Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 1. szám - A közel-keleti egyezmény

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA A közel-keleti egyezmény A közeikelet négy állama: Afghanisztán, Iran, Irak és Törökország 1937-ben július 9-én a Nemzetek Szövetségének egyetemes biztonsági rendszerének keretében, amelynek egyik részét alkotják az úgynevezett regionális, helyi ententeok, szövetséget kötött egymással. Ez a szövetség újabb jelentőséghez jutott a legutóbbi időkben, amikor Törökország és Szovjetoroszország között a tárgyalások több izben is megszakadtak, majd Afghanisztán állítólagos mozgósításakor, amikor is ennek a közeikeleti paktumnak életbelépését kívánta. Európai szempontból gazdasági jelentősége is van ennek a kérdésnek, mivel Iran és Irak földolaj-forrásai különösen Anglia szempontjából nagy fontosságúak. A gyapjú is fontos kiviteli cikke ezen államoknak, valamint Afghanisztánnak is. Ásványolaj termes: 1935 1936 1937 A világtermelésben elfoglalt hely (1937) Iran (1000 tonnában) 7590 8176 9934 9 Irak (1000 tonnában) 3682 4011 4161 19 Afghanisztán területe 650.000 km2, lakossága kb. 7,000.000, jórészt afgán és arab népek, közös határa Oroszországgal mintegy 1100 km, amelyből 250 km keskeny korridor India és Oroszország között. Ezt a korridort abból a célból alakították, hogy a kommunista propaganda, amely India felé tört, ezzel is akadályozva legyen. Irak területe 301.982 km2 3,600.000 kurd és arab lakossal. Oroszországgal közös határa nincsen. Irán, amely ezt a nevet csak 1935 március 22-én vette fel, és addig Perzsia nevet viselte, területe 1,643.588 km2, 15,055.115 lakossal. Közös határa Oroszországgal kb. 1400 km, ezenfelül a Káspi-tó, amely mellett szintén Oroszország fekszik, kb. 650 km-en át alkotja természetes határát. Törökország területe 762.736 km2, 16,200.694 jórészt török lakossal. Szárazföldi határa Oroszországgal 450 km. Északi határát teljes egészében a Fekete tenger alkotja, amelynek Oroszország is parti állama. Amint látjuk, e négy államnak összesen mintegy 2950 km hosszú közös határa van Oroszországgal, amely határ csak részben magas hegyvidék, illetve víz alkotta természetes határvonal, és így nagy gondot és figyelmet érdemel a kommunista internacionálé forradalmi propagandája elleni védekezés. Ezt a tényt már évekkel ezelőtt észrevették ez államok felelős vezetői, és több kísérletet tettek, hogy közösen vegyék fel az ellene való védekezést. Az idő ehhez akkor volt a legmegfelelőbb, amikor 1927-ben Irak felszabadult a brit mandátum alól, majd 1932-ben a Nemzetek Szövetségének tagja lett. Pozitív formában 1935ben került felszínre ez a kérdés, amelynek főszorgalmazója Törökország volt, azonban az Iran és Irak között sokáig vitás határvonal akadályul szolgált. A Nemzetek Szövetségének közbenjötte sem tudta a kérdést elintézni, míg végre 1937-ben Törökország hathatós közbelépésére megoldást találtak. Nem sokkal ezután, sűrű tárgyalások után, 1937 július 9-én Teherán mellett Saad-abadban létrejött az ú. n. közeikeleti egyezmény. Ennek értelmében a négy állam kijelenti, hogy egymás belügyeit valamint határait tiszteletben tartja, bármelyiküket érdeklő nemzetközi konfliktus esetén pedig közös tanácskozást tart a követendő magatartás megbeszélésére. Érdekessége az egyezménynek, hogy abban a kérdésben, vájjon fegyveres konfliktus esetén ki tekintendő támadónak, az ú. n. Litvinov-féle elveket veszik alappul, amelyet Oroszország a több európai állammal kötött 1933-as londoni szerződésben állapított meg. Ennek értelmében támadó elsősorban az, aki hadüzenetet küld, másodsorban, aki hadüzenet nélkül fegyveres támadást intéz, vagy blokádot alkalmaz. Támadó továbbá az is, aki fegyveres bandákat a másik állam ellen támogat. Semmiféle politikai, gazdasági vagy katonai ok, így politikai, gazdasági, szociális helyzet, forradalom, belháború, gazdasági konfliktus, határvillongás, stb. nem szolgálhat mentségül a támadásra. Támadó fél mindig az, aki valamely annak minősülő cselekményt először követ el. Az egyezmény további szakaszaiban a szerződő hatalmak kötelezik magukat, hogy semmiféle olyan alakulatot nem tűrnek meg területükön, mely a másik állam bármely érdeke ellen tör. Az egymás között támadó esetleges differenciákat mindig békés úton intézik el. Gosztonvi Pál. Kitűnő a Községi Takarékpénztár mérlege. A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága folyó évi január hó 13-án Szendy Károly polgármester, a takarékpénztár elnökének elnöklete alatt tartott ülésében dr. Lipthay Lajos vezérigazgató előterjesztése alapján megállapította a takarékpénztár 1939. üzletévére vonatkozó mérlegét és zárszámadásait. Ezek szerint a takarékpénztár mérlege az előző évi 502.604 pengő 87 fillérrel szemben 956.756 pengő 29 fillér tiszta nyereséggel zárult. A nyereség felosztására nézve az igazgatóság a közgyűlés elé terjeszti, hogy az alapszabályszerű levonások után osztalékra 1 és fél, vagyis 200.000 darán 100 pengő névértékű részvény után darabonként 1.50 pengő összesen 300.000 pengő fizettessék ki. 100.000 pengő a takarékDénztár elismert Nyugdíjpénztára javára fordittassék, a további összeg pedig a rendes tartalékalaphoz csatoltassék, ami által az intézet rendes tartalékalapja 1,812.629 pengő 45 fillérre emelkedik. A takarékpénztár ezzel újból megkezdi az osztalékfizetést. A betétkönyvekre és folyószámlára elhelyezett betétek összege az előző évi 95.4 millióról 106.3 millióra emelkedett, a székesfőváros községi folyópénzei címén elhelyezett betétei pedig az előző évi 9 millióval szemben 8.6 milliót tettek ki. így a takarékpénztár betétállománya az előző évi 104.0 millióról 111 millióra növekedett. Veszteség- és nyereségszámla 4939. évi december hó 31-én. Veszteség: Adók 390.569.69, Személvzeti kiadások 1.656.929.53, Leírások: Költségek 878.631.42, Intézeti háza követelésekből 75.662.49, értékéből 40.000.—, összesen 115.662.49. Nyereség 956.756.29. összesen 3,998.549.29. Nyereség: Tiszta kamatjövedelem 2,656.552.30, Jutalék ingatlan- és egyéb jövedelmek 1,341.997.12. Összesen: 3,998.549.42. P. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon Jáno9.