Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 1. szám - Magyarország nemzetiségei

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 Az itt élő népek majdnem azonos demográfiai ereje következtében az utolsó 10 év népszaporulata folytán 13,490.000 lélekre gyarapodott lakosság nemzetiségi eloszlásának arányszáma mondhatjuk, semmit sem változott. Hangsúlyozzuk, hogy a fenti statisztikát a ma­gyar, csehszlovák és román népszámlálási adatok összevetésével állítottuk össze. Tehát ez a legelő­nyösebb adat. amit a románok és a szlovákok ki­mutatni tudnak. Viszont igenis kétségbe vonjuk mind a román, mind a csehszlovák, illetőleg szlo­vák statisztika pontosságát és jóhiszeműségét. Ezt annál inkább is megtehetjük, mert a román statisz­tika megbízhatóságát maga az Universul, a román antirevizionizmus éloigánuma is kétségbe vonja és a hamisításit maga is elismeri. Az Universul 1937 december 24-i számában dr. Theodorescu 1., a ro­mán statisztikai hivatal volt igazgatójának az ..Analele economica si statistice" 1937 január-feb­ruári számában megjelent cikkére hivatkozva, azt írja, hogy az 1930-as népszámlálás adatai elfogad­hatatlanok. Ezen népszámlálás ugyanis 722.000 zsi­dót tünret fel. Míg 20 évvel azelőtt Románia terü­letén 844.01X) zsidó volt. A természetes szaporulat és a Romániába történt nagy zsidó emigráció a 20 évvel azelőtti számot nagymérvben meg kellett volna, hogy növelje, nem pedig több, mint százezer­re! csökkentse. Dr. Tatomir Éugen, a „Contribu­tiuni la Studiul Evreilor" c. művében pedig ezeket mondja: ..Kétség nem fér hozzá, hogy súlyos téve­dések történtek a zsidókat illető népszámlálási ada­tok bejegyzésénél..." A román statisztikai adatok hamisságának be­ismerése azzal kapcsolatban történt, hogy a Goga­kormány idején, 1937-ben a zsidók a Népszövetség­hez beadványt nyújtottak be, a Romániában való zsidóüldözések miatt. A román kormánv a zsidók elleni intézkedését azzal indokolta meg, hogy a vi­lágháború befejezése után rendkívül sok zsidó özönlött be Romániába, akik ott idegen elemet ké­peznek s Románia csak addig nyújthat nekik ven­dégjogot, amíg az Románia érdekeit nem keresz­tezi. Erre a zsidók a román hivatalos statisztikára hivatkoztak s azt mondták, hogy e szerint 1930-ban százezerrel kevesebb zsidó volt Romániában, mint 20 évvel ezelőtt. Tehát mihelyt a román meghami­sított statisztika a románok ellen beszél, a legkom­petensebb tényezők beismerték a román statisztika meghamisítását. Ugyancsak jellemző a román statisztikákkal bűvészkedő propagandára az Universul 1940 no­vember 19-i cikke. Ebben a cikkben az Universul azt írja. hogv a második bécsi döntéssel visszacsa­tolt területen mindössze 300.000 magyar és 400:000 székely él. Másrészről pedig a román lapok azt ál­lítják, hogy a Romániának maradt erdélyi részeken nincs több 300.000 magyarnál. Ezek szerint a Tria­nonban Romániának ítélt területen mindössze egy millió magyar élt. Pedig még az 1930-as román nép­számlálás szerint 1,480.000 lékek volt a magyarok száma. Hová tünt hát az elmúlt 10 év alatt a 480.000 magyar? Különben igen tanulságos a román statisztika nemzetiségi szaporodási adatait tanulmányozni. E szerint Erdélyben az 1910—1930-as évek szaporo­dási, illetve fogyási statisztikája a következő volt: 1910 1930 szaporodás ill. fogyás magvar 1,651.805 1,480.712 —181.093 — 10.9% német 564.879 540.793 — 23.996 — 4.2% román 2,829.454 3,233.216 + 409.762 + 14.3% tót 42.000 40.630 1.370 — 3.3% szerb horvát 54.035 42.359 11.696 E szerint Erdélyben az 1910—1930 közötti 20 évben csak a románok szaporodtak, a többi nem­zetiségek fogytak. De nem kevé^bbé biztatók a szlovákok adatai sem. Az 1938 december 31-én rajtaütésszerűén vég­rehajtott népszámlálás szerint csak 79.000 ruthént találtak a mai Szlovákia területén, holott a csehek, akik pedig ismerten nagymesterei voltak a statisz­tikai csűrés-csavarásnak, még 1930-ban 111.000 ru­thént találtak. Ily módon zsugorodott össze a ma­Uyar számítás szerint 150.000 magyar n8.000-re. De még ezt is semmibe veszik a hivatalos személvisé­gek, pedig ezt a statisztikát hivatalosan csinálták. Például Tiso, beszédeiben csak 40.000 magyarról beszélt. A szlovák lapok a magvarországi szlová­kok számát 600—700.000, sőt 800.000-re teszik. De a félhivatalos Slovak 1939 június U-i számában már csak 400.01*0 magyarországi szlovákról beszél. Holott az 1910-es népszámlálás szerint a természe­tes népszaporulat figyelembe vételéve! leüfeljebb 270 000 szlovák van a ma: Magyarország közepén. Ugv látszik. Bukarestben már előre sejtik, mint omlik majd össze a két évtizedes hazugság kártya­vára, amelyet statisztikai bűvészmutatványokkal is vívtak. Ez bizonyítja a Románia Xoua című román lapban Pop Ghitza 1940 december 20-án megjelent cikke, ahol már előre megvádolja az 1941 január­ban végrehajtandó magvar népszámlálás adatait. Már most eleve is támadásba mennek át a romá­nok, hogy valamennvire megkiséreljék szépíteni azt a leleplezést, amely a népszámlálás nyomán bi­zonyára megcáfolja a 20 éves konok román hazug­ságokat. A mai Magvarország nontos nemzetiségi meg­oszlását fentiekben csak a helvtelen és téves román, cseh, illetve szlovák statisztikák alapján ismertet­jük, erre pontos és végleges választ az 1941 január­ban végrehajtandó magyarországi népszámlálás fog adni. Rubletzky Géza. SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás királyüdülő ahol minden kényelmet megtalál Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogas­kerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak Telefon: 165-361, 165-362 Mátyás király-út 7

Next

/
Thumbnails
Contents