Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 7. szám - A visszacsatolt Délvidék

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA kell élnie és halnia a mjagyafságnaik, hanem ezért a hivatásáért is. A revízió gondolatát tehát ki kell egészítenünk és hivatásunk teljessé válásáért is kell most és mindig küzdenünk. Bele kell égetni minden magyar lélekbe, hogy politikai és történelmi hivatásunk voü, van és lesz Európában. És ezt tudtára kell adnunk az egész világnak is. Magyarország szabad állami létének, történelmi hivatásának hirdetése és megvalósítása sem pusztán magyar érdek: ujjmutatás az egész Európa számára. Magyarország történelmi hivatását elfelejt hették mások, de nekünk soha sem szabad elfelejtenünk. Ez tesz, egyenkint és együttesen, naggyá bennünket. Ez szünteti meg a tisztán anyagias életfelfogást és életünk kisszerüségét, földhöztapadtságát. Századok passzivitása nem tudta kiölni belőlünk a gondolatot, hogy mi lovagias, hősi feladatokra hivatott nép vagyunk. Csak úgy maradhatunk fenn, ha nagyok vagyunk, vagyis, ha történelmi feladatunkat teljesítjük. Csak nagyok lehetünk, vagy elpusztulunk. Magyarország kiállása a szovjet ellen máris elénk vetíti a jobb jövő képét. Európa szerkezetének pillére lesz a magyar és finn független állam. Harcunk a bolsevizmus ellen jelképe és mutatója Európa szabadságának. E háború lezajlása után Magyarország történeti szerepe többé nem halványodhatik el: Európa közepén a szilárd, békés és keresztény Európát jelenti. Magyarország fölemelkedése egyúttal bátorítást ad azoknak is, akik eddig csak a nagyszámú népben látták az erőt. Az emberiség története s köztük a miénk is, azt bizonyítja, hogy Isten kisszámú népre is nagy feladatot bízhat. Ez a feladat adja meg a nemzet igazi jellegét, állami létének erkölcsi és történelmi jogosultságát. Az ilyen feladat ígéret az örökkévalóságra és minden ércfalnál jobban védelmezi a nemzetet. Marius. A visszacsatolt Délvidék. Irta: Rubletzky Géza Alig tért vissza a Délvidék az anyaországhoz és még alig hegedtek be azok a sebek, amelyeket a szervezetlen ellenállás esztelen háborúja ütött ezen az ősi magyar földön, a magyar kormány azonnal megkezdte munkáját, hogy elfeledtesse ennek a vidéknek a lakosságával a húszéves idegen megszállás minden rossz emlékét és hogy meggyógyítsa a párnapos háborúütötte sebeket. Húsz éven keresztül ez a föld Európának talán a leaáldottabb földje elhanyagolt gyom volt. A jugoszlávok húsz éven keresztül nem láttak ebben a földben mást, mint gabonát adó kolóniát, amely élelemmel látja el a felduzzadt országot, de bizony keveset törődtek azzal, hogy ennek a földnek a ncpe miként él, miként gondolkodik, miként fejlődik, miként dicséri az Istent. Az elmúlt húsz esztendő alatt erről a gazdag vidékről csak panaszt hallott a világ. Bezárták a magyar iskolákat, meghurcolták a magyar papokat, és Balkánná süllyesztették a régi Nagy-Magyarország legszebb kertjét. Ha ideüen érkezik a mostan felszabadult Délvidékre, elhanyagolt városokat, piszkos utcákat lát és kevéssel a visszacsatolás előtt láthatta a munkanélküliek tömegét, melyet még ez a gazdag föld sem tudott eltartani a rossz szervezés s az elnyomó politika miatt, mellyel a szerbek gyarmati sorban akarták tartani ennek a földnek sok százezer emberét. Alig lépték át a magyar honvédek a régi határt és a csetnikek golyói még ott fütyültek fölöttük, már is megkezdték a szervezést, hogy fölemeljék ennék a vidéknek népét és visszahozzák azt a jólétet, amelyben c föld lakosságának ezer éven keresztül része volt. Első dolguk volt, hogy megszervezzék a közigazgatást, a postát és helyreállítsák a szerb mozgósítás után fölborult közrendet. A kormány rendezte a gazdasági élet legfontosabb problémájának, a pénznek a kérdését. Közvetlen a visszacsatolás utáni hetekben mintegy kétszázmillió pengőt fizetett ki a Nemzeti Bank a nagyrészt elértéktelenedett dinár bankjegyekért. A Délvidék pénzintézeteit bekapcsolták az anyaországi gazdasági élet vérkeringésébe; helyreállították a megrongált és elhanyagolt utakat és közlekedési eszközöket, mert egy ország prosperitásának legfontosabb lényege — amely különösen áll erre a hangsúlyozottan agrár országrészre — az egészséges hitelélet és a jó utak. Az utak és hidak építése különben igen nagy aktivitással folyik és minden remény megvan arra, hogy rövid idő alatt a közlekedés az anyaország nívójára emelkedik. A Délvidék húsz éven keresztül éléskamrája volt a jugoszláv királyság terméketlen részeinek. Most a háború következtében elvesztette ezt a piacot és meg kellett szervezni a föld termékeinek értékesítését az anyaország felé. Ma már a bácskai gyümölcsök és vetemények ott láthatók az anyaország minden városának piacán és naponta soksok vágón agrártermék hagyja el a Délvidéket, hogy az újra megtalált természetes piacán találjon vevőkre. Az elmúlt tavasz mindenütt a Duna völgyében súlyos károkat okozott és az árvizek, meg a vadvizek sok ezer holdat pusztítottak el. A szerbek féltvén ószerbiai területeiket, nem csapolták le a Bácska veszedelmesen előretörő vadvizeit. A magyar kormány első dolga volt ötven kilométeres csatorna vágása a vadvizek levezetésére, ami által több ezer hold föld szabadult föl a víz pusztítása alól. De nemcsak a vadvizeket vezette le a kormány, hogy a termelést zavartalanná tegye, hanem a termelés biztosítására az elmenekült, gyökerüket itt megtalálni nem tudó dobrovolyác lakosság földjeire földmunkásokat telepített. A földkérdés végleges rendezése most van folyamatban. A kisbirtokokat, melyek szükséges tőke nélkül kellő módon belterjes gazdálkodást folytatni nem tudnak, a kormány az újjászervezett pénzintézeteken keresztül megfelelő hitellel látja el. A szerb földreformból kisemmizett kisparasztoknak százötvenezer holdat akar juttatni a kormányzat. Ez a földosztás már megkezdődött. Ezen kívül a?