz és a norvég, sőt a francia kivándorlók mil­liói nemzetiségi elnyomás ikövetkeztében hagyták volna el hazájukat. Európában, ha felütötte fejét a kivándorlási láz, annak okai minden európai or­szágban azonosak voltak. Éspedig az emberek a nagyobb szociális nyomás alól oda menekülnek, ahol ez a nyomás kisebb. A középeurópai orszá­gok sem adtak annakidején több — sőt azt mond­hatjuk, inkább kevesebb — kivándorlót, mint a nemzetiségmen'tes nyugati országok. Az 1920-as párizskörnyéki békék után a há­ború előtti kivándorlás a nyugati országokból a Jégszekrények, sörkimérő készülékek, fagylaltgépek, villamos hűtőkészülékek HENNEFELD JÉGSZEKRÉNYGYÁR, VI., Ó-UTCA 6. TEL. 112-026, 115-646. Különleges burkolatú égetett zománcpala-, külső-belső szigetelésű, higiénikus, speciális hűtésű jégszekrények. BUDAPEST, WJJJ., WAS.VS. 14. — TELl*3FÍ>;\: 143-898.

Next

/
Thumbnails
Contents