Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 6. szám - A Dardanellák

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 szöm, hogy harcolni fogok a független horvát államért." így tehát az Ustasha-szervezet minden tagja tudja, hogy fegyveres felkelés a célja an nak a szervezetnek, melyhez csatlakozott. Minden új tagnak felvételekor megmagyarázzák az Ustasha célját, megismertetik vele a szervezetne belépéssel járó kötelességeket, a fegyelmi rendszabályokat, főleg pedig kioktatják arról, hogy a vezérkar parancsára minden Ustasha tagnak kö telessége fegyvert fogni az önkény-uralom ellen. Az Ustasha tehát nem terrorisztikus szervezet, hanem tiszta és szent forradalmi küzdelem egy nemzetnek életrekeltésc érdekében. Ki nevezhetné joggal terrorisztikus szervezetnek azt a nemzeti forradalmi mozgalmat, melyhez százezrek ö-iként csatlakoznak? Az Ustasha felvesz szervezetébe minden fegyverfogható horvátot, aki át van hatva az Ustasha programmjától és akarja a független Horvátországot. Tehát nem fogad magába nemzetközi terroristákat, hanem csupán a horvát nemzeti szabadságért lelkesülő forradalmi hazafiakat. Az Ustasha fegyelmi szabályzata hatodik szakaszában a következő mondja: „A forradalmi Ustasha-mozgalom egy elnyomott nép szent mozgalma a horvát nemzeti jogok és a szabadság ki vívására. A mozgalom minden tagjának a végső kig meg kell őriznie ennek a küzdelemnek tisztaságát, s soha sem szabad vétkeznie bárkinek ártatlan élete, avagy birtoka ellen. Fegyveres felkelés esetén az Ustasha minden tagjának szigorúan kell ehhez alkalmazkodnia és halálbüntetés terhe alatt tilos mindennemű fosztogatás." A tizenkilencedik szakasz pedig a következőket mondja: „Az Ustasha tagjai közé felvehető min-\ . den fegyverfogásra alkalmas egyén, korra ésA \ lJ RFCl cl 116II elli nemre tekintet nélkül, de csak olyanok, akiknek komolysága, jelleme, becsületessége, tiszteséges életmódja, kétségbevonhatatlan hazafisága biztosítéka annak, hogy az Ustasha rendelkezéseit megérteni képes és azokat minden körülmények között teljesíteni fogja." hanem két különböző terület. Szerbia a Balkánon van, Horvátország Nyugateurópában. A szerb keleti nép, a horvát nyugati, különböznek egymástól vallásban, kultúrában, vérben. Minthogy szerbek és horvátok nem egy nemzet, a horvát nemzet, valamint a horvát Ustasha szervezet a jelen terrorista uralmat idegen uralomnak tekinti és ezért azt minden eszközzel el akarja távolítani hazájából. „Minden nemzet többé-kevésbbé érezte története folyamán az ellenséges despotizmus nyomását, — úgymond Pavelic memoranduma, —, de olyan borzalmakat egyik sem élt át, mint amilyeneken a horvát nép ment keresztül az idegen belgrádi elnyomás folytán. Belgrád megsemmisítette a horvát nép erkölcsi és anyagi jólétét és elárasztotta a kultúrát és civilizált horvát népet a Balkán minden borzalmával és barbarizmusával. Az Ustasha mozgalom összes tagjai esküvel fogadták, hoöv a horvát nép életéért és területéért és a nyugati kultúra és civilizáció érdekében küzdeni fognak az idegen despotizmus ellen mindaddig, amíg győzelem nem koronázza erőfeszítéseiket s el nem fojtják az idegen despotizmust. A horvát nép győzni fog, Horvátország teljesen független állam lesz, a horvát nép boldogulására, a nyugati civilizációnak és a népek közötti békének javára, melyet Belgrád állandóan fenyeget.'' íme, az Ustasha szervezet megtermetté gyümölcseit. Szétbomlasztotta az egységesnek hirdetett délszláv államot, létrehozta az önálló Horvátországot, élén az Ustasha mozgalom vezérével, mint törvényes államfővel. Irta: múltban, minden nafelvetődött TörökőrJugoszlávia fikciója. Egységes délszláv nemzet annyira nem létezik, mint ahogy nem létezik egységes északi szláv, vagy egységes latin nemzet. A jugoszlávizmus mint nemzeti fogalom költött anomália, amely csak arra szolgál, hogy elleplezze a szerbeknek a horvátok felett gyakorolt hegemóniáját. A VII. századtól kezdve a két évtizeddel ezelőtti időig megszakíthatatlanul létezett a horvát állami individualitás és a népben ma is él a horvát nemzeti és állami egyéniség öntudata. Tizenhárom századon keresztül létezett a horvát nép, s ezen idő alatt a szerbek és a horvátok soha meg sem kí sérelék, hogy nemzetileg, vagy kormányzatilag egyesüljenek. Az állítólagos egység, amelyet a belgrádi önkényuralom erőszakkal akart megteremteni, mesterséges szerkezet és nem egyéb fikciónál. Szerbek és horvátok nem egy, hanem két külön nemzet. Szerbia és Horvátország nem egy, Dr. Kertész János. Mint már annyiszor a gyobb háborús krízisnél szágnak a tenger-szoros kérdése. A múltkori nagy világháború egyik legjelentősebb hadászati pontja a Dardanellák voltak. A most zajló világháborúnak a közelmúltban lezajlott balkáni eseményei ismét felvetették ezt a kérdést. A balkáni hadjárat megindulása előtt a tengelyhatalmak szempontjából is nagy kérdőjelként állott Törökország elhatározása. Görögországnak a meghódítása után, különösen a görög szigeteknek a megszállása azonban más helyzet elé állította az egész török kérdést, amely azóta teljesen tisztázódott a német-török barátsági szerződéssel. Kétségen kívül úgy földrajzi fekvésénél, mint stratégiai szempontjánál fogva érthető, hogy minden balkáni vagy kisázsiai háborúnál felvetődik a tenger-szorosok, különösen a Boszporus és a Dardanellák hajózható szorosainak jelentősége. A Dardanellák, az Égei- és a Márvány-tengert köti össze 65 km-es hosszúságban 3 és 5 km. között váltakozó szélességgel. A Boszporus a Fekete-tengert köti össze a Márvány-tengerrel, vagyis EuHANGLI KIOSZK Tulajdonos : Rónai Testvérek Budapest, IV., Vigadó-tér Telefon : 180-743, 184-731 és 187-365