Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 4. szám - Magyar-horvát kulturális kapcsolatok

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA nagy hagyománya volt, süt a magyar nemzet már két szentet is adott a római egyháznak. A magyar egyház tehát hrányító hatást tudott gyakorolni a horvátság vallási életére is. Szent László királyunk azért tartotta szükségesnek Zágrábban egy püspökség alapítását, „hogy akiket a bálványimádás tévelygése Isten szolgálatától eltávoztatott, azokat a püspök gondozása visszavezesse az igazság útjára". Ez a püspökség a kalocsai érsek alá tartozott, a horvát egyházi életet tehát ezáltal is a legszorosabb szálak fűzték Magyarországhoz. Az egyházmegye szamara szükséges liturgikus könyvek mindjárt az alapítás idején Magyarországból kerültek le. Éppen a kiváló horvát tudós, Dragutin kniewald egyetemi tanár legújabb kutatásai derítették ki, hogy a zágrábi egyházmegye szertartása teljesen a magyarral párhuzamosan Fejlődött. Ugyancsak az ö kutatásai eredményeként tudjuk, hogy a máig fe mmaradott legrégibb zágrábi szertartáskönyvek kéziratai Magyarországon készültek, vagy legalább is m gyár köz vetítéssel származtak le horvát területre. így mindjárt az úgynevezett „Missale An'tiquissimum" a legrégibb (de nem teljes) misekönyv kb. 1100 táján Hartvig győri püspök számára íródott és nem sokkal a zágrábi püspökség alapítása után került le Horvátországba (az akkori Szlavóniába). Ugyancsak magyar szárma ású egy hasonlókorú zágrábi Benedictionale, melyről pontosan kimutatható, hogy eredetileg az esztergomi érsekség számára készült. A legrégibb zágrábi Sacramentarium is (a XI. sz. második feléből) Magyarországon, a somogymegyei Hahót közséu Szent Margitapátsága számára készült s csak később került le Horvátországba, ahol a zágrábi egyházmegye számára megfelelően átalakították. Zágráb legrégibb temploma, a mai napig Szent István király nevét viseli és mint becses ereklyéket, szent királyunk balkezét és koponyacsontját őrzi. Raguza Nagy Lajos idejében (1358) került magyar protektorátus alá, s a mohácsi vészig man'dt magyar függésben, amikor is a szultán védelme alá helyezkedett. A kis köztársaság szabadságát a magyar királyok nem igen bántották, sőt: kiváltságok adásával nagyon is hathatósan elősegítették a raguzai kereskedelem fejlődését. Krre a két századra esik Raguza felvirágzása. A maüyar kor emléke a XVI. és XVII. századi íróknál igen érdekes alakban jelenik meg. A horvát költők a XVI. században a töröktől sanyargatott Magyarország fájdalmával éreznek együtt. Ilyen pl. Vetranóvics Mavro, aki hosszú költeményben siratja el Nándorfehérvár és Buda elestét, vagy pl. egy ismeretlen horvát költő, aki a mohácsi tragédiát énekelte meg igen színesen. A török-magyar harcok eseményei azonban nemcsak Kaguzában találtak visszhangra, hanem a horvát tengerpart más részein is. A zárai katonaköltő, rCarnarutiűs Bernát írt pl. először époszt Szigetvár ostromáról Az irodalmi hatás a század hetvenes éveiben még csak fokozódik. E vidék irodalmának első ránkmaradt nyomtatott terméke nem katekizmus, nem is biblia vagy imádságos könyv, mint azt általában várni lehetne, hanem egy izig-vérig magsai- eredetű munkának, Werböczi Tripartitumának kaj-horvát fordítása, melyet a vorasdi nótárius, Pergosich János végzett és a muraközi Nedeliscsén, Zrínyi György birtokán felállított nyomdában adott ki. A munkának azonban még nagyobb érdekessége az, hogy nem az eredeti latin szöveg után készült, hanem a Vörös Balázsféle magyar fordítás szolgált alapjául. Az ellenreformáció kora új fellendülést hoz a horvát irodalomba. Petretics Péter zágrábi püspök, amint maga is kifejezetten megmondja, Pázmány Péter működésének hatása alatt készítette el Krajacsevics jezsuita atyával az első horvát evangéliumfordítást, amely 1651-ben jelent meg. A munka teljesen magyar mintára készült, a fordító megmondja, hogy szövegéhez alapul nemcsak a Vulgata latin szövegét vette, hanem tekintettel volt a magyar fordításra is. A költői termékeknek horvát fordításai mindennél beszédesebben igazolják, hogy a magyar irodalom milyen népszerű volt Horvátországban. .\ magyar művelődés hatása a horvátok felé azonban nemcsak konkrét irodalmi kapcsolatokon tanulmányozható, hanem egyebütt is. Ha figyelemmel kísérjük pl. a horvát helyesírás történetét, különösen a könyvnyomtatás kora óta, azt látjuk, hogy egyes vidékeken a helyesírás teljesen a magyarral párhuzamosan fejlődött. A hétszázados magyar-horvát kulturális kapcsolatok zavartalan fejlődése megszakadt a XlX. századdal. A nemzeti eszme feltámadása a két népet politikailag szembeállította és érzelmileg elhidegítette egymástól. F.nnek következtében természetesen a magyar szellem hatása a horvátokra szintén gyengült. Ez a folyamat azonban nem tudta eltörölni azt a hétszázados hagyományt, mely már ekkor a horvát nemzeti kultúrát a magyarhoz kapcsolta. A világháború utáni horvát kutatók most már megszabadulva politikai előítéletektől, egyre jobban a mult magyar-horvát kapcsolatainak felkutatása felé fordulnak s egyre inkább visszatérnek azokhoz a szellemi hagyományokhoz, melyektől mintegy száz évvel ezelőtt eltávolodtak. A Bauxit Ipar rt. L év március hó 29-én tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. A csaknem 2.~i millió saját tökével rendelkező vállalat ingatlan, gépi és berendezési vagyona több mint 9.2 millió pengőt tesz ki. Az anyag és árukészlet pedig meghaladja az 1.5 millió pengőt. Adósok című tétele 393.978.63 pengővel, míg a hitelezőké 8,757.824 pengővel szerepel a mérlegben. A vállalat 182.701 pengő tiszta nyereséggel zárta minden tekintetben kielégítő üzletévét. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin, Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.