Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 5. szám - Olaszország és a béke

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA nek látott, de politikailag paralizált Itália a fe gyelmezett harcos és a nagyvonalú politikus szigorú, határozott arcélében mutatkozott. A virágos, dalos, táncos, mulattató arcvonásai alól Rienzi és Colleoni szigorú ábrázata tünt elő. Az a harcos és szabadító szellem tört elő az olasz népből, mely Itália töredezettsége idején is a legmélvebb és legsugárzóbb energiák forrása volt. Az összetört Itáliának is volt kereskedelmi világhatalma a velencei köztársaságban, pénzügyi hatalmassága a génuai köztársaságban, világraszóló kultúrája a firenzei köztársaságban és legfőbb politikai hatalma az Egyházi államban Ezt a demokrácia elfelejtheti: Olaszország nem felejti el soha. A mult mindig jövőjének forrása lesz. Olaszországnak nem a szegénység, széthullás, nélkülözés, hanem az uralom, parancsolás, útmutatás a történelmi hagyománya. Mikor Itália az Egyházi Állam birtokba vétele után csupán .,házi" ügyeit intézte, akkor tért le történelmi hagyománya útjáról és akkor tért arra vissza, mikor világpolitikát csinál. Az a felhördülés, mely ezen megbotránkozik, nyárspolgári meglepetés a váratlan változás, a szokatlanság miatt. E váratlan, a nyárspolgári gondolkodás számára váratlan szerep az oka a demokráciák felzúdulásának. Az erős és cselekvő Itália fogalmát még nem tudták beleilleszteni gondolkodásukba. E gondolkodásnak, mely csupán változatlan világképpel operál, előbb-utóbb meg kell nvugodnia. Mindaz, amire e gondolkodásnak szüksége van, csak idő, mely alatt megszokván az új dolőokat, elfelejti a régi állapotokat. Ez a gondolkodás csak a megváltozhatatlant, az állandót szereti és látván a megváltozhatatlant, már nem indignálódik, hanem belenyugszik. Mindaz, amire Olaszországnak és vele együtt Németországnak szüksége van, céljai elérésére csupán idő. Idő, mely alatt az ellentétes gondolkodás megszokja és gondolkodása kereteibe foglalja Olaszország birodalmi politikáját. Valóban, semmi sem volna üdvösebb, mint ennek a gondolatnak befogadása, miután meggátlására lehetőség nincs. S vájjon e politika megakadályozása megérné-e a végeláthatatlan világháború felidézését s ezzel együtt az európai művelődés — diktatúrák és demokráciák — egymásra omlását és pusztulását? Európának tudnia kell, hogy a művelődés fenntartása, a keresztény kultúra védelme egyetemes feladata Isten és a történelem előtt. De politikailag is éppen azoknak a hatalmaknak, melyek most szemben állanak egymással és keresve-keresik a szövetségeseket és fegyvertársakat, közös világpolitikai feladatban kell együttműködniök. Ez a feladat nem más, mint aminővel Európa már kétszer állt szemben. Először az arab foglaláskor Európa déli részében, másodszor a török veszedelem idején. Ez a feladat az arab-mohamedán világgal való együttélés problémájának megoldása. Ez a feladat Európa most megnyíló történelmi munkája, nem pedig Olaszországnak demokratikus átokkal való sujtása, sem pedig egész Középeurópa vesztegzár alá való vetése. Ehhez a feladathoz pedig nemcsak a demokráciák, hanem Olaszország ereje, akarata és koncepciója is szükséges. Minden politika tehát, mely nem keresi a megegyezést Olaszországgal, rövidlátó, gondolatmentes politika. Az a merev felfogás pedig, mely a világot a diktatúra és demokrácia merev kettéválásában látja, nemcsak a tények durva megitélésében, hanem európai feladatok és kötelességek elhomályosításában és Európa jövendő szerepének szánalmassá tételében is bűnös. A politikusoknak, ha nemzetük igazi vezetői és nem útszéli politikai hirdetői akarnak lenni, fel kell világosítani népüket a politika igazi feladatairól. Ezzel nem legyezgetnék ugyan a szenvedélyeket, nem támasztanának háborús szelet, nem hagynák meg a politikailag iskolázatlan elméket meddő lomhaságukban, de megtaníthatnák népüket a nemzetközi feladatokra, a kultúráért való felelősségükre, a nemzetközi egyenlőségre, szabadságra, testvériségre, tehát a termékeny békére is. Megtaníthatnák a békés módszerekre és a nemzetközi politikai gondolkodás célkitűzéseire, történelmi feladataira. Ez a gondolkodás sokkal biztosabb alapja a nemzetközi erkölcsnek és egyúttal a békének is, mint a politikai eretnekségre, világnézeti különbségekre való meddő hivatkozás. Az európai lélek, mert hisszük, hogy van ilyen, legközelebbi feladata az előkészülés arra a politikai munkára, mely az arab világot az európaihoz való simulásra készteti. Ez a politika hajdan a legnagyobb hősöket adta Európának. De ehhez nem elegendő az elmének az a lomhasága, mely a befejezett tények fölötti háborgásban és tilalomfák állításában mutatja meg erejét. A lomha elme politikája meddő és rövidlátó politika és lomha minden elme, mely nem látja egységesnek Európa jövendő történelmi feladatait. Marius. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külföldi magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magya r KiiIpolitikát! Rudas Gyógyfürdő és Gyógyszálló az Erzsébet-hid budai hídfőjénél, 43—47 C°-os erősen radioactiv gyógyforrások, Juventus rádiumos kádfürdők. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú medencével. Ivókúrák. Gyógyszállója a főépületben van, a legmodernebb kényelemmel berendezett szobákkal. Polgári árak.