Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 1. szám - Bulgária helyzete

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Bulgária helyzete Irta: Pusztai-Popovits József II. Románia ellenvetésképpen arra hivatkozik, hogy Dél-Dobrudzsára azért van szüksége, mert az Kon­stanca „mögöttes területe". Ez nem felel meg a való­ságnak, mert a fentemlített határmegállapító albizott­ság is arra a meggyőződésre jutott, hogy Dél-Dobrud­zsa Russe és Várna mögöttes terület. Eme bolgár igazság megdöntése érdekében Romá­nia minden propagandaeszközt igénybe vesz. A román kormány így legutóbb G. Costachescuval nyílt levelet íratott a Times című angol lapban, amelyben azt írja, hogy Bulgária egy 20 milliós országnak, amelynek 122 ezer négyzetmérföld mögöttes területe van, a tenger­pontját akarja megrövidíteni, ugyanakkor Bulgáriának 6 millió lakosa, 39 ezer négyzetmérföld területe és egy hosszú tengerpartja van, ahol két kikötő van. Costachescu szerint Bulgária ilyen módon katonai­lag veszélyezteti Romániának azt a kikötőjét, amely számára életkérdést jelent. Véleménye szerint a román nép nem tekinti barátnak azt, aki bár egy négyzet­centiméternyi terület átengedését is javasolná, mert a békét nem területi engedményekkel akarja megvásá­rolni. Costachescu ezután cikkében rámutat még arra, hogy az az angol hercegnő, aki Románia királynője volt, úgy kívánta, hogy szívét az általa Balcsikban emelt kápolnában helyezzék örök nyugalomra és ez­által a román népre azt a kötelességet rótta, hogy ezt a területet határain belül megőrizze. A román propaganda, amely Csonka-Bulgária jo­gos nemzeti aspirációi ellen jelenleg Angliában dolgo­zik a legerősebben, a Times hasábjain az elmúlt hetek­ben J. Swire, angol publicistát is megszólaltatta. Swire a Timesben nyílt levelet írt, amelyben rámutat arra, hogy Bulgária határai hetven mérföldre vannak Kon­stancától és körülbelül ugyanannyira délre a Dardanel­láktól. Swire véleménye szerint a legnagyobb őrültség volna még közelebb hozni Bulgária határait ezekhez a rendkívül fontos pontokhoz, megkisebbítve Románia Fekete-tengeri partvidékét, elválasztva Törökországot Görögországtól Bulgária kedvéért, noha Angliának oka van arra, hogy a bolgár érzelmekben kételkedjék. Sze­rinte, amikor majd Európa visszatér a rendes életéhez, Bulgária gazdasági igényeit tekintetbe veszik az álta­lános gazdasági újjászervezés keretében. Meggyőző­dése szerint addig is minden olyan sugalmazás, hogy Bulgáriának bizonyos területi igényeket tegyenek, a bolgár vezetőket úgy sem elégítené ki, hanem csak aláásná Anglia román és görög barátainak és szövet­ségeseinek bizalmát. Ugyancsak a Times hasábjain szólaltatta meg Ro­mánia Sir Charles Petriet, az angol történészt és Ed­ward Bach angol közírót is. Míg az előbbi azt igyekszik elhitetni az angol olvasóközönséggel levél formájában, hogy Bulgária állandóan visszautasította azokat a könnyítéseket, amelyeket az Égei-tengerre való kijutása érdekében számára kilátásba helyeztek, addig a máso­dik azt hangsúlyozza, hogy Románia részéről bár­milyen területi engedmény időszerűtlen. Az angol lapokban Csonka-Bulgária érdekei ellen megjelent cikkek tartalmából, azok beállításából lehe­tetlen észre nem venni azt, hogy azok tartalmát nem Londonban, hanem Bukarestben fogalmazták és a cik­kek mellé néhány ezer leit is mellékeltek. Látható te­hát, hogy a román propagandaszervek a demokratikus nyugati nagyhatalmak félrevezetése érdekében milyen nagyarányú tevékenységet fejtenek ki Csonka-Bulgária ellen. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a román pro paganda a saját érdekeit elsőrangú és fontosságú an­gol üggyé tudja tenni és Dobrudzsa megtartását úgy tudja beállítani, mintha az tulajdonképpen nem is ro­mán, hanem angol érdek volna. Csonka-Bulgáriának ebből nyomban le kell vonni a konzekvenciákat és a legrövidebb időn belül ellen­propagandaakcióba kell kezdenie. A román propaganda és a bolgár propaganda között akkor a különbség az lesz, hogy amíg Csonka-Bulgária az igazságot propa­gálja, Románia az igazságtalanságot propagálja. Cson­ka-Bulgária ugyanis életlehetőségéért küzd, míg Romá­nia egy Csonka-Bulgária elleni stratégiai támaszpont megvédéséért küzd. A harmadik nagy indok, amelynek alapján Dob­rudzsa Bulgáriát illeti meg: a bolgár történelmi jog. Mint ismeretes, Dobrudzsához fűződnek a legszebb és a legszomorúbb bolgár történelmi emlékek. Csak nagyon kevesen tudják azt, hogy Dobrudzsa tulajdonképpen a mai Bulgáriának a bölcsője volt. Ez a terület volt az a mag, amely körül a bolgár állam kikristályosodott. E'z a terület volt az a hely, ahol az első bolgár király­ság megalakult. Dobrudzsa volt az a terület, amelyet a bolgár honfoglalók először vettek birtokukba. Dob rudzsa volt az a terület, ahonnan a bolgár nép elindult Trácia és Macedónia felé, annak meghódítására. Aspa­ruch bolgár kán 679-ben miután átkelt a Dunán, e te­rületen úgy megvetette a lábát, hogy még IV. Konstan­tin bizánci császár sem tudta a Dunán túlra visszaszo­rítani. Felmerül most már a kérdés, hogy a bolgár reví­ziós igények a bolgár néprajzi, történelmi és gazdasági jog alapján egész Dobrudzsára, vagy pedig csak annak egy részére terjednek ki? Bolgár politikai körök álláspontja szerint Csonka­Bulgáriának elvitathatatlan joga volna egész Dobrud­zsára. Csonka-Bulgária azonban, amennyiben Románia hajlandó Dél-Dobrudzsátjogos tulajdonosának, Csonka­Bulgáriának békés megegyezés útján visszaadni, kész elismerni Romániának a Fekete-tengerhez való kijárati jogát. Ugyanakkor azonban Csonka-Bulgária ugyanezen az alapon méltán elvárhatja Romániától, hogy Csonka­Rulgáriának az Égei tengerhez való kijárati jogát elis­merje. Csonka-Bulgária ebben az esetben hajlandó volna Észak-Dobrudzsáról lemondani­A magyar nép a legnagyobb figyelemmel és együttérzéssel kíséri Csonka-Bulgária jogos reviziós követelését egyrészt azért, mert testvéri népről van szó, amellyel ugyanolyan igazságtalanul bántak el, mint Csonka-Magyarországgal, másrészt pedig azért, mert ma már Csonka-Bulgária az egyetlen állam, amelynek területi követelését még részben sem elégí­tették ki. Németország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország és legutóbb Törökország is kisebb-na­gyobb területekkel gyarapodott, kisebb-nagyobb igaz­ságtalanságokat tettek jóvá, csak még Csonka-Bulga riát nem elégítették ki területének visszaadásával. Ülésbe — Támlába — Matracba EPJED./1 egybefont rugói Kapható minden kárpitosnál

Next

/
Thumbnails
Contents