Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 7. szám - Jugoszlávia összeomlása. Dr. Fall Endre könyve [könyvismertetés]

MAGYAR KÜLPOLITIKA Ószerbiából hazatelepítettek 53.000 hold földet kapnak. Bácska földje minden gazdasága ellenére sem tudja eltartani agrár munkásságának fölöslegét és épen ezért ez az emberfelesleg csak az ipartelepeken tud megfelelő kenyeret találni. A szerbek a Délvidék ipartelepeit Ószerbiába helyezték a célból, hogy ennek a vidéknek a lakosságát kivándorlásra kényszerítsék és ezáltal siettessék ennek az az ősi magyar földnek, ahol a lakosság nagy többsége ma is magyar, az elszerbesítést. A magyar kormánynak elsőrendű gondja az ipartelepek újbóli megteremtése egyrészt azért, hogy az ember-, felesleg kenyérhez jusson, másrészt pedig, hogy ez az agrártermékekben oly gazdag vidék maga láthassa el agrárterményeinek ipari földolgozását. Szociális és munkásvédelmi téren rendezték a szerbek által elhanyagolt munkásbiztosítási intézkedéseket és a társadalombiztosítást. Rendezték a munkabéreket és rögzítették az árakat. Igyekezett a kormányzat munkaalkalmat teremteni nemcsak az ottlakók részére, hanem a Belgrádból hazatelepített mintegy 500 magyar család részére is. Ez a munkáselhelyező akció olyan sikerrel járt, hogy ma a Délvidéken már mondhatjuk, nincs munkanélküli. Szociális téren még igen fontos intézkedése a kormányzatnak a szegények és munkaképtelenek segélyezése, valamint a számtalan gyermeknyaraltatási akció. Alig van ma arra rászoruló szegénysorsú gyermek a Délvidéken, aki ne érezné ennek az akciónak az áldását. Az európai háború minden ország ellátásában komoly nyersanyag nehézségeket okoz. Meg kellett szervezni itt is ugyanúgy, mint az anyaországban az importált nyersanyagok igazságos elosztását, hogy hiánya senkinek ne legyen. Megszervezték a tüzelőanyag ellátást, úgy, hogy a Délvidéken minden egyes személy és iparvállalat megkapja a szükséges tüzelőanyagot. Gondoskodik a kormány az agrár gazdálkodásnál nélkülözhetetelen nyersanyagok (rézgálic, műtrágya stb.) beszerzéséről. Nagy gondot okoz a kormányzatnak az elhanyagolt délvidéki városok rendbehozása. A Délvidéken az egyetlen Üjvidék kivételével sehol semmi gondot nem fordítottak a magyar városokra. A százezer lakosú Szabadka például anynyira háttérbe szorult a szerb megszállás alatt, hogy ma elhanyagolt falunak tűnik. A magyar kormány már megkezdte városrendészeti munkálatait nemcsak Szabadkán, hanem Zentán és Zomborban is. Az utcákat kikövezik, a városokat csatornázzák és új modern házépítési akciókat szerveznek. Gazdasági téren olyan lendülettel látott a magyar kormány a délvidéki élet újjászervezéséhez — és ebben kiválóan támogatta a Délvidék lakossága is —, hogy igen rövid időn belül visszatér a gazdag Bácska régi jóléte, mint Nagy-Magyarország boldog békeéveiben. Kulturális téren a társadalmi szervezkedések azonnal a visszacsatolás után megindultak. A Tűzharcos Szövetség és a Baross Szövetség zászlóbontása a délvidéki társadalmi élet megszervezésének újjáéledését jelenti. Magyar színházak nyitnak ki s nagy sikerrel terjesztik újra a kultúrát. Anyaországi színtársulatok járják be a vidéket, ahol a lakosság kitörő szeretettel fogadja őket. Anyaországi írók, művészek, és muzsikusok jelennek meg a délvidéki közönség előtt, hogy megmutassák mit alkotott az elmúlt húsz évben a csonka ország. Rendezik az iskolaügyeket és a szeptemberben kezdődő iskolaévtől kezdve átszervezett iskolák fogadják a tanulókat, hogy a délvidéki kultúrát újra olyan magasra emeljék, mint amilyen a szerb megszállás előtt volt. Jugoszlávia összeomlása Dr. Fali Endre könyve Fali Endre legújabb könyve mintegy záróköve annak a dicsőséges hadműveletnek, mely Magyarországnak a Délvidéket és Muraközt visszanyerte. Fali Endre, aki egyik megalapítója a Revíziós Ligának, ebben a könyvében újabb nemzeti indítékot ad a magyarságnak, mikor Jugoszlávia öszszeomlásán bemutatja, mi az, ami egy államot megtarthat és mi az, ami egy államot elveszíthet. Megmutatja, hogy amit ma revíziónak neveznek, az nem más, mint az ország épségének védelme ma, holnap és mindörökké. Nincs tehát olyan helyzet, mely a revízió ma oly forró vágyát kihűltté tehetné. A revízió a nemzet jövőjének reménysége, kapaszkodása az örökkévalóság felé. Világos tehát, hogy soha idejét múlta nem lehet. A revízió, ma és mindig, egyértelmű a honfoglalás vágyával. Amely nemzetben ez a vágy nem él, amely nemzet elbizakodott a szerencse túlságában, vagyis amely nemzet elvesztette honfoglaló érzékét, államfenntartó érzékét: az a nemzet halott. Állama széthull, elporlik, megsemmisül. Bár Jugoszlávia összeomlásának okait Fali Endre a történetíró tárgyilagosságával és lelkiismeretességével írja le, nemcsak krónikát ír, Ebben a könyvében is az a szenvedély nyilvánul, mely egész életét betölti. Jugoszlávia szerkezeti és lelki hibáit bemutatva, azokat a törvényeket keresi, melyek fenntartanak és megvédenek egy államot. Az elpusztult Jugoszlávia égésének lángjainál azt a fényt látja, mely Magyarországnak megvilágította a feltámadáshoz vezető utat. A honfoglalás az időben meghosszabbítva: a haza megtartása. Ez a történelem legnagyobb misztériuma. A magyarság Trianon óta érezhette ezt a történelmi csodát. Mi más volt a magyar revízió kívánsága, mint a honfoglaló érzék felébredése. A revízió érzésének köszönhetjük Magyarország gyarapodását. A revízió érzésének köszönhetjük, hogy Magyarország, mielőtt még visszaszerezte volna teljes történelmi határait, máris visszaszerezte történelmi helyzetét, azt a helyzetét, melyről nemcsak Trianon húsz esztendeje, hanem a Habsburg uralom óta elfeledkeztünk. Ma már, hála a revíziós gondolathoz való ragaszkodásunknak, visszakaptuk Árpádházi, Mátyási és Nagy Lajosi történelmi feladatainkat. Ma — elmondhatjuk — nagyobbak vagyunk önmagunknál. Már nem a megcsonkult ország, hanem a jövő Nagy-Magyarországa irányítja a történelmet. Magyarország előtt óriási történelmi távlat