Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - Erdély

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 részt mindenkor Németország szükségleteinél: kielégítésére rendezkedett be, mire a honi termelés előfeltételei utalnak, míg geopolitikai helyzetünk ugyancsak mindenkor a tengelyhatalmak politikájához simuló vonalvezetést írt elő. Nyilvánvaló tehát, hogy az új helyzethez való alkalmazkodás sokkal könnyebben és kevesebb nehézséggel járna Magyarország részére, mint a legtöbb más európai államban. De ettől eltekintve is egész különleges lehetőségeket nyújthatna a magyarság számára az új rendszer megvalósulása: az egyes gazdasági területek termelésének specializálódásával szükségszerűség meg kell növekednie a nemzetközi kereskedelmi forgalomnak, mely megmásíthatatlan törvényszerűség alapján elsősorban a régi és természetes nagy kereskedelmi utakat fogja ezután is követni. így Magyarország, mely a Kárpátok medencéjének központjában, melynek fővárosa pedig a keleteurópai nagy észak-déli és kelet-nyugati kereskedelmi utak természetes gócpontjában fekszik, nemzetközi átmeneti kereskedelmi forgalmának igen nagy fellendülésére számíthatna. Rajtunk múlik majd, hogy helyes tarifapolitikával, megfelelő szabadraktár- és átrakodási berendezésekkel, stb. ezen forgalmat még jobban növeljük és így elérjük, hogy Budapest idővel ne csak. mint a múltban, a jövőben ismét a Kárpátmedence természetes gazdasági központjává váljék, hanem azon túlmenőleg az egész keleteurópai nemzetközi kereskedelem nagv elosztó piacává is. mivel egyidejűleg gazdasági befolyása a szomszéd kisebb államokra természetszerűleg döntő befolyásúvá válhatnék. Minthogy pedig a gazdasági befolyásnak mindenkori természetes folyománya a politikai befolyásnak arányos emelkedése is, ily módon lehetséges volna gazdasági úton a magyar nemzet részére Európának ezen részében ugyanazt a politikai túlsúlyt biztosítani, melyet történelmünk folyamán legnagyobb királyainknak, nevezetesen pedig az Anjou-házbeli uralkodóinknak, fegyvereik segítségével sikerült elérnie, hogy tudniillik a magyarság nemcsak a Kárpátok medencéjében gyakorolta megingathatatlanu! az őt ott már egymagában földrajzi elhelyezkedésénél fogva is megillető vezetőszerepét, hanem ezen természetes határokon túlmenőleg egész Középkeleteurópa vezető tényezőjévé is váljék. Erdély ÍM SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás királyüdülő ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogaskerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-melet> folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak Telefon: 165-361, 165 362 Mátyás király-út 7 A Magyar Történelmi Társulat kiadványa Az Erdélyről írt nagy mű, melyet Magyarország legkiválóbb tudósai írtak és szerkesztettek, melynek minden adata, gondolata megtámadhatatlan a történet, földrajz, statisztika és gazdaság tudományának szempontjából, több, mint tudományos dolgozat, több, mint nagyértékű vitairat abban a harcban, mely országokért folyik. Nem kell magyarnak lenni ahhoz, hogy megérezzük e könyv lírájának izzó lávaömlését. Ez a könyv a magyar „Énekek éneke", a legmélyebbről szakadt szeretet vallomása, az örök földi és lelki egység ellenállhatatlan kijelentése, ahol már minden vita és tagadás haszontalan. Szeretjük Erdélyt és magunkénak érezzük, mint tulajdon szívünket. El lehet-e, el lehetett-e szakítani tőlünk? Egy ország földjót el lehet foglalni, de ez a foglalás az erőszak puszta ténye és csak a jelenvékony síkján mozog. Mert el lehet-e rabolni egy olyan országot, melynek dicsőséges történelmi múltja van? Mely nagy politikai cselekedetekre volt képes e világrész legnagyobb, egyre terjeszkedni vágyó két birodalma között? Melynek vallási és politikai mozgalma az európai érdeklődés középpontjában állott? Melynek gondolkodói hitvallói, művészei kivívták a világ csodálatát? Melynek népe a le^kultúráltabb országok egyikét építette? El lehet venni és mély megvetettségben tartani azt a népet, melynek ősei Csaba királyfi óta várják testvéreiket s amelynek idegeiben ma is él a halott hősök és ősök tejúti robogása? El lehet-e venni azt az országot, mely, szinte, azért teremtetett, hogy a magyarság örökös tartaléka és hősi írmagja legyen? Nép, melynek ilyen múltja van, csak ebből a múltból folyó jövőt fogadhat el. Ez a történelem vaslogikája és ez az egyik szempont, mely megfellebbezhetetlenül meghatározza Erdély jövendőbeli helyzetét. A másik szempont is magyar, de magasabb szerkezeti elvből kifolyólag. A magyar egységnek nem csupán érzelmi alapjai vannak. A magyar egység, melyet a habsburgi birodalmi törekvésekkel szemben a negyvennyolcas változás is követelt — az Erdéllyel való unió —, európai szükségesség. Rég elmúlt az az idő, mikor a Kárpátok koszorúját megbontani és széttörni akarták és idegenül áilltak szembe Szent István birodalmának gondolatával. Ma az európai nagypolitika, ellentétben a levert politikai ellenfelek dilettáns és mesterkélt próbálkozásaival, — azt akarja, hogy a Kárpátok koszorújában újra felépüljön Szent István Magvarországa. Fz a Magyarország, mely Erdély nélkül el sem képzelhető, az európai politikai szerkezet egyik legfontosabb tartópillére. Ezt mi, magvarok, régen tudjuk, ebben a hitben éltünk és hajítunk. Mi lelkét is láttuk az ezeréves anyaföldnek, hivatását éreztük nemzetünknek és akár csonkán, akár épen. akár harcban, akár békében, mindig hirdettük, hittük Magyar-