Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 6. szám - A Földközi-tenger és Olaszország

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA nelmi igazságnak válljunk szószólóivá. Amikor tehát újból a történelmi eszmét írjuk zászlónkra, ne merüljünk el frázisokba, ne gondoljunk arra, hogy ez magyar szempontból milyen előnyt jelent, hanem legyünk a tárgyi igazságnak apostolaivá, mert csak úgy tudjuk ezt az eszmét véglegesen diadalra vinni. És még valami kell ehhez, amire megint Teleki Pál figyelmeztetett. Olyan magatartás, olyan politikai beállítottság, amely megfelel a helyesen felfogott szentistváni eszmének, A történelmi eszme nemcsak előnyt jelent; hanem kötelezettséget is. Azt nemcsak kívülről lehet megtagadni, de lehet belülről megsérteni és ezáltal hatékonyságát veszélyeztetni. Az átmeneti időből, amelyben ma élünk, csak akkor fogunk tudni egv szebb jövőbe kilépni, ha a történelmi eszmének nemcsak az igazságát hirdetjük, de egyben vállaljuk és teljesítjük azt az erkölcsi parancsot is, amely belőle következik és amely nélkül a Kárpátmedence törvényszerűsége legfeljebb csak ideig-óráig tud érvényesülni. A Földközi-tenger és Olaszország Az európai nagypolitika — most és hajdan — alig volt egyéb, mint a Földközi-tengerben való részesedés politikája. A Földközi-tengerért való nagy küzdelemben résztvett minden nép, mely szerepet játszott az európai művelődésben s e tengernél való megjelenés és e tengeren való uralkodás jelképe lett a politikai vezetőszerepnek is. A Földközi-tenger, mely valaha szinte az egész világutat jelentette, ugyan veszített jelentőségéből, mikor a nagy világóceánok útja feltárult az emberiség előtt, de úira főútvonallá lett a Szuezi-csatorna megnyitásával. Olaszország nagysága és vezető szerepe szoros, szinte szerves összefüggőben van a Földközi tenger útjának rendkivüli fontosságával. Olaszország, hanvatlása — a renaissance után — összefügg a Földközi-tenger jelentőségének újkori hanyatlásával. Olaszország egysége s ezzel együtt ú'abb nagyságának kezdete összeesik a Szuezicsatorna megnyitásával. Nem hihetünk a mechanikus véletlenben, hanem országok, földek, vizek, eleven voltában, mikor látjuk, hogy dajkálja a föld népeit, hogy szabja ki nekik végzetüket. A Földközi-tenger a Szuezi-csatorna megnyitásával újrá világúttá válván, nagyhatalommá tette Olaszországot. A mult századnak, akarva, nem akarva, Lesseps Ferdinánd volt legnagyobb politikusa. A győzelmi himnusz, mely a Szuezi-csatorna megnyitásán Verdi Aidá-jában elhangzott, Olaszország övőzelmi himnusza volt. A Szuezi-csatorna tette fölöslegessé a Habsburg monarchiát és támasztotta fel Olaszország régi nagyságát. Alig pár évvel Szuez megnyitása után Olaszország Tunisz felé veti pillantását és itt kapja első sebét, melyet a természetes politika felett ideig-óráig hatalmaskodó mesterséges politika okozott. De a naggyá válandó Olaszország nem volt megállítható, sem kifosztható. Mintha az idősebb Cato makacs politikájának örök szelleme működött volna itt, Olaszország háborúba szállt Tripoliszért, háborúba szállt, az első világháborúban, az Adriáért, az Otrantoi szorosért, a dalmát partokért. Mily kicsinyes azoknak gondolkodása, akik a világot nemzetiségek szerint akarják darabokra tördelni. A pusztán nemzetiségek szerint való államalkotás; primitív, törzsi, barbár és művelődésellenes álom. Az államban — mint az Egyházban — mindig van valami átfogó, egyetemes. A világháború után Olaszország szemben találta magát ezzel a primitív államalkotási tervvel, mely — szinte — nagyító üveggel kereste, hol találhatna még r<*v rtásztortörzset, melvnck ha már mások felett főhatalmat nem is, hát legalább önálló államot adhatna. Mennél műveletlenebb volt egv nép. mennél kevésbbé voltak teremtő politikai gondolatai, annál bővebben adta neki ajándékait a páriskörnvéki politika. E poliikának nem volt füle a Földközi-tenger zúgó szavának hallására. Tlv körülménvek körött folvtatta Olaszország a világháború után a Földközi tengerért való politikáját. A békeszerződésekről ^sértődötten távozva, egy sivatagszerű résszel és a dalmát parton Zárálátszott, hogy Olaszországot a békeszerződések val, az Adrián e^v pár szigettel gyarapodva, úgy összeesküvői végleg másodrendű hatalommá szorították. Olaszországnak azonban a Földközi-tenger adta a politikai haladás narancsait. Szép csendhen megszerezte a Dodekanezosz szigetcsoportot a Földközi-tenrter keleti medencéiében, megerősítete a Pantellária szigeteket Szicilia és Afrika között a Földközi-tenger fontos középmedencéiében. Nagyszabású telepítési akcióba kezdett afrikai gyarmatain. A tuniszi olasz lakosság politikai súlyát öntudatosan növelte. Légi hatalmát olv nagygyá feilesztette, hogy Anglia — bár módjában lett volna. — az abesszin foglaláskor nem merte előle elzárni a Szuezi-csatornát. Anglia módszere akkor is az volt. ami ma: katonai eszközökhöz nem nvúlt, ehelvett fölkavarta az egész világot az Olaszországot sújtani akaró szankciók módszerével. Az út. melven Olaszország haladt, előbbutóbb szembe kellett, hogy állítsa Angliával, melv Gibraltár, Málta, Ciprus és Szuez birtokában Olaszország földközi tengeri ellenfele. A Föld, mely a nemzeteknek nemcsak tápláló anyja, hanem parancsoló politikai mestere is. Olaszországnak akarja juttatni a főuraimat a Fgldközi-tengeren, Angliát pedig az Atlanti Óceán felé utalja. Az Atlanti Óceán ma az, ami hajdan a Földközi-tenger volt, azért is nevezték el „második Földközi-tenger"-nek. A világháború és békekötések után azt hitték, hogy a szárazföldi mesterkélt határok revíziójára sor soha nem kerül. Most azonban, a szárazföldi határok revíziója után. sor került a tengerek hatalmi körének új felosztására is. És, úgy látszik, a tenger új fel-