Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 9. szám - Bulgária győzelme - Az Északamerikai Egyesült Államok magyarsága

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Bulgária győzelme Irta: Llr Kertész János. A trianoni magyar békeszerződés revíziójával egyidőben bontották fel a jogérvényességét a neufllyi szerződésnek a bolgárok is. 1919 november 27-én Neuililyben kénytelenek voltak a bolgárok is a diktált béke előtt meghódolni. A bolgár nem­zetet a török uralom ailól való felszabadulásuk után sorozatosan újabb csapások érték. 1878-ban a berlini szerződés, 1913-ban pedig a bukaresti béke, hat évre rá pedig a párisi bolgár békekötés azok az állomások, melyek súlyos tragédiaként hatottak a bolgár népre. Területi megcsonkítások és a megaláztatások egé^sz sor kísérte Bulgáriát a történelem útján. A bolgárok hat évtizeden ke­resztül küzdöttek a jobbára bolgárok lakta terüle­teik visszaszerzésén. Macedónia. Trácia és Dob­rudsa az a három terület, melyért a bolgár reví­ziós küzdelem megindult. A nyugati hatalmak voltak azok, akik elsősorban ismerték el Bulgária jogos igényét Macedónia és Trácia területeire. A bukaresti békében pedig elvesztették a tiszta bolgárok lakta Dobrudsát. Azt a Dobrudsát, mely­ről a román parlament 1878-ban kimondotta, hogy ,.ethnographiailag idegen Romániától". A bolgár kormánv állandóan kereste a lehetőséget, mellyel igazának érvényt akart szerezni. De min­dig süket fülekre talált. Hiába volt minden erő­feszítése egy népszavazás megtartására, a Népszö­vetség elzárkózott ellőle. A berlini szerződésben Macedóniát Törökországnak adták, egyik része nedig Szerbiának jutott. Dobrudsát már ekkor Romániának juttatták. Ezzel kárpótolta magát Románia, mert Oroszország elvette Besszarábiát. Az 1912-iki háború, melyben segítségére volt Gö­rögország és Montenegró is. 1913-ban Bulgária csatavesztésével végződött és elvesztette Dob­rudsa másik részét is. A berlini szerződés után Románia mindent elkövetett, hoöv Dobrudsát eil­románosítsa. Román iskolák felállításával, a bol­gár egyházak megszüntetésével és a bolgár benn­szülött lakosság üldöztetésével kényszerítette őket a nagyobb irányú kivándorlásra. Ezek helyébe azután na.'Jvobb tömegben telepített le románo­k t. í's ezek a román telepedek, melyekre a nap­jainkban lezailott tárgyalások alkalmával a romá­nok annyiit hivatkoztak De ezek a települők a már most Krajovában aláírt szerződés értelmében kénytelenek lesznek elhagyni a bolgár Dobrudsa területét. Bulgária a maga igazát is nemcsak nép­raizi hanem történelmi adatokra is építette. Te­mérdek külföldi munka hirdeti a bolgár Dobrudsa igazát. Orosz források mindig mind bulgárok 'akta részekről tesz említést Dobrudsa említése­kor .A z 1940. évi krajovaá egyezmény értelmében visszakerül Dobrudsa nagy része az anyaország­hoz. De ezzel még nem ért véget a bolgár reví­ziós probléma. Tráciához való ioga a bolgároknak énpen olv nyilvánvaló, mint volt a dobrudsai kér­dés megoldása. Mi magyarok különösen meleg érdeklődéssel fogadiuk a bolgárok revíziós küzdelmét, mert hi­szen Bulgária mindig hűséges barátunk és kitartó szövetségesünk volt. A magyar igazságért való küzdelmünkben mindig mellettünk találtuk a bol­gárokat. És ha a magyar reviziónak teljes diadalra jutása bekövetkezik, be kell, hogy következzen Bulgária teljes talpraállása is. A sors úgy hozta, hogy a két baráti nemzet egyszerre részesülhetett abban a mámoros örömben, melyre húsz év óta várt és felkészült. A mi nemzetünk számára ün­nepnap volt az is, amikor a bolgár csapatok be­vonultak a felszabadított Dobrudsába. Ahogyan a bolgárok tudtak velünk érezni és lelkesedni a vi­lágháborúban, ahogyan számtalanszor megnyilvá nult a bolgár nép szimpátiája a magyar reviziós gondodatért, úgy mi is tudunk velük együtt lelke­sedni. A magyar és bolgár nemzet diadala egy­időre esik, mintahogy együtt voltunk a bánatban, úgy most a sors szerencsés jóvoltából együtt le­hetünk az örömben is. Reméljük, hogy a két nem­zet az igazságért való küzdelmükben mindig meg tud maradni a számára kijelölt utón és együtt fogja tudni megérni Nagymagyarország és Nagy­buígária feltámadását. r Az Eszakamerikai Egyesült Államok magyarsága. A külföldi magyarsággal rendszeresen kell foglalkoznunk. Különösen időszerűvé teszi ezt Er­dély visszatérése. Ez a nemzeti értékben felmér­hetetlen gyarapodás — amely immár a magyar revízió útjának harmadik nagyszerű stációja — hangosan hívja fel a közfigyelmet a külföldön élő magyarság, e felbecsülhetetlen erőtartalék — számbavételére. A Trianon utáni gyászos korszak egyben a feleszméslés korszaka is volt. Mind töb­ben és többen jutottak arra a sokáig elhanyagolt belátásra, hogy a külföldre került, igen értékes magyar tömegeket nem lehet bűnös közömbös­séggel, egyszerűen veszteségtételként írni le, ha­nem felfokozott, céltudatos munkával kell a meg­csökkent magyarság közösségébe visszavezetni. Első lépés természetesen a számbavétel. E mis­sióban kér részt e cikksorozat is. Nagy érdemek illetik e részben Nagy Jván úttörő munkáját, ame­lyet figyelembe veszünk, amikor első cikkünkben az Északamerikai Eűvesült Államok magyarságát ismertetjük s másodikban, hogy miként menthet­jük ezeket meg a magyarság számára. Elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy körülbelül mennyi magyar él az Egyesült Államokban. Az 1924-iki hivatalos népszámlálás szerint az Egyesült Álla­mokban 473.538 lélek vallotta maúát magvarnak és ebből 268.112 eredeti kivándorló, 205.426 pedig olyan, aki már Amerikában született magyar szülőktől. Természetesen ebben a számban benne­foölaltatnak azok is, akik Csonka-Magyaror-z;'"; ból és azok is, akik megszállott területről vándo­roltak ki. A magyarság száma azonban jóval na­gyobb, mint amennyit a hivatalos népszámlálás megállapít. A hivatalos népszámlálás sohasem pontos, továbbá sok magyart, akik jó magyarnak vallják magukat, könyvelt el a népszámlálást végző közegek búzgósága angolnvelvűnek és .ró­kán kerültek saját opportunitásukból az amerikai magyarok részéről az amerikaiak summájába. Ezenfelül magvarok közé kell számítanunk azokat a svábokat, zipsereket, ruténeket, nem ritkán tó-

Next

/
Thumbnails
Contents