Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 4. szám - A nagyhatalmak tengeri erői

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA A nagyhatalmak tengeri erői Jrta: Nyiry László ny. vezérkari ezredes A külpolitikai helyzet súlypontja, mint tudjuk, a FöW/eö'zi-tengerre tolódott el, ahol különböző érdekelt nagyhatalmak összevont flottái végeznek mozdulatokat. Ebből és a mai külpolitikai válságból azt lehet következtetnünk, hogy az érdekelt hatalmak háborús ütőkártyái ott egyelőre tengeri és légi haderejük egységei. Nem kétséges, hogyha netán a jelentősen kiéleződött külpolitikai viszályt nem sikerülne békés úton elintézni, akkor a Földközi tengeren elsősorban az érdekelt hatalmak hadihajóinak ágyúi jutnak szóhoz. Vizsgáljuk meg tehát ezek után, milyen erőviszonyban állnak egymással szemben a világ tengerei fölötti uralmon osztozó nagyhatalmak hadierői? Nagybritannia, az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Németország, Olaszország és Japán, mint tudjuk, különösen az utóbbi időkben mindent elkövettek, hogy tengeri hadierejüket erősítsék. A hadiflották magvát az úgynevezett csatahajók képezik. Az angol-német és az angol-olasz flottaegyezmények e tekintetben a 3-5.000 tonnát állapították meg, mint legmagasabb hajóteret. Nagybritannia és az Egyesült Államok 15—15 ilyen egységgel rendelkeznek. Németország általában 10.000 tonnás csatahajókat épített. A két legmodernebb csatahajója azonban már 26.000 tonnás. Amint látjuk tehát Nagybritannia öt, egyenként 35.000 tonnás és négy 40.000 tonnás hajóival az amerikaiakhoz hasonlóan, előnyben van a német csatahajókkal szemben. Japán e tekintetben még a most említett két angolszász nagyhatalom erőfeszítéseit is túlhaladta, amennyiben legújabb tervei szerint 40.000 tonnán felüli hajói lesznek, amelynek ágyúi még nagyobb kaliberekkel fognak rendelkezni mint a brit és amerikai csatahajók tüzérsége. Az említett 7 tengeri nagyhatalom jelenlegi hajóállománya a következő: ;0 CUD ~ ' -£ •0 $T1 satal 3 irkál omb orpc a. K o 1 3 U sí 0 XL Nagybritannia 15 7 64 174 — 55. Egyesült Államok 15 5 35 206 — 94 Franciaország 8 1 25 60 13 80 Szovjetoroszország 5 1 6 25 15 140 Németország 6 1 6 22 25 60 Olaszország 5 1 21 60 60 105 Japán 10 6 40 120 13 60 (Stud — 1939). A repülőgép anyahajók a korszerű haditengerészet igen fontos alkotó tényezői. Különösen fontos ez az Egyesült Államok szempontjából, amely állam „távolkeleti" érdekeit, az őt a Fülöp szigetektől elválasztó óriási távolságok miatt csak repülőgép anyahajók fenntartásával, illetve tengeri és légi támaszpontjainak ekénti alátámasztásával tudná hathatósan megvédeni. A repülőgépanyahajók ugyanis mint „úszó repülőállomások" a csendesóceáni támaszpontok közé iktatva, jelentós légierő szaporulatot és erősbödést jelentenek. E tekintetben Anglia vezet, ahol 23.000 tonnás ilyen egységeket építenek. A többi állam e tekintetben messze lemaradt Nagybritannia mögött. Az amerikaiaknak ugyanis csupán 20.000 tonnás, a japánoknak és oroszoknak 10.000 tonnás, a németek és franciáknak átlagban 19.000 tonnás ilyen egységei lesznek. A gyors csutucirkúlók terén Nagybritannia vezet. A jövő szempontjából természetesen nem lényegtelen tudnunk, milyen mértékben erősítik meg az említett nagyhatalmak meglevő flottájukat új egységek építésével. E tekintetben a következő adatok állnak rendelkezésünkre: (Stud. 1939.) J3 ~— &4 22 _§ -5 "J3 M C p | | u 3á * p oá ** — Nagybritannia 10 6 23 40 . 18 Egyesült Államok 6 3 6 40 — 13 Franciaország 5 2 3 24 — 16 Oroszország 4 3 5 6 — 25 Németország 5 2 9 8 — 11 Olaszország 4 — 12 7 — 20 Japán 4 2 5 10 — 8 A torpedórombolók tonnatartalma előreláthatólag nem fog emelkedni. Érthető ez a hadirepülő technika magas felívelésére való tekintettel, továbbá a jövőben várható hatalmas légitámadásokat szemelőtt tartva. Igen fontos kérdés a tengeralattjárók építése. Nagybritannia a világháborúban majdnem a saját bőrén tanulta meg, mennyire fontos számára a tengeralattjárók, vagyis búvárnaszádok számának emelése. A jövő korszerű háborújában Nagybritannia a dominiumokra, illetve azok nyersanyagaira és támogatására még jobban rá lesz utalva. így tehát létkérdése köti majd ahhoz, hogy a tengeralattjáró kérdést el ne hanyagol ja. 55 búvárnaszádjából 12 még elavult s így használhatósága korlátolt. A német búvárnaszádokat az utolsó négy esztendőben bocsátották vízre. (Stud, 1939.) De valamennyi tengeri nagyhatalom közül a Szovjet fekteti a legnagyobb súlyt a tengeralattjárók kiépítésére. Ennek a magyarázata a következő: hadiflottája legnagyobb egységeinek zöme nem a kronstadti kikötőben vesztegel, hanem Murmanskban. így Leningrádot a finn öbölben általában tengeralattjárók védik. Ezáltal a Szovjet el akarja kerülni, hogy hadiflottáját a zsákszerű finn öböl orosz kikötőiben blokírozhassák. Amint láthatjuk tehát a nagyhatalmak tengeri erejük kifejlesztésére nagy súlyt fektetnek és az egymásközti versengésben egyik sem akar a másik mögött lemaradni.