Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 3. szám - Európa válsága és Magyarország helyzete

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA sakkhúzás ellen, sőt ellenkezőleg, az éppen azon hatalmak szempontjából látszanék elsősorban indokoltnak, melyek azt legerélyesebben ellenzik. Hiszen — ha komolyan hihetünk a nyugati és elsősorban az angol államférfiak ismételt nyilatkozatainak, melyekben pedig kételkednünk nincs jogunk — gazdasági okok nem szólhatnak e rcstitució ellen: nem egyszer jelentették ki hivatalos angol helyen, hogy a volt német gyarmatok felett gyakorolt mandátum a brit birodalomnak nemhogy anyagi hasznot nem hoz, hanem ellenkezőleg, passzív terhet jelent. Presztízs szempontjából sem hozható fel érv a német gyarmatok visszaadása ellen, minthogy azok, mint ismételten említettük, nem tulajdonába mentek át az azokat jelenleg birtokló hatalmaknak, hanem utóbbiak pusztán csak ezen területek kormányzására kaptak időben meg nem határozott megbízást. így nem hozható fel az az érv ellenvetésként, hogy a gyarmatok visszaszolgáltatása brit vagy francia területről való lemondást jelentene az illető hatalom szempontjából, mi ha úgy volna, talán némiképpen még igazolhatná az ezen gesztustól való idegenkedést. De sőt még hatalmi, illetőleg katonai szempontból sem jelenthetné egy ilyen elhatározás a mandatárius hatalmak gyengítését a Német Birodalommal szemben, sőt éppen ellenkezőleg. A tengerentúli gyarmatok birtoklásának biztonsága kizárólag a tengeren uralkodó erőviszonyoktól függ. Tudvalévő, hogy a brit tengeri haderő már egymagában véve is mai állapotában annyira túlszárnyalja a német tengeri haderőt, hogy ez utóbbi — még minden efvéb háborús készültség elhanyagolásának és minden erejének tengeri hadikészültségének gyarapítására irányításának nem valószínű esetét is feltételezve — mindig képes lesz a maga számára e túlsúlyt biztosítani, nem is számítva ama további segítséget, melyet adott esetben a francia haditengerészet jelent számára. Már most, logikusan mérlegelve a helyzetet, világos, hogy mennél inkább fekszik rá a Német Birodalom visszacsatolt gyarmatainak kiaknázására, mentől nagyobb mértékben képes azokból elsősorban legelemibb létfenntartásához, de akár még a hadifelszereléséhez is szükségelt nyersanyagkészletét kitermelni, annál nagyobb mértékben kell ragaszkodnia e gyarmatok megtartásához is; ameddig pedig az erőviszonyok a tengeren a maiak maradnak — már pedig, mint fentebb említettük, emberi számítás szerint ez erőviszonyok a brit birodalom akarata ellenére belátható időn belül hátrányára nem igen változhatnának meg —, világos, hogy a Harmadik Birodalom mindig kénytelen lesz a Brit Birodalomra tekintettel lenni, nehogy az egy esetleges konfliktus esetén gyarmataitól, melyekből életerejét meríti, tetszése szerint elvághassa. Nem paradoxon tehát az a megállapítás, hogy a német gyarmatoknak visszaadása nem hogy gyengítené a nyugati államok politikai és hatalmi helyzetét a Német Birodalommal szemben, hanem éppen ellenkezőleg, azt határozottan erősítené. Sajnos, nem látjuk, hogy e meggyőződés tért nyerne London és Páris vezető köreiben, sőt ellenkezőleg, az eddig is tapasztalt elvakult tagadó álláspont még megmerevedni látszik és saját alátámasztására a felfegyverkezési láz olyan fokát váltja ki, mely eddig páratlanul áll a történelemben. Hogy e fegyverkezési téboly hasonló ellenintézkedéseket vált ki azon az oldalon, mely ellen folyik, az természetszerű és elkerülhetetlen. Így támad egy gigászi mértékű fegyverkezési versengés, mely már most az egész világ gazdasági képességeinek legjava részét leköti. E fegyverkezés — ha hamarosan meg nem szűnik, a minek jeleit, sajnos, eddig meg nem lehet észlelni — feltétlenül fegyveres kirobbanáshoz vezet abban a pillanatban, melyben a fegyverkező két tábor valamelyike elérte azt a mértéket, melyen túl, anyagi erői fogytával, azt folytatni nem tudja. Ez a fél saját biztonsága érdekében kénytelen kenyértörésre vinni a dolgot, mielőtt az ellentábor készültsége a sajátját olyan mértékben túlszárnyalhatná, hogy esélyeit egy esetleges összetűzés esetében kétessé tehetné. Es ha bevezető soraimban azt hangoztattam, hogy a magyar-lengyel határ megvalósulása a mai viszonyok között nagyobb jelentőségű, mint valaha a múltban, akkor azt a fent kifejtett európai helyzetre való tekintettel tettem. A dolgoknak mindig szemébe kell nézni, bármily kellemetlenek is legyenek azok: egy európai háború lehetőségeival igenis számolnunk kell a jelenlegi helyzetben. Hogy mit jelent egy európai háború mindenkinek, azt a múltban saját tapasztalatunkból tanultuk meg. És hogy jelenlegi gyenge hatalmi helyzetünkben mily kettőzött veszélyt jelent éppen reánk nézve, azt nem szükséges részletesen kifejteni. Nagyok összecsapása könnyen összemorzsolja a gyengét, ha az idejekorán félre nem áll; sajnos azonban politikában a félreállás is csak annak sikerülhet, ki kellő erővel rendelkezik. A kitörni fenyegető óriási arányú összetűzés minket közvetlenül nem érint; azonban már csak földrajzi elhelyezkedésünknél fogva is, akaratlanul is könnyen beléje sodródhatunk. Ennek elkerülését pedig nemzetünk jövendőjének biztosítása követeli. Megkönnyíti bármilyen akcióban való részvételünk, vagy attól való tartózkodásunk mérlegelését Lengyelországgal való közvetlen összeköttetésünk és barátságunk. Hogy azonban kizárólag saját erőnkre támaszkodva képesek volnánk-e semlegességünket fenntartani, az több mint kérdéses. Éppen ezen szempontból jelent számunkra kellően meg nem becsülhető támaszt új lengyel szomszédunk, ki a miénkhez hasonló helyzetben áll szemben a bekövetkezhető eseményekkel. Az új szomszédság régi történeti hagyományok hordozója és a régi baráti szomszéddal vállvetve, lábhoz tett fegyverrel, nyugodtan nézhetünk szembe minden eshetőséggel, szilárdan eltökélve nemcsak a nemzetünk érdekében álló semlegességünk megóvására, hanem szükség esetén azt ugyancsak együttesen minden oldalról jövő esetleges támadással szemben való elszánt megvédelmezésére is. iiiH*>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiitniitt«ttttm4<uittiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii KETTCR ÉTTEREM XI., Horthy Miklós ul 4S Esténkint győri LAKATOS FLÓRIS cigányzenekara muzsikál Fajborok,, Részvénysör, Külön termek .iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin