Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 1. szám - Harc a népek életében. (Befejező közlemény)

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA selte. Annyira magyar volt, hogy sorsot sem választott jobbat és különbet, mint amilyet a végzet a magvar nemzet halhatatlanjainak eddig is kije lök... Irodalom: E tanulmány idézetei Apponyi Albert i>r. emlékirataiból és munkáiból, Petliö Sándor „Viharos emberöltő"; Gratz Gusztáv: „A dualizmus kora" és Halmay Elemér: ..Emlékezés. Apponvi Albertre" c. munkáiból vétettek. Harc a népek életében írta: Dr, Moravek Endiv - — Befejező közlemény. — A Brit Birodalom példája mindjárt azt is kézzelfoghatóvá teszi előttünk, hogy egy állam terjeszkedése nem mindig egyetlen csapással, ugrásszerűen, hanem esetleg hosszá időkön, évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül, hosszú fejlődés útján történik. Képzeljük el, mennyi ideig tartott, amíg például az angol világbirodalom mai alakjáig kifejlődött, amíg a Csonka-Magyarországnál alig két és félszer nagyobb szigetország, a birodalom magva 34 és félmillió négyzetkilométerre rúgó, tehát Csonka-Magyarorszáanál kereken 345-ször nagyobb, mintegy 506 millió lakost magába foglaló világbirodalmát ki tudta építeni, természetes, hogy az ilyen, évszázadokra rúgó terjeszkedés csak lépésenként történhetik és egyúttal gazdag lehetőséget nyújt arra, hogy a hódításnak különböző fokozatai kialakuljanak. ' "Mert a törtérelem gazdag példaanyagot szolgáltat arra, hogy a teljes függetlenség és a teljes behódolás álhpota közt mennyi átmeneti állap:;t létezhetik egyes államok, vagy földterületek életében. A terjeszkedő állam egy más állam területén biztosíthat magának különböző területi előjogokat: megszállhat egyes hídfőállásokat; tengerészeti vagy légi támaszpontokat köthet ki magának; gyakori jelenség az is, hogy egy erős állam a nála sokkal gyengébbel úgynevezett barátsági szerződést köt. Ilyen barátsági szerződés jött létre például 1920-ban. Szovjetoroszország és Ceorőia között, amely azután később unióval végződött. A nagyhatalmaknak a gyarmatosítás körüli féltékenysége hozta létre a ..protektorátus" elnevezésű megoldást, -amelynek nagymesterei az angolok voltak, így Anglia 1815-ben az Iori-szigetek protektorátusát, 1888-ban Eorreoét, 1850-ben Zanzibárét, 1900-ban a Tonna-szigetekét, 1914 ben Egyiptomiét, 18ul-ben Afganisztánét, 192?-ben <'s 1928-ban az akkor újonnan alakult Mezopotámiáct és Transjordániáét vette át. Franciaország szintén több protektorátust biztosított magának: így például Tahiti. Tunisz. Annám. Kambodzsa. Toniking. Marokkó, stb. felett. Németország is „Schutzgebict" nek nevezte a XIX-. században megszerzett gyarmatait. Ennek az alig kétségbevont függőségnek első. lépcsőfokait a gyarmatokon rendszerirt az Úgynevezett kapitulációk alkották. Ezek tulajdonképpen az idegenek — rendszerint hatalmas európai nemzetek —? számára biztosított gazdasági, politikai, jogi és Szociális előjogok, vámkedvezmé\ hyek, a hazia jogszolgáltatás alól kivont, területenkívüliséget é'lvező, ..európai negyedek" kiváltságai és hasonlók, amelyeket ólyáji régi, nagymultú nemzetek is kénytelenek voltak hosszabb-rövidebb ideig a nyugati államoknak megadni, mint Egyiptom, Törökország. J pán, mely ezektől csak a jelen század fordulóján tudott megszabadulni, vagy például Kína, amely csak 1928 . októberében mondta fel véglegesen minden hasonló kötelezettét. Az a „független állam", amely idegen hatalmaknak ilyen fontos engedményeket kénytelen tenni, természete en csak látszólag független. Látszatfüggetlenséggel egyébként néha. új államok is születnek olyan esetekben, ha egy hatalmas á"am egy másik állam területéből bizonyos okokból ki akar hasítani egy darabot, de a látszat megőrzése kedvéért nem akarja azt bekebelezni. Így született meg például napjainkban a régebben Kínához tartozott területekből „Külső-Mongólia" néven egy független tanácsköztársaság, vagy ugyancsak Kína volt területeiből japán segítséggel .Mandzsukuo állam. Mint ahogy annakidején a Panama-csatorna kiépüléseikor .a csatornában elsőrangú érdekelt-éggel bíró Eszakamerikai Egyesült Államoknak nem mindem beavatkozása nélkül jött létre Kolumbiától elszakadva a Panama köztársaság sem. Igen érdekes megoldásokat hozhat létre több érdekelt hatalomnak egymásra való féltékenysége, így jönnek létre például a vitás területek közös kormányzás \ vagy ezekr.ek politikai, de legalább is gazdasági ..érdekszférák" szerinti megosztása, vagy egy területnek vagy folyónak ..nemzetközivé" nyilvánítása. Ugyanez hozhatja létre a megoldásnak azt a szintén gyakoribb alakját, hogy a két vagy több vetélkedő erő- hatalom a vitás területet inkább átengedi egy gyenge harmadiknak, mintsem hogy közülök teöye rá valamelyikük a kezét, mint az például az afrik ű Kongó állam esetében történt, amelyet a vetélkedő gvarmatosító hatalmak Belgiumnak ajándékoztak. Általában: két erős hatalom közt gyakran igen hasznos szolgálatokat tesz egy gyenge állam, mely a két erős közt elterülve, megakadálvozza. hogy a két erős közös határhoz és ezáltal közvetlen súrlódási felülethez jusson/ Az ilyen fekvésű gverge államot szoktuk ütköző államnak nevezni. A történelem legtipikusabb ütköző államai mindezideig Afganisztán és Perzsia voltak, amelyek mostanáig puszta létezésükkel megakadályozták, hogy Oroszország és Anglia, melyek évszázadokon keresztül Ázsiában riválisok voltak, India körül közös határhoz jussanak es. így Indiának, c nagy kircses bánvának birtokáért éíetre-halálra összeütközzenek. E nagyhatalmak egymára való féltékenysége miatt e két ütköző államban 1914 előtt még vasútat sem volt szabad építeni, rehogv az 'valamelyik vetélytársnak katonai felvonulását lehetővé tegye. Többször megesik, hogy a nagyhatalmak féltékenysége egvenesen életre hív ilyen ütköző államokat: Ennek köszönhe^ például önállósulását Luxemburg, Belgium. Montenegró, Románia. Bulgária, Albánia, hogv csak a legismertebb eseteket említsük. Az ütköző államok léte állandó veszedelemben forog, mert ha az életüket adó nagyhatalmak valamelyike erősen meggyöngül, ki vannak téve annak, hogy a másik rájuk teszi kezét. Viszont arra is vannak példáink, hogy az eredetileg csak ütköző államnak szánt alakulat annyira meg-