Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 12. szám - A magyar külpolitika célkitűzései

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA leteurópa védtelenül ki volt szolgáltatva a moszkvai támadásoknak. Legelőbb a Baltikum jutott az oroszok kezére. 1795-től 18»15-ig bekövetkezett Finnország. Litvánia, Fehéroroszország, Lengyelország és Besszarábia meghódolása. Európa legkeletibb részét, a Kaukázust is meghódította Oroszország. 1'801-ben Georgiát is bekebelezte az orosz birodalom, megszegve egy előbb kötött védelmi szerződést. 1850-ben, miután a Kaukázus utolsó szabadságharcai leveret tek. be volt fejezve Keleteurópa meghódolása Moszkva előtt. Moszkva, nem elégedve meg ezekkel az eredményekkel, a Balkán és Skandinávia fele irányította tekintetét. Az európai Pétervár volt a lényegében ázsiainak megmaradt moszkovita birodalom külszine> előépülete. A felületes történetszemlélet megelégedett azzal a ténnyel, hogy Oroszország keresztény volt és nagyszámú európai sorsa függött tőle, ez elég volt arra, hogy Oroszországot európai hatalomnak tekintse. A pétervári Oroszországnak a világháborúban bekövetkezett összeomlásával ijesztő módon feltárult a moszkoviták ázsiai jellege. Az 19ll7-i forradalom figyelmeztető jel volt Keleteurópa népeire, hogy a nagyorosz uralom alól felszabadítsák magukat. Csakugyan, egész Keleteurópa önálló állami alakulatok színterévé lett: Finnország, a Baltikum, Ukrajna, Georgia. Azerbeidzsan. Középeurópa ereje védte ezeket az ifjú államokat. Azonban a bolsevistává vált Moszkva csakhamar ugyanazt a támadást indította meg a felszabadult keleteurópai népek ellen, amelynek útját járta a cári Oroszország Nagy Péter óta. Ukrajna, Fehéroroszország és a Kaukázus 1920-ra újból nagyorosz uralom alá jutottak. A Baltikumot és Lengyelország egy részét 1939-ben, Besszarábiát pedig 1940-ben szállotta meg Szovjetoroszország. Moszkva már Finn ország felé is kiterjesztette karjait és mint moszkoviia protektorátusról szőtt álmokar a Balkánról Politikailag, szellemileg és gazdaságilag még élesebben elszigetelte a bolsevista Moszkva a keleteurópai térséget a kontinens többi részétől, amint azt a eárok valaha tették. A moszkovita nagy-oroszság a kezdeti időtői fogva háromszor cserélt külsőt: a féltatár mosz kvai cárságra következett a pétervári, európaias külsejű Oroszország, s ennek nyomába lépett a bolsevista Moszkva. Mind a három alakulaton szembetűnő az európaellenes alapvonás, amely kétségtelenül legnyomatékosabban a bolsevizmusban nyilvánul meg, melyben a tatár örökség és az ázsiai despotizmus szövetkeztek össze. A küszöbön álló nagy európai feladat: visszaadni Keletcurópát az európai kontinensnek. A magyar külpolitika célkitűzései Irta: Török Árpád A magyar külpolitika célkitűzései több irányúak. Akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, hol az egyikre, hol a másikra helyeznek nagyobb súlyt és sok esetben olyan konkrét törekvésekre mutatnak rá, amelyek egy esetleg változó helyzettel függnek össze és egy bizonyos időpontban állanak fenn. Ezeken túlmenőleg vannak azután állandó jellegű célkitűzések, amelyek minden helyzetben fennállanak és amelyeket minden időben, minden kormánynak érvényesíteni kell. A közelmúltban lefolyt költségvetési vita élénk színt vetett azokra a célkitűzésekre, amelyek ilyen örökérvényűek. Egész serege a szónokoknak azt kívánta, hogy a magyar külpolitika legfőbb törekvése az ország függetlenségének megóvása legyen, egyúttai pedig hatalmi pozíciójának megerősítése. .Maga a költségvetési tárca előadója is ebben jelölte meg a magyar külpolitika célkitűzéseit. Amikor pedig a miniszterelnök külügyminiszteri minőségében szólásra emelkedett, biztosította az egész nemzetet, hogy a kormány sem akar mást, mint állandóan ezen célkitűzések megvalósításán munkálkodni, illetve az egyszer elért célt örök időkre biztosítani. A közvélemény tehát tisztában van ezekkel a legfőbb célkitűzésekkel, a kormány pedig megvalósításukon munkálkodik. Ez kétségtelenül megnyugtató é.s bizalmat keltő körülmény. Aki politikailag gondolkozik, azonban tovább megy és egyéb biztosítékok után kutat. Mert hiszen maga a célkitűzés és a mögötte rejlő erős akarat még mindig nem jelent végleges sikert. Arra is választ keres tehát, vájjon ez a célkitűzés a történelmi fejlődés vonalába esik és egyben világpolitikai érdeket is képez-e? Kérdeznünk kell tehát, mi a történelmi fejlődés vonala, mi az. ami felé legalább az európai emberiség akarva nem akarva halad? Egy rövid mondatba foglalhatjuk a választ: az új Európa felé. Innen úgy látjuk, hogy a történelem a legjobb úton halad, hogy ezt az ősrégi kívánságot megvalósítsa és az európai egységet megteremtse. Hatalmas erők mozdulnak meg ebben az irányban és máris komoly lépések történtek a megvalósulás érdekében. Mindössze tehát azt kell kutatnunk, vájjon a kialakuló új Európa ellentétben áll-e külpolitikánk azon célkitűzésével, hogy az ország függetlenségét minden eszközzel meg20 év alatt 50 milliót nyerhetsz: Vegyél 4Vos Erdélyi Nyereménykötvényt!