Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1941 / 6. szám - A Dardanellák
8 MAGYAR KÜLPOLITIKA rópát Kis-Ázsiával. Ennek a hossza 30 km., szélessége pedig 3 km. A Dardanellák márványtengeri bejárata az európai parton Gallipoli. A név nem ismeretlen, különösen a balkáni háború és az 1914-es világháború alkalmával igen gyakran emlegették. A Szaroszi öböltől a Márvány-tengerig a Bulair nevü sáncok húzódnak, melyeknek eredeti célja természetesen nem a mai modern hadászatot értve, az volt, hogy ellenséges csapatok partraszállását megakadályozzák. Az ázsiai parton viszont Lapsaki helység bír jelentőséggel. A tengerszoros az úgynevezett Nagarcü földnyelvnél a legkeskenyebb. E terület arról nevezetes, hogy itt verette a hidat Xerxes, melyen azután a görör gök ellen indult. Innen nem messzire feküsznek a Dardanella várak. E keskeny rész még arról is nevezetes, hogy a régi háborúkban a futárok gyakran úsztak át a túlsó partra. Annak idején Leander, Herohoz úszott át minden éjjel mind addig, míg a végzet el nem érte és a tengerbe fulladt. Itt úszott keresztül Byron is. A trójai háborúk tartama alatt itt állomásozott a görög hajóhad. A tengerszoros európai partmenti része kietlen, míg az ázsiai rész termékeny síkság. Rendkívül erős fegyver volt mindenkoron úgy a török diplomáciának, mint a török hadászatnak a Dardanellák, így azután gyakran kísérelték meg, különösen a környező államok, részben azok a hatalmak, kiknek érdekében állt, hogy hadihajókkal a tengerszorosán keresztül utazzanak, hogy szerződések és egyezségek útján állapodjanak meg a törökökkel. Jelentős volt az 1841. jún. 13-án kötött Dardanella-egyesség, mely 5 hatalom és a Porta között történt. A megállapodás főleg a hadihajóknak az átengedésével volt kapcsolatos és kimondották, hogy minden hadihajó csak a Porta engedélyével kelhet át a Dardanellákon. Az 1856-i párisi béke megerősítette ezt az egyezséget, majd 1871-i londoni egyezmény és az 1878-i berlini béke is jóváhagyták ezeket a megállapodásokat. De időnként állandóan visszatért a Dardanella-probléma. így 1891-ben vált újra aktuálissá a kérdés, amikor a török hatóságok megtagadták az orosz csapatszállító hajóknak átengedését. Megindultak a tárgyalások a két ország között, melyek végül megegyezéshez vezettek és a megállapodás lényege az volt, hogy kereskedelmi lobogóval szabadon átkelhetnek az orosz hajók, de ha katonákat vagy fegyenceket szállítnak, erről külön jelentést kell tenniök. Törökország világpolitikai helyzetéhez nagy mértékben járult hozzá a két tengerszoros birtoklása. Az 1914-es világháború, melyben Törökország a központi hatalmak oldalán küzdött és a csatavesztés következtében egy kicsiny terület kivételével kiszorították Európából, a sévres-i béke, melyet ráerőszakoltak a törökökre és mely csakhamar az ifjú Törökország ellenállásába ütközött, is meghagyta a tengerszorosokat Törökországnak. Csupán az volt a kikötés, hogy' a Dardanellákat nem szabad megerősíteni. Ez elvette ugyan a katonai jelentőségét a tengerszorosoknak, de földrajzi adottságánál fogva megőrizte továbbra is rendkívül exponált szerepét. 'I örökország az idők folyamán megerősödve, 1935-ben kérte az antant hatalmaktól ennek a pontnak a feloldását, mert szükségét látták annak, hogy a Dardanellák ismét, mint erőd is, katonai szempontban számításba jöjjön. A megegyezés erre nézve azután ez értelemben létre is jött. A történelem folyamán számos ízben ütközött össze Oroszország és Törökország érdeke. És ez főként azzal magyarázható, hogy egyik legfontosabb közlekedési útja Oroszországnak éppen ezen a tengerszorosán vezet keresztül, nem szólva arról, hogy a dunamenti és balkán-államoknak Ázsia felé vezető legbiztosabb átjárója is. Az antant hatalmak a világháború alatt Oroszországgal karöltve latbavetették minden erejüket, hogy elérjék céljukat a Dardanelláknál is. A törökök azonban megvédték ezen átjárójukat. Abban, hogy Törökországnak sikerült a világháború alatt a Dardanellákat megvédeni, nagy szerepe volt a szövetségben álló Németországnak is. Kétségen kívül Németországnak a közel Keleten rendkívül nagy gazdasági érdekei vannak és ennek biztosítása érdekében tervszerű munkát fejtenek ki. És amikor felvetődött a mai háborúnak egyik kérdése, a Balkán rendezése, evvel párhuzamosan vált ismét aktuálissá a Dardanellák kérdése is. Ezt először ismét Oroszország iparkodott olyan módon rendezni, hogy Törökországgal ezirányú kedvező tárgyalásokat folytatott. Az 1923-i tárgyalások, melyek a Lausanne-ban zajlottak le, a tengerszorosokra vonatkozólag is hoztak különböző korlátozó határozatokat. Mindenekelőtt demilitarizálták a Dardanellákat. A tengerszorosokon éjjel-nappal szabad hajóforgalmat kellett biztosítani mind a kereskedelmi, mind a hadihajók számára. Még egy esetleges háború esetén is, kivéve ha Törökországot érinti a háború. Ez esetben csak a semleges államok hajóit kellett keresztülengednie. Volt azonban ennek a szerződésnek egy Törökországra nézve kedvező pontja is, hogy a török hadihajók átvonulására nézve nem állítottak fel korlátozásokat. Ezt a nemzetközi megállapodást annak idején a szovjet kormány is aláírta. Röviden vázolva ezek voltak azok a jelentősebb állomások, melyek a Dardanellákra vonatkoztak. Nemzetközi, diplomáciai jelentősége azonban természetesen fennáll és kétségen kívül a jövőben a tengelyhatalmak szempontjából igen nagy fontossággal bír. Amikor azonban megemlékezünk a Dardanellákról, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy magyar szempontból egy különös érdekessége is van ennek a tengerszorosnak. Ez pedig báró Tóth Ferenc szeméhéhez fűződik. Báró Tóth Ferenc volt a török hadseregnek egyik újjászervezője és különös érdemeket szerzett a törököknél a Dardanellák megerősítésével kapcsolatban. Az ott épült erődítménvek alapfalait az ő tervezete alapján készítették el és így tulajdonképen a Dardanellák erődítési munkálatai jelentős mértékben az ő nevéhez fűződtek. A számos török-magyar kapcsolatoknál ezt az összeköttetést is mindig fel kell említenünk. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelő.*: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.
