Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 5. szám - Aktív békepolitika

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA pel az olaszok legnagyobb nemzeti époszában. Az olasz-magyar barátság emléke él a szabadságharc és elnyomatás korának és a közös osztrák iga éveinek emlékében. Németországgal való kapcsolatunk a közös történelmi ösvényen való haladáson, a békeszerződések összetörésének közös akaratán, közös gazdasági érdekeken és a békeszerződésekkel szemben követett és követendő példaadáson nyugszik. Amit Imrédy Béla miniszterelnök aktív békepolitikának mondott, az teljességgel nem jelenti az ölhetett kézzel várakozó „sültgalamb"' politikát. A külpolitika egyik alapkövetelménye a hűség, még pedig az a hűség, mely nem azért köt barátságokat és szerződéseket, hogy azokat az első kínálkozó alkalomkor megszegje. A felháborodásnál, mely egy-egy szerződés megszegésénél, vagy megkerülésénél támad, sokkal érthetőbb volna a felháborodás, mely a csalfa és a nemzet külpolitikájához nem méltó szerződések megkötésekor keletkezik. A külpolitikának önmagához, tulajdon princípiumához kell hűnek lennie. A külpolitika a nemzetnek az öngyilkosságtól való megóvása. Éppen azért, semmi sem kötelezi a külpolitikát irányának és elvének meghamisítására. Az a mesterséges felháborodás, mely a békeszerződések visszalökését a békeszerzők hatalmi körében kísérte s amely arról panaszkodik, hogy korunk a szerződések tiszteletben nem tartásának barbár és törvényenkívüli kora, tudatos hamisítás. Isten és a történelem előtt a békeszerződés minden szakasza semmis volt megszövegezésének és aláírásának pillanatában, mert ellenkezett az elfogadásukra kényszerített nemzetek princípiumával. Az aktív békepolitika, épp úgy mint a németeknél, nálunk is semmisnek tekinti a békeparancsokat és nem látja elvetésükben a szerződés szentségének megsértését. Hadseregünk korszerű fölfegyverzése, az aktív békepolitika következménye, mely bel- és külpolitikai akaratunkat egyaránt alátámasztja. A külpolitikának van egy — félig-meddig — belpolitikai vonatkozású része is: a kisebbségekkel való bánásmód. E tekintetben nálunk voltaképpen vita nem is lehet. Igaz, vannak nemzetiségeink, de vannak-e kisebbségeink? Kisebbség az elégedetlen, elemi érzéseiben megcsúfolt, mostohán kezelt, vagy erőszakkal elragadott népcsoport. Vannak-e nálunk ilyenek? Erőszakkal csaltuk, csatoltuk-e őket magunkhoz? Földet vettünk el tőlük, vagy adtunk nekik? A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külföldi magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát! Vettünk-e el valamit földi és égi jogaikból? Van-e valami követelni valójuk rajtunk? Elvágyódnak-e tőlünk? Vagy görcsösen ragaszkodnak a maguk szűkebb hazájához, falujához, melynek még'tájékáról sem kívánkoznak el? A mi nemzetiségeink urak a maguk földjén és egyenlő jogú polgárai az országnak. Sem lelküket, sem kultúrájukat nem akarjuk megtörni. Ebből következik a nemzetiségi és kisebbségi kérdés külpolitikai része: a magyar kisebbséggel való bánásmód az újonnan alakult hékeszerződési államokban. Az aktív békepolitika, melyet Imrédy Béla miniszterelnök hangoztatott, igenis, be akar nyúlni a kisebbségi sorsban szenvedő magyarság jogainak rendezésébe. Magyarország, igenis, mindenütt ott lesz, ahol magyarok — saját akaratukon kívül — laknak idegen országokban. Ott lesz és figyeli életüket. Önkormányzatot és az önkormányzat után népszavazást követel részükre és nem fél attól, hogy az aktív békepolitika háborút eredményez, mert tudja, hogy az aktív békepolitika nem háborút, hanem változást, más, közkeletű szóval békés, de hatályos revíziót jelent. Az aktív békepolitika nem köti a magyarságot semmi más nép, mint a magyarság princípiuma mellé és féltve őrzi a magyarság legnagyobb kincsét: — teljes magyarságát jelentő függetlenségét. Ez a függetlenség szabad mozgást jelent, és hatályos szabad védelmét a magyarság minden érdekének. Ez a politika nem felejti el a magyarságnak egyetlen barátját, egyetlen történeti kapcsolatát sem, nem felejti a hagyományokat, melyek a lengyel-magyar barátságnak történelmi hátteret adnak. Nem felejti el az angolok iránt érzett barátságot, melynek alapja az angol és magyar alkotmány rokonsága, az angol és magyar nagyvonalú gondolkodás párhuzama. Ez az aktív békepolitika minden hagyománynyal szoros kapcsolatban él. Minden hagyomány kötelezi, de legerősebben az a hagyomány, mely a magyarságot függetlenségéért, teljességéért való harcára, léte minden napján ezer éven át kötelezte és kötelezi. SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7.