Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 5. szám - Erdély magyarsága. Herbert van Leisen könyve [könyvismertetés] - A "jugoszláv" Macedónia

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Erdély magyarsága Herbert van Leisen könyve. 1939 szeptemberében, közvetlenül a bécsi döntés után egy fiatal svájci újságíró járt Magyarországon. Végigjárta a felszabadult erdélyi városokat és falvakat, a helyszínen beszélt politikusokkal, újságírókkal és egyszerű parasztokkal. Herbert van Leisent, mikor Magyarországra jött. nem vezette országunk iránt sem rokonszenv, sem elenérzés. Nyitottszemű újságíró, meg akarta ismerni Európának ezt a viharsarkát s e viharsaroknak is a legfontosabb és legkomplikáltabb problémáját: az erdélyi kérdést. Akkori útjáról könyvet írt: „Les terres hongroises dc Transylvanie" címen és beszámolt az akkor szerzett tapasz talatairól. visszatért országrész átment, hogy szinte napok alatt hullatta le magáról azt a sok keleti sallangot, amit a 20 éves román uralom rárakott, hogy újból a magyar kultúrának és az európai szellemnek végvára legyen. Könyvében bőségesen dokumentálja a nyugateurópai ember szemében egyetlen történelmi jogot a földrészre: a magyar kultúrfölényt. Viszont ugyancsak a nyugati ember szemével nézve, megoldást keres a különböző népek és fajok becsületes együttlakására és együttdolgozására. Ennek megoldására nem talál mást, mint a szentistváni Magyarország eszméjét és könyvének mottójául Szent István egyik, fiához intézett intelmét idézi: „Gyönge és törékenv az egynyelvű és egvszokású ország." (r. g.) Sok könyvet és tanulmányt irtak már Magyar- ffoszláv" Macedónia ágról. Az erdélyi problémáról is jelentek meg orsza bőségesen könyvek, tanulmányok és ismertetések Mégis különös figyelmet kell szentelnünk Herbert van Leisen könyvének, mert az a svájci ujságíró a nyugati kultúrember szemével, a becsű letes és igazságos megoldást keresi, nem azért, hogy ez az igazság a magyaroknak majd jó legyen, hanem azért, hogy az európai helyzet kitisztuljon és Európának ez a része európai módon rendeződjék. A nagyközönség kezdi agyába gyömöszölni az egész világot, hisz földrajzi nevek és történelmi évszámok archívuma lett minden egyes ember agyveleje. Fáradtan fogad minden olyan könyvet, mely új problémákat hoz, vagy a régieket új beállításban ismerteti. A lelkiismeretes újságíró ismeri közönsége fáradtságát és szórakoztató módon akarja megismertetni közönségét a tárgyalt problémákkal. Van Leisen is szórakoztató módon tárja a problémát olvasói elé. Könyve, amellett, hogy bőségesen tartalmaz komoly szakemberekhez méltó adatokat, olyan érdekes, mint egy regény. Szakemberek viszont olyan komoly adathalmazt kapnak ebben a könyvben, mint a legszakszerűbb tudományos munkákban. Bőségesen ismerteti ennek a területnek történelmi és gazdasági adottságait. Ismerteti azokat a népeket, melyek ezt a földet lakják, megvilágítja azok egymáshoz való viszonyát és leírja településük históriáját. Van Leisen nem polemiázik semmiféle történelmi téveszmékkel, történelmi és annak adatait csupán az európai nagy elismert és komoly tudósok könyveiből szerzi. Leírja, hogy miként hódították meg a magyarok ezt a területet. Ismerteti a székelyeknek — akik voltaképpen magyarok — a történetét, s majd bőségesen adatokkal tarkítva írja le, hogy miként telepítették le a szászokat, majd később a svábokat és hogy hogyan szivárogtak be a XII. századtól kezdve a románok, mint igénytelen pásztorok. Leírja, hogy a mai román „őslakók" miként szaporodtak és erősödtek a törökdulás következtében kipusztult magyarság helvén és hogv hogyan özönlötték el Erdélyt. Városokat ismertet, hangulatos leírásokban mutatja be Kolozsvárt, Nagyváradot és Marosvásárhelyt és csodálkozva látja, az a hihetetlen metamorözist, amelyen a Magyarországhoz viszA volt jugoszláv fennhatóság alatt lévő Macedónia területe 4().(XK) négyzetkilométer, itt meg kell jegyeznünk, hogy a három részre osztott s nem régiben egyesített Macedónia természeti egység, amely hasonlatos a Kárpátok medencéjéhez s lakosságának többsége bulgár. Az 1920-1 jugoszláv népszámlálás adatai szerint volt jugoszláviai Macedóniának 1,400.000 lakosa van. A jugoszláv statisztika nem beszél bolgárokról, csupán szlávokról. mégis a hozzávetőleges számítások szerint a lakosság számaránya a következő: bolgár 890.000 albán 310.000 török 141.000 Vallási megoszlása: pravoszláv 890.000 mohamedán 530.000 róm. katolikus 15.000 A vallási statisztikánál meg kell jegyeznünk, hogy a pravoszlávok valamennyien a bolgár egyházhoz tartoznak, míg a mohamedánok között is igen sok bulgár van. Macedónia történelméről alig lehet politikai értelemben beszélni, mert egyrészt a különböző Balkánt keresztülkasul szántó népvándorlások, másrészt a török uralom hosszú ideig egyedural kodó lévén, minden politikai megmozdulást elnyomott. Macedónia történelme azonos a vallási mozgalmakkal. A IX. században Methód és Cyrill itt teremtették meg az orthodoxiát, amelynek értelme az volt, hogy jóllehet függőségben maradnak Rómától, de a latin nyelv helyett a lakosságnak saját nyelvén hirdetik, az igét. A pravoszlávia bölcsőjét tehát Macedóniára különösképpen pedig a volt jugoszláv Macedóniára helyezhetjük. Később a Rómától függő egyház ugyanilyen függőségbe került a konstantinápolyi szakadár-egyházzal. A hosszú török uralom alatt a bolgárok mintegy nemzeti mozgalmat kezelték azon vágyukat, hogy az orthodox bolgár-egyházat megteremtsék és függetlenítsék. Hosszú harcok után a porta 1870ben elismerte a bolgár egyházat, amely függetlenítette magát úgy Konstantinápolytól, mint Rómától és önálló egyházzá lett. Mindamellett az elismerés ellenére is ugyanezen a területen a gö-