Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - Duna völgyi életközösség

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA ország európai szerepének pótolhatatlan voltát. Mindig, még trianoni megcsonkításunk legsötétebb óráiban és éveiben is ezt a gondolatot hirdettük, hangoztattuk a magyarság és az egész világ előtt. Hirdettük, hogy Szent István teljes Magyarországa európai szükségesség. Hirdettük, hogy a revizió nem csupán magyar politika, hanem parancsoló európai politika is. Hirdettük a magyarság ilelkének és földiének nagypolitikai s az egész V fehér emberiség kultúrája szempontjából való hivatását. Nekünk az a hivatásunk, hogv legyünk, hogy itt legvünk s lelkünk ereje és földünk ereje teljes és éo legyen. Ennek az épségnek integráns része Erdély, melvnek székelyei Attila óta teljesítik az európai örtállás szolgálatát. A mostani idő a politikai öntudat ideje. Nemcsak mi magyarok éltünk sokáig külpolitikai zsibbadságban. A nagypolitika irányítói sem érezték sokáig Európa valódi egyensúlyát. A magyarság, a habsburgi kor alatt, kikapcsolódott az igazi nagypolitikából, de a habsburgi álomból és álmosságból felocsúdva, minden európai nép közt elsőnek érezte meg a jövő parancsát és útmutatását. A revizió, mint az európai politika alaptétele, nálunk született, nálunk hirdették először ország és világ előtt. Az európai politika másik nagy ténvezőie, mely szintén a revizió alapián áll. a tengelypolitika, itt, nálunk találta első hirdetőit. A Magyar Külpolitika 1935. évi harmadik számában ,,A második ezredév külpolitikája" című cikkben olvashatjuk a következőket: ..Az európai államcsoportosulások között — bármilyenek lesfvenek is azok a ielenben — a történelem távlatában előtornvosodik egy régi kép: a német-római császárság képe. mint ahogy vannak hegységek, melvek elmerülnek a tengerben, hogv hosszú idő multán újra kiemeliék koronás feiüket... A német-olasz-magyar tömb Középeuróna áttörhetetlen erővonala . . A magyar külnolitikai öntudat tisztán látja a íövő nagy elveit és már akkor is, mikor a meglévő állapot aüig nyuitott erre reményt bízvást bízva várta elveszett népének és földjének visszatérését. A bizonvosságnak ez az érzete mérsékelte magatartásunkat, de nvugodt hitünk és külső nyugalmunk nem ielentett lemondást. Vallásos hittel éreztük, hogv Szent István birodalmának fel kell támadnia s a régi fényben tündökölnie. A rosszul értesült Európától a jól értesült Európához akartunk felebbemi ps a magyar jogokat magvarázó és hitelesítő könwek és iratok valóságos áradatát adtuk ki és küldtük külföldre. Igazunkat igazoltuk. E működésre, melyet iog^al nevezhetünk E'iróna politikai reformációiának, azonban az ..Erdélv" című könyv tette fel a koronát. Kimondta az utolsó szót s ezzel, minteöv — végső következtetésül — az ítéletet is: — Erdély és Magvarorczág örökös eövségét. Fztán — e kérdésben — agyafúlt el'enségc; propagandának helye nincs. Nem ^het beszélni román történelmi népi, hivatásbeli jogokról Erdélyben. Minden vitás kérdésnél ez ügyben van egy megfellebbezhetetlen bíró: — az Erdély című könyv, mely Magyarország valódi és jogos határainak áttörhetetlen tudományos védővonala. Marius. Duna völgyi életközösség Irta: Török Árpád Szinte merészen hangzik, ha dunavölgyi életközösségről beszélünk. Amióta ez a terület mint önálló ielenség, bizonvosfokú geopolitikai egyéniségi jelleggel a politika horizontián feltűnt — ennek nincs több mint kb. száz éve —, itt sok minden történt, amit mindennek, csak tudatos és szándékolt életközösségnek nem lehet nevezni. Az itteni politikai egvéniségek szinte szakadatlan harcot folvtattak egvmás ellen: hol a harctereken, hol a politikai irodákban, vagy a szerkesztőségi szobákban, esetleg éppen az összeesküvők pincéiben. Akármilyen történelme van is azonban ennek a területnek, nem kétséges, hogv természetes életközösséget képez. Ezt számtalan tényező okozza Maga a természet, földraizi fekvése, népeinek sajátossága, egymásrautaltsága.. Népeinek gazdasági élete hasonló alapokon nvugszik és azonos erőforrásokra támaszkodik. Sok hasonlóságot mutat társadalmi strukturáiuk >s. Kultúrájukat pedig kölcsönösen befolvácolták, sokszor egvik a másikat megtermékenyítette. Ez a dunavölgvi életközösség csaknem olyan mint a szerencsétlen házasság, amelvet azonban sohasem bontanak fel. A házasfelek, bármennvit veszekednek, mégsem tudnak egvmás nélkül élni. mégsem képesek életközösségük megszüntetésére. Tlven körülménvek között szinte magától érte tődő 0.7 a törekvés, hogv azt amit természet, gazdasági élet. társadalmi struktúra, kultúra ösz^zehangolt, tudatos életközösséggé fejlesszünk ki. Erre irányuló eszmékben, célkitűzésekben valóban sohasem volt hiánv A dunavölgyi potenciális életközösség aktiválásának mindig voltak apostolai és raiongói. Szinte érthetetlen, hogv ez eddigelé nem sikerült, hogv minden kedvező feltétel ellenére cen a területen tulaidonkénnen az ellenkezőié alakult ki annak, amit életközösség alatt értünk. Ha a népek közötti visronV kedvező feltételek ellenére sem kielégítő, akkor ezért a politikát kell felelőssé tenni. Nem feladatunk a felelősség kérdését behatóan megvitatni. Elég ha felkutatjuk azokat a politikai elveket és történelmi helyzeteket, amelyekre a dunavölgvi életközösségellenes állapot visszavezethető Bármiiven felelősség érien is egyes személveket, a politikában döntő ielentősége az alkalmazott elveknek az uralkodó rendszernek van. Ha ez a kettő helyes, rossz politikusok sem tudnak túl sok kárt csítálni. viszont a legjobb politikus sem tud eredményt felmutatni, ha hamisak az elvek, helytelen a rendszer, amelyen politikája alapszik Nem mondiuk azt. hogy a dunavölgvi helvzetért soha senkit felelősség nem ér, mégis első-