Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 4. szám - Magyar-horvát kulturális kapcsolatok

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 gyár sajtó közt a kapcsolatot megteremtsék, az összeköttetést fenntartsák és az együttműködést elmélyítsék. Rárdossy László miniszterelnök diplomáciai pályafutásának egyik legszebb emlékű és eredményeiben legnagyobb korszaka azok az esztendők voltak, amidőn ő töltötte be a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetői tisztségét. Ha valaki, úgy ö igazán érezte és érzi. mit jelent a sajtó fontossága, milyen komoly munkát lehet a lapok együttműködésével folytatni, mennyire nélkülözhetetlen a minél szorosabb, barátibb és összpontosítottabb kapcsolat kormány és sajtó között. A mai nehéz és felelősségteljes idők hatása alatt érlelődött ki meggyőződése: belpolitikai és külügyi természetű . kérdések manapság annyira összefonódnak, olyAJ\/|,| elválaszthatatlanok egymástól, hogy semmiféle vonatkozásban sem lehet őket egymástól elkülöníteni. Nem korszerű tehát a felosztás, amely eddig volt érvényben és amely szerint belpolitikai ügyekben a miniszterelnökség, külpolitikai kérdésekben pedig a külügyminisztérium volt illetékes A miniszterelnök, maga is egykori sajtóvezető, határozott intézkedéssel változtatta meg ezt a régi rendet, amikor életre hívta a ..sajtófőnöki" tisztséget, a sajtófőnököt jelölvén ki úgy bel-, mint külpolitikai ügykben irányításra hivatottnak. A ,,sajtófőnökség" voltaképpen új fogalom, sőt hivatalosan új név is Magyarországon. Gyakorlatban eddig is sajtófőnöknek nevezték a miniszterelnökség és a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőit, akiket azonban hivatalosan a ..sajtóosztály vezetője" cím illetett meg. Most valóságos sajtófőnöke van a kormánynak, aki minden nem adminisztratív ügyben képviseli a kormányt a sajtó felé. Ez a munkakör éppen a mai időkben az elképzelhető legnhezebb; rendkívül széleskörű tárgyi tudást, tapintatot, diplomáciai készséget, óvatosságot és ügyességet igényel. Akire ez a feladat hárul, csak úgy felelhet meg, ha csakugyan gyökeréig ismeri a sajtót, érti ezt a bonyolult és kényes szerkezetet, amely hol műszer, hol hangszer, és azonkívül, nem utolsó sorban: aki szereti is ezt a „műfajt", aki megértéssel és érdeklődéssel viseltetik a pálya iránt. Ullein-Reviczky Antal rk. követ és meghatalmazott miniszter sajtófőnöki kinevezése éppen ezért keltett oly nagy, őszinte és osztatlan örömet a sajtó képviselőinek körében. Ullein-Reviczky követ az utóbbi két esztendő folyamán megérdemelten tüneményes pályafutáson keresztül jutott el a sajtó legfőbb irányításáig, miután két megelőző nehéz esztendőn keresztül, mint a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, már bebizonyította egészen rendkívüli tehetségét és érzékét'a sajtó iránt. Nem véletlen, hogy a legnagyobb magyar diplomaták, a későbbi nagy külügvminiszterek mind a külügyi sajtóosztály élén bontakoztak ki egész tehetségükben. így volt ez Kánva Kálmánnal, a boldogult gróf Csáky Istvánnal, így a mostani miniszterelnök-külügyminiszterrel,' Bárdossv Lászlóval. Aki a külügyi sajtóosztály élén tökéletesen megfelelt, az talán a legnehezebb diplomata-vizsgát tette le. Ullein-Revicziky Antal nem csupán a sajtó képviselői felé szerzett legkitűnőbb kapcsolatokat, nemcsak a sajtó munkásai szerették és tisztelték benne a kiváló szakembert, a biztos ítéletű politikust és a ritka tapintattal irányító diplomatát. Rátermettségét, nagy tehetségét miniszterei is sorra elismerték, ezt mutatja ez újabb beléhelyc zett bizalom is. Most, amikor hatásköre még inkább kitágul és a külügyi sajtóosztály vezetése mellett reá hárul a sajtófőnökség minden gondja és munkája, súlyos felelőssége: mindenki érzi, hogy a sajtófőnöki hivatal biztos és jó kezekbe tétetett. gy ar-horvát k1111uráI is kapcsolatok Most, mikor Horvátország a szétpattant jugoszláv államkeretből kilépve, visszanyerte önálló államiságát, rá kell mutatnunk Horvátország ama régebbi kapcsolataira, melyek nem voltak államjogiak, de melyeket Horvátország sohasem akart elszakítani. Ezek a magyar-horvát szellemi kapcsolatok, a horvát lélek alapszövedékének magyar csillámai. E kérdésnek nagy irodalma van, a magyar nagyközönség azonban erről csak a Magyar Sorskérdések című kiváló tanulmánysorozat füzeteiből értesülhet. A magyar-horvát kulturális kapcsolatról szóló tanulmányt a következőkben ismertetjük: Az az állami közösség, mely a magyarságot és a horvátokat a XI. század végétől 1918-ig több, mint nyolc évszázadon keresztül a legszorosabban egymáshoz kapcsolta, nemcsak a két nemzet politikai egymásrautaltságát jelentetted hanem lehetővé tette a két nép kultúrális javainak állandó kicserélődését is. Ilyen nagyarányú kulturális hatás természetesen nem maradhatott nyom nélkül a horvát nép karakterében sem. Az egész horvát társadalom magyar mintára történt megszervezése az egész horvát népre sajátságos bélyeget nyomott, melyet ma is határozottan fel lehet ismerni rajta. Azok a különbségek, amelyek ma a szerbek és horvátok közt mutatkoznak, ű vallási ellentéteken kívül legnagyobbrészt a nyolc évszázados magyar politikai és kulturális hatásra vezethetők vissza. A magyar kulturális hatás a horvát területeken természetesen nem volt egyformán intenzív. Legerősebb hatás érte azokat a vidékeket, melyek közelebb estek a magyar nyelvterülethez és amelyekre állandóan kiterjedt a magyar állam hatalma, s ahol későbbi nagy népmozgalmak, mint pl. a török hódítás idején történt vándorlások nem okoztak lakosságcserét. E területeken a legmélyebben járó magyar hatás már a középkor folyamán végbement, s azóta is állandóan tartott. A magyarság szervező ereje mindjárt megnyilatkozott a vallási élet szabályozásában. Magyarországon a magyar-horvát államszövetség létrejötte idején a kereszténységnek már