Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 11. szám - Nemzetközi egyensúly - nemzetközi igazság

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA nél, valamint meg nem értő lényegénél fogva a ma­gyar közvéleményt joggal sértő, a nemzetek kö­zötti érintkezésben más körülmények között is szo­katlan modorban válaszoljon, — amire különben külügyminiszterünk öntudatos viszonválasza nem váratott soká magára. Érdekes rámutatni ezzel ösz­szefüggésben azon meglepő körülményre, hogy még az éppen nem magyarbarátnak ismert, azonban er­délyi származásánál fogva nyilván a nyugathoz kö­zelebb álló, finomabb politikai érzékű Jorga román szenátor és volt miniszterelnök is szükségesnek ta1­lálta külügyminisztere beszédének élét a magyar nemzet közismert politikai megbízhatóságát és szavatartását elismerőleg kiemelő, engesztelékeny hangú felszólalásával letompítani igyekezni, ami kétségtelenül arra mutat, hogy a román kormány­nak Magyarországgal szemben elfoglalt rideg, meg­nem-értő álláspontja nem birja a román közvéle­mény osztatlan helyeslését. Fizessünk elő a Magyar Külpolitikára! Nemzetközi e^yensiíly — nemzetközi igazság Irta: Török Árpád A nemzetközi egyensúly fogalma meg a széles közvélemény előtt sem ismeretlen. A világháborút megelőző utolsó évtizedeket általában az európai egyensúly korszakának ismertük. Az akkori egyen­súlyt két kb. egyenlő erejű hatalmi csoport hozta létre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzet­közi egyensúly feltétele a két vagy több hatalmi csoport, amelyek így egymás erőkifejtését bizo­nyos fokig paralizálják. A nemzetközi egyensúly lényege, hogy az általános nyugalmi állapotot senki se zavarhassa meg egykönnyen, illetve hogy ilyen megzavarási kísérlet vagy túlságos nagy kockázat­tal járjon, vagy pedig azt egy hatalmi csoport aránvlag könnyen meg tudja akadályozni. Ha a nemzetközi életben van bizonyos törvényszerűség, ha ennek fejlődésében bizonyos természetes cél­irányosságot lehet felfedezni: a nemzetközi egyen­súlyra való törekvést lehet ilyen törvényszerűség­nek minősíteni. Az egyensúlyban egy-egy állam fennmaradásának és függetlenségének biztosítékát látja. Már pedig a biztonságra való törekvés rend­szerint az államok többségében, vagy legalább is azoknál van erősebben kifejlődve, amelyeknek ol­dalán a hatalmi túlsúly áll. Ha nem így volna, ha a hatalmasok oldalán nem a fennálló helyzet stabili­zálása, hanem annak megváltoztatása volna leg­főbb törekvés, akkor azt aránylag kevés kockázat­tal megtehetnék és rendszerint meg is teszik. A/. átmeneti állapotok lezajlása után mindig kialakul vagy egy hatalmi többség, amelynek életeleme a biztonság, tehát az egyensúly, vagy pedig az egyes ellentétes hatalmi csoportok paralizálják egymást és így hozzák létre az egyensúly állapotát. A nemzetközi egyensúly korszaka nem kedvez a nemzetközi életet szabályozó új eszmék megva­lósításának. Hiszen ilyen eszmék szinte automati­kusan borítják fel a létező egyensúlyt, ami ellen azok, akik ennek az egyensúlynak előnyeit élve­zik, szembe fordulnak. Nem sokkal más a helyzet, amikor az egyensúlyt több hatalmi csoport ellen­tétes ereje idézi elő. Üj eszmék megvalósítása ugyanazzal a kockázattal jár, amellyel az egyen­súly tudatos felborítása jár. Egyik csoport sem tudja, nem fogja-e az ilyen nemzetközi reform az ő hatalmi pozícióját kikezdeni. A nemzetközi éle­tet szabályozó új eszmék megvalósítására inkább az az idő alkalmas, amikor a fennálló régi egyen­súlyállapot felborult és egy új van kialakulóban. Ha ezek az eszmék az új egyensúlyi állapotot létre­hozó hatalmi törekvések síkjába esnek, akkor aránylag könnyű azoknak a megvalósítása. A világháborút követő korszak élénk bizonyí­téka az itt fejtegetett tételnek. Az európai egyen­súlyt akkor a nyugati hatalmak hozták létre. Szö­vetségi rendszerük sokáig elég erős volt ezt az egyensúlyt biztosítani. A nemzetközi életet szabá­lyozó eszmékben akkor nem volt hiány. Sőt, más­fél évtizeden át ezekről élénk vita folyt. Mindezek­ből azonban alig ment valami át az életbe. Azok a reformeszmék, amelyek belekerültek a békeszer­ződésekbe és a népszövetségben próbáltak testet ölteni, megmaradtak azon mereven, ahogy létre­hozták őket. Pedig azóta nemcsak fejlődött a vi­Biztos üzemképesség Nagy kapacitás Csekély kezelés teszi a XIFE lúgos fém akkumulátort minden téren a legalkalmasabbá. Uj gyárhelyiség! A modern kor szükségleteinek megfelelően felszerelve és megnagyobbítva. 3f IF E Akkumulátor és Villamossági Rf. Budapest, IX. ker., Vaskapu-utca 20. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents