Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 12. szám - Honnan jöttek a szlávok a Balkánra?

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 hallunk magyar-bolgár összeköttetésről. A tatárjárás és a törökvész alatt éppen úgv szenvedett a bolgár mint a magyar. Az 1914-iki világháború pedig egymás mellé állította a két nemzetet, fegyvertársak voltak és a békeszerződések egyaránt sújtották Trianonban Magyarországot szakították szel, Neuillyben pedig Bulgáriából szelték le Dobrudzsát és Thráciát. És ha a közelmúlt eseményeire gondolunk, a sors ismét egyszerre engedte meg az elvesztett területek egvrészének visszaszerzését. Bulgária visszanyerte Dél-Dobrudzsát, maid Macedóniát és Thráciát. Magyarország a világháború után először kötött kereskedelmi egyezményt Bulgáriával, 1921ben. 1937-ben fizetési és árucsereforgalmi 'egyezményt írtak alá. A gazdasági kapcsolatokon túl pedig igen nagy jelentőségű a kulturális kapcsolat, amelyet ugyancsak a közelmúltban szankcionáltak kulturális egyezmény alakjában. A gazdasági öszszeköttetésnek is múltja van. Széchenyi István — kinek 150 éves születését ebben az esztendőben ünnepelte a magyar nemzet, — szintén érintette nagy tervei közepette a Bulgáriával való öszszekottetésünk fontosságát, amidőn egy alkalommal megjegyezte, hogy Vidin és Ruszcsuk bolgár kikötőkben magyar konzulátusokat kell létesíteni. Ha végigtekintjük a magyar tudományos irodalmat, nagyon sok helyen meg fogjuk találni a Bulgáriával való kapcsolatok létesítésének fontosságát. Bulgária mint kifejezett mezőgazdasági állam számos terményével pótolhatta a magvar igényeket, viszont hazánk fejlettebb iparával exportálhatott Bulgáriába ipari cikkeket. Az idők folyamin ez a gazdasági összeköttetés annyira kifejlődött, hogy már jelentős tételként könyvelhető el mindkét állam kereskedelmi mérlegében. Intézményesen kívánták a jövőben rendezni a két állam kereskedelmi viszonyát és ennek előmozdítására megalakították a magyar-bolgár kereskedelmi kamarát. Hóman Bálint miniszter szófiai útja, majd Filov Bogdán bolgár miniszterelnök budapesti látogatása létrehoz : i a magyar-bolgár kultu rális egyezményt. Ennek hasznossága már most ki alakulóban van, de még az egyezményt megelőzően is már jelentős kultúrális tevékenység folyt a két állam közt. így például Dél-Dobrudzsa visszafoglalását magyar filmvállalat vette fel. Megindult a diákcsereforgalom. A budapesti egyetemen Bolgár Intézetet állítottak fel, viszont Szófiában Magyar Intézet létesült. A két főváros rádiója is megegyezett kölcsönös programm összeállításában. Kiállítások rendezése, könyvcsere a könyvtárak közt. Kölcsönös felolvasó ülések rendezése Ösztöndíjak létesítése. Érdekes az 19(X) előtti magyar lapok áttekintése melyből nem egyízben tűnik szemünkbe a magyar-bolgár barátság. De van még egy másik szempont is a két nemzet érintkezéseinél és ez a magyarországi bolgárság jelentős szerepe. Szamos bolgár, főként kertész telepedett le hazánkban, akik itt mindenkoron élvezték a magyar vendéglátást. Nagyobb tömegekben a bánságban telepedtek meg a bolgárok. A délmagyarországi bolgárokról Czirbusz Géza nagy munkája számol be. Szentkláray Jenő: Száz év Délmagyarország történeté bői című műve is megemlékezik a bolgárokról. A krassován bulgárok-ról is több tanulmány ismeretes. Erdélyben is találunk bolgár telepeket. Bulgáriában viszont élnek magyarok, vitéz Nagy Iván megállapítása szerint 1933-ig a világháborút követő 15-ik esztendőig mintegy 5—6000 magyar járt Bulgáriában. Legnagyobb számban Szófiában élnek, ezenkívül Ruszcsukban és Várnában, és ettől nem messzire fekvő Gebedzse városában, az üveggyárban dolgoznak magyarok, de több kisebb bolgár helység is nyújtott szállást magyaroknak. Megfelelő kultúrintézményeik is vannak az itt élő magyarságnak. A debreceni egyetem történész magántanára, dr. Fehér Géza a bolgár őstörténet művelője és a magyar-bolgár kapcsolatok egyik legszorgalmasabb előmozdítója. 1941 februárjában aláírták Szófiában a magyarbolgár kulturegyezményt, ennek befejező aktusaként pedig október 16-án a bolgár miniszterelnök Budapesten az egyezményt megerősítő okiratokat kicserélte. Ezzel lezárult ismét egy magyar-bolgár barátsági aktus. Most csupán arra van szükség, hogy az egyezmények és szerződések értelmében gyakorlati tényékké váljon a magyar-bolgár kapcsolat C3 ebből a barátságból mindkét nemzet számára hosszantartó és egészséges összeköttetés jöjjön léire. \Honnan jöttek a szlávok Balkánra? a Napjainkban különös érdeklődés kíséri, hogy a népek nagy országútján hová vetődtek el a különböző fajtájú népek. Hiszen úgyszólván minden országban találunk idegen nemzetiségüeket, kik vagy vándorlás vagy település útján jutottak el hazai földről idegen országba. Hogy mi késztette a népeket arra, hogy elhagyják otthonukat és alkalmas helyet találva megtelepedjenek, erre rövid úton nem lehet feleletet adni. Minden nemzetnek megvan a maga történelme, minden nép. amelyik elindult a bizonytalanságba, hogy új otthont keressen, a legkülönbözőbb okok következtében jutott el más államba. Uj letelepedési helyén azután vagy megmaradt és az idők folyamán beolvadt az uralkodó népbe, vagy megőrizte különállását, nyelvét és mint nemzetiség, kisebbségi sorsra jutott, de volt még egy harmadik eset is, Biztos pénz magas kamat, milliós nyeremények : Vegyél Erdélyi Nyereménykötvényt!