Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 3. szám - Délkelet-Európa a világpolitikai erők vonalában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 kebelezése következtében lényegesen közelebb jutott Közép- és Nyugateurópához. Sokszor hallottuk az utolsó évtizedben az Eurázia kifejezést emlegetni. A földrajztudomány fogalmazásában az európai és ázsiai kontinensnek bizonyosfokú egységét jelenti. A földrajztudós, aki Euráziáról beszél, ilyenkor a két kontinens területi összefüggé sére gondol. Ámde Eurázia a politikai ideológiák között is helyet foglal és pedig Oroszországgal kapcsolatban. Ebben a vonatkozásiban pedig azt jelenti, hogv az Orosz Birodalom legalább is olyan mértékben ázsiai, mint 'amilyen mértékben európai hatalom. Hatalmának és hatalmi törekvéseinek súlypontja megoszlik Európa és Ázsia között. Ezt az ideológiát egyben az a titkos remény fűtötte, hogy Oroszország legalább politikailag vissza fog húzódni Európából, jelentékeny aktiv és potentiális hatalmát legfeljebb Ázsiában fejti ki érezhetőbben. Ma rmár tudjuk, hogy az euráziai ideológiához fűzött remény nem valósult meg. Gróf Bethlen István már 1932 augusztusában megírta beszédeinek előszavában, hogy a 150 milliós fiatal és elhasznílatlan energiákkal rendelkező orosz óriás még mérhetetlen nagy elhivatottsággal bir a jövőben. Azzal a biztonsággal, — írta tovább, — amellyel állítható, hogy kétszer kettő négy, fog ez bekövetkezni. Nem tartott soká és a történelem máris igazolta Bethlen előrelátását. Az Orosz Birodalom nemcsak a világpolitikában vált újból jelentékeny tényezővé, hanem már magában a szűkebb Európában is. Minden új tényező, ame>ly a világpolitika szín padán feltűnik, befolyással van a világpolitikai erők egyensúlyára. Ez a befolyás annál nagyobb, mennél súlyosabb az illető tényező. Nagy mértékben fokozhatja ezt a befolyást egy aktiv külpolitika, amely bizonyos célok elérésén dolgozik. Valamire irányuló aktiv külpolitika azt jelenti, hogy az illető tényező nemcsak saját súlyánál fogva, hanem tudatosan is befolyásolja, esetleg megváltoztatni igyekszik az erők egyensúlyát. A Szovjetbirodalom mint az európai politika újabb tényezője, már egymagában geopolitikai dinamikájánál fogva is kihatással van a világpolitikai egyensúlyra. Ezt szükségszerűen Délkeleteurópának is meg kell éreznie, hiszen ezzel a birodalommal szárazföldön határos és közös tengerük is van, a Fekete-tenger. A Szovjetbirodalom fellépése azonban nemcsak szomszédságánál fogva érinti Délkeleteurópát, hanem szűkebb érdéklődési körének következtében is. Hiszen a Dardanellák sorsa változatlanul közelről érinti ezt a nagy birodalmat. Ez az érdeklődés megmutatkozott már a montreuxi szerződés megkötésénél, amelyben a Dardanellák addigi jogi helvzetét közvetlenül ugyan Törökország javára változtatták meg, ugyanakkor azonban messzemenő tekintettel voltak a különleges szovjetorosz érdekekre is. Azáltal, hogy a Szovjetbirodalom európai területe megnagyobbodott, szükségszerűen megnőtt a tengerentúli összeköttetéshez fűződő érdeke. Ha a Dardanelláknak mindig volt je'entőségc az orosz tér Szempontjából, ez a jelentőség ma, amikor ez az egységes terület nagyobb lett, csak fokozódhatott. A mi terminológiánkban ezt úgy fejezhetjük ki, hogy a Dardanellák mélyebben belekerültek a világpolitikai erük vonalába. A Dardanellák mögött azonban változatlanul ott ál a Balkán, mint a szorosok hátvédje. A Szovjetbirodalom fellépése tehát nemcsak azáltal érinti Délkeleteurópa sorsát, hogy közelebb jutott hozzá, hanem mert általa a Dardanellák jelentősége is emelkedett, amelyek körül kialakult helyzet legalább a múltban nagy mértékben kihatással volt ennek a mi térségünknek politikai fejlődésére. Mindezzel távolról sem akarjuk azt mondani, hogy Délkcleteurópa sorsában most minden elölről kezdődik. Ha kétségtelen is, hogy bizonyos földrajzi pontok körül szükségszerűen alakulnak ki feszültségek, mlart ellentétes érdekek itt mindenkor könnyen érvényesülhetnek, ebből még nem következik, hogy ezeknek a feszültségeknek állandóaknak kell lenni, hogy nem lehetne őket levezetni. .Minden fajta ellentétes érdeket lehet igazságos szempontok érvényesítése útján összeegyeztetni. Tehát egyáltalán nem áll az, hogv a Dardanellák körül kialakult történelemnek elölről kell kezdődnie, csak azért, mert annak egyik aktiv tényezője, a Szovjetbirodalom, újból nagyobb szerepet vállalt a világpolitika színpadán. A politikáról mint művészetről szoktunk beszélni, amiből következik, hogv a politika nem egyszerűen tények tudomásulvétele, hanem emberek, népek sorsának tudatos alakítása. Már pedig ezt a feladatot lehet jól és lehet rosszul elvégezni. Ennék megfelelően van jó és van rossz politika. Ha a múltban a Dardanellák körül kifejtett politika rossz volt. — hiszen egyébként nem estünk volna bele a világháborúba, — abból nem következik, hogy annak a jövőben is rossznak kell lennie. Amikor ezt a témát itt tárgyaljuk, távolróf sem azzal a szándékkal történik ez, hogy általa megkondítsuk a viharharangot, mintegy rámutatva a történelem közelgő megismétlésére, annak minden hátrányos következményeivel a délkeleteurópai kis nemzetek számára. Nem a bekövetkezhető bajokra akarunk rámutatni, hanem kizárólag arra a tényre, hogy Délkeleteurópa beljebb került a világpolitikai erők vonalába. Hogy azután ebből a tényből az itt élő kisebb nemzetek számára baj származik-e vagy sem, az attól a politikától is függ ugyan, amelyet majd a világpolitika vezető ténvezői fognak folytatni, de t igadhatatlanul maguktól a kis nemzetektől is. A történelem megmutatta, hogv a Dardanellák körül kifejlődött politika nemcsak a nagyoknak volt a bűne hanem ebben a kicsinyek is osztoztak. Ha ők nem marakodtak volna, a nagyok az ő rossz politikaiukkal nem tudtak volna olyan könnyen érvénvesülni Mentségükre lehet hozni, hogv a balkáni nének abban a korszakban építették ki önálló álliaimiságukat. ami kikerülhetetlen feszültségekkel, összecsapással, rivalitással iárt. Ma már lényegesen könnyebb a helyzet. A délkeleteurópai államoknak már mind van saját történelme és mind világosabbak azok az alapelvek, amelyek a végleges konszolidációt, a végleges megbékélést lehetővé teszik. Ha tehát a délkclctcurópai népek azt akarják, hogv még a nagyoknak egv esetleges rossz politikája mellett is megállhassák helyüket, semmi sem könnyebb, mint a maguk részéről azokat a végleges feltételeket teljesíteni, amelyek biztosíthatják számukra a békét és a nyugodt fejlődést. Magvarország a maga részéről teljesítette ezirányú kötelességét. Mi nem leszünk akadályai annak, hogv még egy viharzó világpolitika árnyékában is nyugodtan éljenek a népek Délkeleteurópában. A többieken a sor, hogy az elismert alapelvek megvalósításával lehetővé tegyék Délkeleteurópa békés fejlődését, ami egyben legfőbb biztosítéka lesz annak, hogv a nagyok mindenfajta konfliktusán kívül maradjanak.