Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 4. szám - Magyarország és Jugoszlávia

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA férfiak közül Mussolini kiáltotta először világgá: — A békeszerződések nem lehetnek sírboltok. A fasiszta Olaszország politikája a nemzetközi erkölcs számára követel és követelt vezérszerepet. Az olasz politika nem engedi át Európát sem barbár terjeszkedési vágynak, sem a megkövesedett kapitalizmus uralmi vágyának. Az olasz politika érzi az új nemzetközi erkölcs ösztökélését és — a négyhatalom harcos szembenállása előtt — a négyhatalom közeledését és értekezletét szorgalmazta, hogv megakadályozza Európa nemes nemzeteinek végzetes pusztulását. Előrelátásában akkor is, most is, az újonnan megteremtendő nemzetközi erkölcsi törvénykönyv lebegett szeme előtt. Ha az európai nagypolitika legóhaitandóbb és legállandóbb célja az európai egvensúly politikája volt, a fasiszta Olaszország valóban az európai egyensúly legmegértőbb harcosa volt, — de az egyensúlvpolitika nem angol-francia, hanem új értelmezésében. Valóban egyensúlyban álló Európát akart, akkor is, mikor Magyarország számára a revíziót követelte, akkor is, mikor Albániát a maga vonzási körébe állítva, a Balkánon megtörte a francia nolitika vezényletét. Az olasz politika hatáskörébe eső országokban ma béke van és biztonság van és kilátás van a vitatott viszonyok békés rendezésére. A világ békéjének és lecsillanodásának biztosítéka a valódi célok és a valódi viszonyok, erőállapotok fölismerése és tisztázása. Az igazi nagynolitika nem ismerheti a következetlenséget, a céltalan, ide-oda való kapkodást Tgazi céljait az élet valóságai táolálják. A nagv cél megmutatja a valódi eszközöket, a legalkalmasabb módokat és biztosítia a nagvDolitika állandóságát és — szinte — magától értetődő, természetes ciVereit. Fali ^ndre könyvének két nagy, felülmúlhatatlan érdeme van. Flö^yör 17, hogv nragmatikusan. a történetíró hűségével megírja a fasiszta Olaszország magatartását Magvarország iránt, a nagy nolitikai tettektől egész az olasz publicisták Magyarországról szóló könyveiig, a magyar szellem bemutatkozását az olasz közönség előtt, a magvar magatartást O'aszország nagv abesszíniai próbatétie alatt Senki, aki a legúiabb kor magvar vagv olasz történetével foglalkozik, nem nélkülözheti dr. Fali Endre könyvének adatait és forrásmunkáinak jegyzékét. Fz dr. Fali Endre történetírói érdeme. Könvvének másik érdeme azonban sokkal nagvobb és mélvrehatóbb. Ma. mikor ilyen vagy olyan színezetű politikai megváltó tervek magukhoz ragadják a lelkeket, amikor a lelkek szomjazzák és várják a tanítást és tájékoztatást, Fali Endre, egyike lévén az elsőknek, akik a magvar lélek e vágyát megérezték s akik a revízió akaratát tették a magyar politikai meggyőződés szegeletévé, — Fali Endre most ismét ujjmutatással szolgál nemzetének. Megmutatja neki, tévedhetetlenül, az új utat, amely egyúttal régi és örökös út. Ezernyi politikai elmélet gubancát, ködét eltüntetve, megmutatja az olasz-magyar politika útját, az igazság, gvőzelem és teljesedés útját, melyen a magyarságnak haladnia kell. Akárhol olvassuk ezt a könyvet, a Magyarországért való olasz kiállás crescendója dübörög felénk Példa példa után mutatja szembeszökően, hogy Itália magatartása Magvarország iránt nem véletlen szeszélyből, nem pillanatszülte elhatározásból, nem alkalmi gesztusból, nem a dilettáns próbálkozás kapkodásából, hanem a két nemzet végzetének, közös útjának felismeréséből fakad. Mi, magyarok, mindig küzdöttünk független teljességünkért. De mindig mélv gyászunk volt, hogy társtalanok, hogy „egvedül vagvunk". íme. nem vagvunk egyedül. A független Magvarország lelki rokonságban, végzetbeli azonosságban él Olaszországgal. Mi őrizzük a földközitengeri kultúrát és ez a kultúra őriz minket. Fegyver- és sorstársak vagyunk. Politikánk e vonalon maradandó, örökös és változhatatlan. Az olaszok Dante óta, a „beata Ungheriát" akar iák s mi a beata Italiát. Az olasz és magyar politika közössége olyan iránvzat. melynek ezredéves multia és sokszázados jövője van. Amely politikus erre az eszmére rábukkan, századokra nyomja rá egyéniségének bélyegét. Aki pedig nemzetét oktatva népének ezt az örök utat megmutatja, méltán sorakozik a nemzet nagy tanítói közé. Dr. Fali Endre revíziós munkásságának kiemelkedő műve ez a könyv, melynek döntő szerepe lesz a magyar külpolitikai közvélemény öntudatossá tételében és ezzel együtt a magyar sors jövendő formálásában. Hungarus. Magyarország és Jugoszlávia A barátság, mely egyre erősödik Délszlávia és Magvarország között, alig szorul magyarázatra. Ügy működik ez, mint felszabadított elemi erő, melvnek áramlata elé eddig mesterséges gátakat állítottak. Talán nem tévedünk, ha azt mondiuk. hogv eleddig a diplomáciának a természettel leginkább ellenkező műve a világháborút befejező békeszerződés volt. A diplomácia, mely mindent megtett, hogv tővel-heggyel mesterkélten összedobál í a EurÓDát, most meglepetten láthatja művének oly hirtelen összeomlását. Az angol-francia diplomácia, melynek sokévszázados hagyománya az európai egyensúly politikája volt, elvesztete az egyensúly iránt való érzékét. Komolyan hitt a régi tételben, mely a ,,szomszéd"-ot az ,,ellenség"-gel azonosítja. A mesterkélt szerkezet, a békekötések utáni Európa, nagy robajjal omlott össze, valóban bábeli zűrzavart hagyva maga után. Ami azóta történik, nem más, mint a békeszerződések revíziója. E revízió egyik fontos szakasza a jugoszlávmagyar barátság feléledése. A világháború és a békeszerződések kényszere ellenségként szembeállította a két nemzetet, mely szívében ősidők óta testvérnek érezte magát. Testvériségük nem a vér, nem a nyelv, hanem a sors és hivatás közössége volt. A végzet is teremthet testvéreket. Jugoszlávia népét a magyar a legatvafiságosabb érzéssel „testvér"-nek nevezte. Nekünk nem