Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 4. szám - Legújabb területgyarapodásunk

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 véglegesen kijelölte a Magyarország szerves részévé lett kárpátaljai terület és a szlovák állam határait; 1939 április 7-én az új határvonal végleges katonai megszállása is megtörtént. Adatközléseink természetesen — a cseh-szlovák adatok kellő területi részletezéseinek hiánya miatt — csupán néhány legfőbb végeredményre szorítkozhatnak. Az 1939 április eleji területgyarapodás valamivel több, mint ezer négyzetkilométernyi ritkán (1930-ban 1 krn'-en átlag 38.6 lélek által) lakott s lassan népesedő') földsávval nagyobbította meg a mai csonkaországot; a lélekszám e területdarab birtokbavétele révén valamivel több, mint negyvenezerrel nőtt meg. Vagyis a ruténföldi akció március közepén történt megkezdése óta a bécsi döntés révén megnagyobbodott csonka magyar hazához még összesen 12.141 knr-nyi'), 1910-ben -194.487, 1930-ban 592.901 lakost számláló ) s kb. 300 kilométeren a Kárpátok ezeréves természetes ha tárvonalán a baráti Lengyelországgal érintkező földterület került vissza. Az április 4-i területgyarapodás ugyan a békebeli országterülethez és lélekszámhoz viszonyítva csupán töredék, de nemcsak ésszerűbb határvonalat teremt a magyar és szlovák állam közt, hanem a ruténség egy újabb csoportjának hazatérését tette lehetővé. Végeredményben északi határaink november elején és március-április fordulóján történt módosulása óta a Magyar birodalom békebeli területéből pillanatnyilag 36.0% áll magyar fennhatóság alatt, mely területen az 1910. évi lakosság 43.0%-a élt. Csupán a magyar anyaországhoz viszonyítva a jelenlegi (1939 április 4-i) Csonka-Magyarország területi aránya 41.4 és lélekszámaránya 49.1%: másszóval a tulajdonképpeni Magyarország békebeli lakosságának közel fele halmozódott fel hazánknak az ezideig csak északon helyesebbé vált jelengi határai közt elterülő részén. Megemlíthetjük még, hogy az 1930. évi magyar és cseh-szlovák területi adatok mérlegeléséből kitűnően a mai (1939 április 4. utáni) magyar állam területe 117.055 km21) s 1930. évi lakossága 10,309.000 fő,"') 1938. évvégi lélekszáma pedig minden valószínűség szerint meghaladja a 10.7, sőt esetleg a 103/* milliót is; az egy négyzetkilométerre számított népsűrűség pedig az északi határsávot s a kárpátaljai részeket is magábafoglaló egész ezidőszerinti országterületen 1930-ban 88.1 és 1938-ban kb. 91—92 lélekre becsülhető. Népességi térképekből jól ismert tény, hogy a ruténség települési területe a ..Kárpátalja" néven az egykori Cseh-Szlovákiához tartozott, 1939 március 15. és 18. közt felszabadult részen messze túlnyúlt Szlovákia területérc: a régi országhatárok északkeleti kárpáti szakaszán a rutén nyelvvidék Ungtól nyugat felé, Zemplén és Sáros felső darabján végighúzódva, még Szepes megye határszéli részeire is átterjedt. Minthogy földrajzi, köz lekedési stb. okokból az egész hegvvidéki sáv (Erdős-Kárpátok, Beszkidck) Ruténföldhöz csatolásának súlyosak az akadályai, az 1939 március 23-i katonai mozdulat és az április 4-i megállapodás a nyugati rutén nyelvterületből csak egy darabot: a legszervesebben a „Kárpátalj á"-hoz tartozó északungi sávon túl tulajdonképpen csupán Zemplén szorosan idecsatlakozó, valamivel jelentősebb északkeleti darabját kapcsolta vissza, kiegészítve ezt — a Kárpátok gerincétől dél felé húzódó határvonalnak a Vihorláton innen a „bécsi" határig terjedő meghosszabbításában — egy (erős többségében görögkatolikus, sőt reformátusokkal is tarkított) szlovákság által lakott ungmegyei területrészecskével. Az egykori Cseh-Szlovákia közigazgatási beosztása szerint két járásnak egyes részei, ú. m. a szinnai járásból 604 km" 1930-ban 19.496 lakossal, a szobránci járásból pedig 452 km" 21.281 lakossal, csatoltattak ezen az úton Magyarországhoz. A régi Magyarbirodalomnak pedig — mint említettük két megyéjéből tért vissza egy-egy területdarabka; ezáltal főleg Ung vm. lett teljesebb1)Az erősen hegyes és csak kisebb déli részen lapályos területen 74 község fekszik (a községek átlagos lakosszáma tehát 551 fő); a kárpátaljai akció kezdete óta eszerint összesen 464, átlag 1.278 lakost számláló község tért vissza Magyarországba. A domborzati viszonyoknak is megfelelőn a 74 község túlnyomóan ezer lakoson aluli parányi település. A legutolsó (április 4-i) kis területszerzemény 1910. évi lakosságában a délebben fekvő szlovák községcsoportnak e határsávhoz való, földrajzi okokból is elkerülhetetlen hozzácsatolása ellenére a ruténség aránya volt a legnagyobb; a szinnai járásrész szinte teljesen ruténnek mondható. A magyarság száma és aránya 1910-ben szerény volt. míg a német anyanyelvűek számarányát a zsidók egy részének (az 1910-ben németnek vett jiddis nyelven beszélőknek) idesorozása sem emelte ennél jelentősebbre. A szlovákság hányadosa 1910ben meglehetősen magas volt (ez a szlovák elem szinte kivétel nélkül a szobránci járásrészben tömörült). Ezzel kapcsolatban is figyelemreméltó viszont a vallási adatkép: a görögkatolikus aránya ugyanis mind 1910-ben, mind 1930-ban megközelíti a lakosság kétharmadát). Figyelemreméltó módon még a délibb területrész, a szobránci járás szlovákjainak a többsége is görögkatolikus vallású; e szerint itt — legalább is jó részben — elszlovákosodott ruténekkel állunk szemközt. Viszonylag igen alacsony a római katolikusok részesedése, míg a reformátusok aránya minden szerénysége mellett is szembeötlő és arra az ismert tényre utal, hogy a mintegy tízezres keletszlovákiai református szlovákság ideeső rétege tulajdonképpen — legalább is túlnyomórészben — magyar származású, de elszlovákosodott elemet aíkot. A zsidóság aránya — nagyobb gócpontok hiányában — a 74 most visszakerült községben nem túl magas. Egyébként az Ungon túli határkiigazítás az országos végeredményeket (az anyanyelvi és vallási arányszámokat) csupán lényegtelen árnyalattal módosítja. ') 1910. és 1930. közt a népgvarapodás 764/», évi állagban tehát 0.38% volt. -) Az 1910. évi népszámlálás teljes községhatárokat felölelő, tehát kissé túlzott adatai szerint c terület 12.170 km-. •') A népsűrűség ezen az egész máreiusközepi—ápriliseleji területszerzeniénven 1910-ben 1 km--rc 40.8, 1930-ban 48.8 fii s az 1910—1930. évi népgyarapodás több mint 96.000 lélek, vagvis 19.4%, évi átlagban pedig elég erőteljes ütemű: 0.97°/o-os volt. ') 111. egyes kisebb határkiigazításokat figyelembevevő pontosabb számítások szerint az ország mai területe 117.160 km2; a trianoni Magyarország 93.073 km-'-nyi területe tehát a béesi döntés alapján és a Kárpátaljában összesen 24.087 kni-'rel, vagyis több mint egynegyedével: 25.9°/o-kal lett nagyobb. -) 111. a kisebb határkiigazítások figyelembevételével az ország mai lélekszáma 10.311.575 fö. E szerint a trianoni országdarab 1930-han 8,688.319 főnyi íélckszáma az 1938 novemberi és 1939 március—áprilisi területvisszaszerzések révén 1,623.256 fővel, másszóval nem egészen egyötödével, 18.7%-kal nagyobbodott meg.