Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1939 / 2. szám - Az 1918-as fegyverszünet. Első közlemény
MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 r± r^ovess tábornoktól kiküldött katonai bizottsagnaK nem ueaetea mas ccija, minc aimt iuia nanoiaux (jaonei von rraacia Ktiiugymiiu;>z,tcr a i^tívue aes ueux monaes párizsi xoiyoirat cvioiyamaDan monuott, nogy t. 1. Ket magyar alezredes — uornianuy es ivOzmovszKy — azért menteK r>eigrauoa, nogy a pauiuu ic^y \ ciszuneti szerzoucs v cgrcnajtusa vc^cu ic^y \ ei nyugvást iverjenejs.. iNem tuujurv, mennyiDen ideic meg u tcnyaiiasnaK az, amu e mioazioroi ^írz oaro raDornoK, voit vezcrK-an ÍOIIOK monuocc i^-t-oen megjdent emieKiraiaioan, nogy t. u: „a magyar Kormány anciKui, nogy arra ici .ett voina jogosítva, ucasitoua rvovess iiausen-gparanesnoivsagat, nogy a regyverszunet megkocese végett ket tisztei kuiujon KI. íviert bar eDDoi sem leliet Kiolvasni azt, nogy a ket magyar tisztet fegyverszüneti szerzoues megKOtese végett KulüotteK űeigiaüoa, mégis a baiKani esemenyekneK egyuc gorog történetírója, rnotiades, ly^U-Dan, tehát Kozvttienui az események lezajlása után, irarizsban megjelent müvében mar azt aintotta, nogy: „november >an deie^ott 11 órakor ket magyar alezredes jelent meg a szerb eloorsók előtt anélkül, nogy megvártaK volna a Vula Oiustiban tolytatott tárgyalások eredményeit. Kijelentettek, hogy Auszcna-Magyaiország megszűnt es hogy Magyarország a keleti szövetséges naderokkel kuión fegyverszüneti szerződést kíván kötni." tz a messzemenő Kijelentés talán annak a hangulatnak a kifejezése kívánt lenni, amely akkor a győzteseket eltöltötte, mert alig képzelhető, hogy a szövetséges hatalmak Ausztria-Magyarországgal szerződnek akkor, ha nem tekintik létezőnek. Már pedig a páduai szerződést ugyanazon a napon írták alá. Mi több, a szerződést ugyanezen a november 3-án a magyar kormány is elfogadta, tehát önmagával jött volna ellenkezésbe, ha helyette másikat szorgalmazott volna. Végül is a kérdést Franchet d'Espérey tábornoknak Clémenceauhoz, a versaillesi legfőbb tanács elnökéhez küldött távirata döntötte el, amelyben közölte, hogy Belgrádban két magyar katonatiszt a katonai feltételek iránt érdeklődött. VII. A magyar kormány csak november 4-én megtartott tanácskozásában foglalkozott a fegyverszünet kérdésével, melynek példányát, József főherceg feljegyzései szerint, kézhezvette. Károlyi Mihály gróf miniszterelnök abban a véleményben volt, hogy: „a békedelegációt nyomban útnak kell indítani". Ez teljesen új beállítás volt, mert sem azt nem lehet kiolvasni belőle, hogy a meglevő fegyverszüneti szerződés helyett újat kívánnak, sem azt, hogy már a békeszerződés megalkotására gondoltak. Nemzetközi jogi szempontból mindkét elhatározás hibás volt. Többet enged sejteni a feltett kérdés, hogy: „Diaz tábornokhoz is induljon el a békedelegáció vagy csak Franchet tábornokhoz", mert ebből arra lehetne következtetni, hogy a fegyverszüneti szerződés alkalmazásáról volt szó. A miniszterek azonban nyomban eloszlatták a kételyt, mert: „a minisztertanács tagjainak egyhangú nézete szerint ily delegációt csak Franchet tábornokhoz kell küldeni." Ez a megnyilatkozás Carbone ajánlatának elvetését jelentette, mert a kormány Diaz helyett Franchet d'Espérey tábornokkal kívánta felvenni az érintkezést. Nt... találunk közelebbi adatokat a másnap, november 5-én megtartott minisztertanácsnak azon tárgyára sem, hogy Linder Béla hadügyminiszter: „az entente balkáni hadseregek főparancsnokságától érkezett fegyverszüneti feltételeket, amelyeket a Belgrádba küldött meghatalmazottak november hó 4-én délután 5 órakor kaptak kézhez", a kormány tagjaival megismertette. A közlésben két súlyos hibát állapíthatunk meg. Azt, hogy a közölt feltételek nem lehettek fegyverszüneti feltételek, mert a fegyverszüneti szerződés már az előző napon, 3-án, Páduában aláíratott és hogy a Belgrádba küldött megbízottak nem lehettek meghatalmazottak. E közlés után Linder Béla hadügyminiszter beszámolt Dormándy és Kozmovszky alezredesek küldetéséről és bemutatta a fegyverszüneti feltételeket, amelyeket a minisztertanács tudomásul vett. Linder hadügyminiszter tehát, aki a Franchethoz való küldetéssel együtt új fegyverszünetet sürgetett, már nem beszélt a páduai szerződésről, hanem akként tüntette fel a dolgot, hogy a két alezredes, akiket Kövess tábornok a páduai szerződés értelmében a déli arcvonalon eszközlendő katonai dolgok megbeszélése végett küldött a belgrádi ententefőparancsnokságra, olyan meghatalmazottak voltak, akiknek hivatása egy a már meglevőnél alkalmasabb szerződés megkötése lett volna. Nem érdektelen megjegyeznünk, miszerint a minisztertanácsi jegyzőkönyvből az derül ki, hogy a békekérésnek ezt a szokatlan módját nem mindenki vélte olyannak, amely egyedül vezethet célhoz. Amíg a miniszterek Linder előadásában megnyugodtak, addig Károlyi Mihály gróf, aki Carbone kapitánnyal a dologban érintkezett, az olasz javaslat elhallgatása mellett sem volt biztos abban, hogy Páduába vagy Belgrádba menjen-e? Még feltűnőbb volt az, hogy egyéb dolgok letárgyalása után, saját elhatározásából, ismét visszatért a tárgyra ás megjegyezte, hogy: ,,a bemutatott feltételek nem fedik azokat, amelyeket két-három nap előtt kaptunk". Nem lehetetlen, hogy itt a páduai fegyverszüneti szerződés feltételeire gondolt, mert Linder hadügyminiszter sietve hozzátette, hogy a régebbi feltételek „csak az olasz frontra vonatkoztak, ott a visszavonandó vonal sokkal nagyobb." Régebbi feltételek alatt Linder azt értette, hogy az entente Páduában enyhébb feltételeket ajánlott, mint Belarádban tette, tehát akként igyekezett a dolgot feltüntetni, mintha új fegvverszüneti szerződés megkötéséről volna szó. holott a valóságban arról volt szó, hogv ő a francia-cseh orientációhoz való csatlakozást sürgette és azért követelte a Belgrádba való utazást. Azután a félbeszakított más SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás királyüdülő, ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogaskerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak. Telefon: 165-361, 165-362 Mátyás király-út 7