Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 12. szám - Honnan jöttek a szlávok a Balkánra?

MAGYAR KÜLPOLITIKA hogyha ott nem tudott boldogulni, tovább vándorolt. Az okok, mint már említettem, a legkülönbözőbbek voltak, háborúk, járványok, terméketlen terület, elemi csapások, kivándorlásra való csábítás következménye, jobb életkörülmények elérése, de még ezernyi ok. Voltak országok, méhek elnéptelenedtek, hová azután tervszerűen vittek telepeseket, de viszont voltak vidékek és nemzetek, melyek túlszaporodtak és ennek következtében mind nehezebbé vált megélhetésük. A nagy szaporulat következtében vagy nem találtak megfelelő munkaalkalmat, vagy nem volt elék termékeny a vidék, hogy annyi embert eltartson, ezek a tömegek azután vándorbotot vagy néha fegyvert fogtak, hogy elinduljanak részben új hazát foglalni, részben idegenben megtelepedni. Ez történt a szlávoknál is, kik nagy szaporulatuk következtében indultak el, mindig újabb és újabb területeket szerezni, hol azután új hazát alapíthattak. Ez természetesen nem ment simán és bizony igen gyakran kellett megküzdeniük minden újabb területért, melyet meg akartak hódítani a maguk számára. Uj életet uj területen legtöbb esetben harcok árán tudtak szerezni, de volt vidék, mely amúgy is lakatlan volt. így rohamos volt az előretörésük a szlávoknak a Balkán felé is. A mi időszámításunk kezdetén a szláv népek uralták a Visztula, a Kárpátok, a felső Dnyeper vidékét és a Keleti tenger partvidékén egy nagyobb területet. Ez a terület volt minden bizonynyal a szlávok őshazája, honnan elindultak mai területeikre. A szláv nép egységes volt, dacára, hogy számos csoportra és törzsekre oszlott. Nyelvük is hajdanában egységes volt. A szlávok őshazája zord vidéken, erdőkkel és mocsarakkal borított terület volt. Nem lehetett elmondani a vidékről, hogy termékeny. Lakóinak nagy része állattenyésztéssel, vadászattal és halászattal foglalkozott. Az itt élő lakosságnak igényei nem voltak és rendkívül primitív életmódot folytattak. Azon a kicsiny területen, ahol lehetséges volt a földművelés, igen kezdetleges eszközökkel folyt. A népesség egészséges és rendkívül termékeny volt. Ez az ok késztette főként a mindinkább elszaporodó szláv tömeget, hogy terjeszkedjen. Mindenekelőtt a szomszédos területeket lepte el. A nagy szaporulat következtében élelmezési gondok is előálltak. Ez gyorsította a tömegek elindulását. Mindjárt a kezdetben találkoztak germán törzsekkel, kik gyakran maguk előtt hajtották ezeket a szétszórtan kóborló szláv csoportokat. Kelet és délkelet felé nyomultak a szlávok az óriási orosz síkságon. Megszállták a szomszéd népek által kiürített keleti és északi területeket, vándorlásaikban követték a németeket Cseh és Morvaor szágba, megtelepedtek a Kárpátokon túli területeken de egyes csoportok tovább vonultak dél felé, a nagy magyar Alföldre. Ezzel az előretöréssel kezdődik tulajdonképpen a balkánszlávok történelmi élete. (Braun: Die Slawen auf dem Balkan. Leipzig, 1941.) Két főútvonaluk volt, az egyik a Kárpátok körül Besszarábián át a Duna-deltáig vezetett és onnan tovább a keleti Balkánra. Ez a szlávok úgynevezett zárt települési vonala volt. Hatalmas pusztaságokon keresztül vezetett, e vidéken ki voltak téve állandó támadásoknak, itt nem telepedhettek meg huzamosabb ideig és éppen ezért még csak emlékek sem igen maradtak fenn. A Kelet- és Kö/épbalkán szlávjai valószínűleg ezen az úton jutottak mai helyükre. A másik útvonal a későbbi dél-lengyel területen, a Jablunka-szoroson át Morva vidékére és a Vág völgyén keresztül a Középdunához vezetett. Itt választaniok kellett két lehetőség közt, az egyik út a Nagyalföld nyugati szélén, a Balaton hosszában Karintia és Stájerország irányában vitt a Balkánra. Vagy a Duna hosszában a magyar Alföldön keresztül érte el a Balkán-félsziget határát, Belgrád környékén, a Dunától és Szávától keletre és nyugatra. Ezeken a tájakon és népeken keresztül özönlött a mindinkább jobban elszaporodó szlávság a Balkánra, a keresztül vonulók magukba szívták különféle népek szokásait és meggazdagodva a vándorlások alatt szerzett tapasztalatokkal, fejlesztették ki lassan mai államiságuk formáit és berendezkedéseit. A Balkán állandó viharsarkában nem sok nyugalmat élvezhettek, állandó háborúk és az ozmán előretörés sokszor borította fel államuk kialakulásának lehetőségeit. K. J. Fizessen elő a Magyar külpolitikára Munkatársai a legkiválóbb publicisták Huszonkettedik évfolyam MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.