Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 9. szám - Bulgária győzelme - Az Északamerikai Egyesült Államok magyarsága

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 tokát is, akik nemcsak Magyarországot tartják szülőhazájuknak, de magyarnak is vallják magukat és mint idegen nemzetiségűek, a hivatalos statisztikában mégsem a magyarok listájára kerültek. A háború kitörésekor igen nagy tömegek jej lentkeztek a konzulátusnál, hogy haza akarnak jönni, de őket a tengeri blokád miatt már nem lehetett hazaszállítani. Ha a háborút megnyerjük, óriási tömegek is térnek vissza. 1920-ban azonban csak 14.619 magyar vándorolt vissza Csonka-Ma gyarországba s ugyanakkor 2.525 vándorolt ki, 1921-ben pedig már 9.377 kivándorlóval szemben 12.457 visszavándorló áll. Természetesen 1914-ig az egész Magyarországból kivándorlók és a régi integer Magyarországba visszavándorló magyarok száma adja a statisztikát. 1922 óta minimális a kivándorlás, mert alacsony a kvóta, csökken azonban a visszavándoriók száma is. 1927-ben 600 magyar vándorolt ki az Egyesült Államokba, visszavándorolt viszont külföldről 1926-ban 5.431 és 1927-ben 5.586 magyar, ami azt bizonyítja, hogy sokkal nagyobb a visszavándoriók száma, mint a kivándorlóké, vagyis hogy bizonyos viszavándorlási tendencia megállapítható. Hivatalos statisztika szerint a magyarok átlagban 16 dollárral a zsebükben vándoroltak ki a háború előtt. A háború alatt jólétük hatalmasan emelkedett és sok ezerre tehető azoknak a száma, akik 8000—10.000 dolláron felüli vagyont takarítottak meg, jó pár száz pedig azoké, akik majdnem 100.000 dollár vagyont gyűjtöttek, vagy ennél is többel rendelkeznek. A válság azonban e vagyonokat nagyon leapasztotta. A kivándorolt magyarok 72 százaléka földmíves volt itthon, akiket az a vágy kergetett Amerikába, hogy az ott szerzendő pénzükkel itthon földet vegyenek, vagy hogy eladósodoott kis földecskéiket adósságmentessé tegyék és megszaporítsák. Éppen ezért ez a majdnem kétharmadában földmívelő kivándorolt magyarság nagyobbára bányákban és gyárakban helvezkedett el — az öszszes kivándorolt magyaroknak mintegy 75 százaléka —, mert a magas ipari munkabérek tették lehetővé, hogy gyorsan összekuporgatva doháraikat, itthon megszerezhessék a vágyva-vágyott hazai földet. A magvarok legtöbbje tehát nem letelepedési szándékkal ment ki Amerikába, mint a németek vagy skandinávok, hanem gyors pénzszerzésért. A háború után azonban, amikor itthoni földvásárlási céljaikat nem tudták megvalósítani és az akkori szomorú, de azóta nagyon megjavult magyar gazdasági helyzet visszariasztotta őket a hazavándorlái-tól: hamarosan felszökkent a polgáriasodó magyarok száma 11 százalékról 30 százalékra, jelenleg pedig megközelíti a 33 százalékos átlagot. A magyarság javarésze, nagy tömege ápolja az Óhazához való tartozandóságot, magyarul érez és magyar egyesületekbe, egyházakba tömörül. Hatvanegy magyar katholikus egyházközség van 61 plébánossal és 284.122 hívővel, 60 magyar református eklézsia 113.649 hívővel. 11.364 görögkeleti tartozik magyar egyházhoz, a hét luteránus magyar egyház 5.682 lelket számol, a baptista, presbitáriánus és más protestáns magyar egyházközségnek száma 20, — 7.489 hívövei és 3.220 unitárius vallja magát magyarnak. A nagy magyar önsegélyző egyletek nemcsak nem fejlődnek vissza, de gyarapodnak. Különösen a Verhovay, Bridgeporti s Református Egylet. Csak magában NewYorkban negyven magyar egylet működik; háza van ezenkívül huszonkét más városbeli magyar egyesületnek. Még 68 magyar ilap meg tud jelenni és ezek közül kettő napilap. Nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy melyek az amerikai hivatalos statisztika szerint azok az államok és városok, amelyekben legsűrűbben laknak a magyarok. E szerint New-York államban 95.000, Ohióban 88.000, Pennsylvaniában 85.000, New-Yerseiben 47.000, lllionisban 40.000, Michiganban 26.000, Connecticutban 15.000, Wisconsinban 12.000, Indianában 11.000, Missouriban 9.500, West-Virginiában 7.300, Californiában 6.000 magyar lakik. Alig van azonban állam, ahol párezer magyar ne laknék; csak a legvadabb északi és délnyugati államokban nem éri el a magyarok száma a százat. Ugyancsak a hivatalos statisztika szerint a városok közül New-Yorkban 75.000, Clevelandban 33.000, Chicagóban 31.000, Detroitban 23.000, Philadelphiában 20.000, St Louisban 11.000, Bridgeportban 11.000, Akronban 8.000, Pittsburgban 7.500, Milwaukeeban 6.000, Newarkban 5.500, Betlehemben 5.500, Trentonban 5.000, Passaicban 4.000, Buffaloban 4.000, Cincinnatiban 4.000, Youngstownban 3.600, Pert-Amboyban 3.500, Mc. Keesportban 3.000 magyar lakik. Hangsúlyozzuk, hogy ez a hivatalos statisztika, mert egyébként sokkal nagyobb e helyeken a magyarok száma, azokból az okokból, amiket fentebb említettem és azért is, mert igen sok magyar neve egyáltalán nem került a népszámlálók élé. Mint már említettem, az amerikai magyar nem a letelepedés szándékával vándorolt oda ki, hanem csak pénzt akart szerezni, hogy azután hazatérjen és földet vásároljon. A régebben mindinkább erősbödő kivándorlással szemben erős visszavándorilási mozgalom is folyt és amikor jobbak voltak itthon a földszerzési viszonyok, vagy rosszabbak odakint a munkásviszonyok, erősebb lendületet is nyert a visszavándorlás. A háború után százezerszámra jöttek volna haza, ha be nem következik az összeomlás. 1920-ban és 1921-ben még így is megindult a visszavándorlás, 1920-ban 14.619 és 1921-ben 12.457 magyar vándorolt viszsza. Ez a vándoirmozgalom azonban megállott. A megszállott területről kivándorolt magyarok oda igen kis számban mennek vissza, mert idegen uralom alatt nem akartak élni. Akkor, amikor Olaszországban gondoskodtak arról, hogy a visszavándoroltak emberséges viszonyok között szerezhessenek fölldet és helyettük azok vándoroljanak ki, akiknek a földvásárláshoz szükséges pénzt amerikai munkával kell megszerezni, s amikor az American Societv for technical Assistance to Russia is 17 föld mívelő kollektivitást tudott még Szovjetoroszországba is visszavándoroltatni, ugyanakkor nálunk, sajnos, ezek a háború utáni első magyar visszavándoriók (nem a kormányrendszer, hanem a viszonyok hibájából) nehezen tudtak megnyugtató és érdekeiket kielégítő elhelyeződést nyerni. Egyes visszavándoriók csalódása torzítottan lettek köztudomássá az amerikai magyarok körében és ez vette el kedvét sok visszavándorolni szándékozónak attól, hogy szíve szavára hallgatva, otthont és boldogságot keressen azon a földön,