Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - A revizió főbb nemzetközi jogi vonatkozásai

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 állt és kollektív biztonsági kísérletével szégyenle­tes kudarcot vallott. A régi diplomáciának és módszereinek örökre befellegzett. Anglia nem vállal kötelezettsége^ a közép­európai statusquo biztosítására, vagyis, más szó­val, nem akarja fegyvereivel védeni a békeparan­csok alkotásait és ezzel az állásfoglalással útat nyit az igazságos, tehát a legfőbb békét magába?! rejtő fejlődésnek, vagyis revíziónak. Ezt a békét, ezeket a módszereket akarja Angliával együtt Olaszország és a Németbiroda­lom. Ehhez a csoporthoz, politikához és mód­szerhez kénytelen csatlakozni Franciaország. Az új módszer pedig mindig és mindenütt re^ viziót, másszóval békét, fejlődést, életet, újjászü­letést jelent. Marius. A revízió főbb nemzetközi jogi vonatkozásai Irta: Polzovics Iván dr. I. A párizskörnyéki békeszerződéseknek a vesz­tes államok politikai tényezői és közvéleménye ál­tal mind nagyobb erővel sürgetett, és már a győz­tes hatalmak számos államférfia által is kívánatos­nak jelzett módosítása a nemzetközi politikában és jogtudományban a revízió kifejezést úgyszól­ván kizárólagossági joggal magának foglalta le. Bár a revízió a jogi tények felülvizsgálatának a jog­élet más ágaiban és vonatkozásaiban is közhasz­nálatú megjelölése, ha ma külpolitikai értelemben revízióról hallunk, annak szinte kizárólag a párizs­környéki békeszerződések megváltoztatására vo­natkozó értelmet kell adnunk. Ha azonban a re­vízió kifejezés tartalma ilyen általánosan egyér­telmű is, a megvalósítása érdekében felhasznált érvelés szempontjából a fogalma mégis különböző alakulást mutat. Már a Teviziós jogi irodalom alapvető mun­kája*) különbséget tesz a revizió jogi indokai szempontjából szűkebb és tágabb értelemben vett revizió között. Ezen megkülönböztetés, valamin! a revíziós irodalom más képviselői tételeinek fi gyelembevételével a revizió szűkebb és tágabb ér­telme, nemkülönben a szűkebb és tágabb értelem­ben vett revizió jogi indokolása a következőkben nyilvánul meg. Szűkebb értelemben revizió valamely nemzet közi szerződés módosítása a megkötése óta bekö­vetkezett körülmények figyelmcbcvételével. Tá­gabb értelemben revizió valamely nemzetközi szer­ződés módosítása (egyesek szerirt hatálytalaní­tása) a megkötésével kapcsolatos tények miatt. A szűkebb értelemben vett revizió a nemzetközi szer­ződések módosítását a szerződések megszűnésének általános tanai szerint kívánja végrehajtani. A tá­gabb értelemben vett revizió a szerződések létre­*) Kunz, J.: Dic Revision cler Pariser Priedensvertrüge, Wien, 1932. jöttéhez tapadó eredendő hibák és hiányosságok miatt veszi célba a szerződések módosítását, illet­ve hatálytalanítását. A szűkebb értelemben vett revizió a nemzet­közi szerződések megszűnésének tanai szerint fő­leg a következő jogcímeken tehető folyamatba: 1. a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése a szerződő fél részéről, 2. A szerződésben előírt magatartás lehetetlenülése, 3. a viszonyok lénye­ges változása (az ú. n. rebus sic stantibus klauzula) és végül 4. a Nemzetek Szövetsége egyességokmá nyának 19. cikke alapján. A tágabb értelemben vett revíziónak pedig fő­ként a következő jogcímeken lehet helye: 1. téve­dés, 2. megtévesztés, 3. kényszer, 4. jog-, igazság­vagy erkölcsellenes tartalom, 5. a szolgáltatás le­hetetlensége, 6. a szerződés megkötésénél a tárgya­lások hiánya és ennélfogva a szerződésnek diktá­tum-természete, 7. a szerződésnek az esetleges elő­szerződés vagy az esetleges más szerződéses elő­feltételek, mint pl. a nemzetiségi elv, vagy a né­pek önrendelkezési joga megsértésével történt megkötése, 8. a szerződésnek igaztalan feltételre, pl. a háborús felelősségre alapítása, 9. a szerződés tartalmában a felek egyenjogúságának kifejezett megsértése, stb. Ha a revíziós jogcímeknek fenti két csoport­ján végigtekintünk, szembetűnik, hogy a revíziós jogcímek kettő kivételével mind jogérvényességi tételek, amelyek a szerződés eredeti vagy érvénye­sítéskori semmisségét vonhatják maguk után. Akár a szűkebb értelemben vett revíziós jogcíme­ket vesszük figyelembe (természetesen a két ki vétel mellőzésével), akár a tágabb értelműeket, azok mind azt célozzák, hogy megállapításuk ese­tében a szerződés hatálytalanítása ex nunc, illetve ex tunc, bekövetkezzék. Közülük csak kettő tér el hatását illetően a többitől, nevezetesen az ú. n. re­bus sic stantibus klauzula, és a népszövetségi 19. cikk jogcíme. Ezek a szerződés érvényességét nem kívánják tagadásba venni, hanem csak a módosí­tás szükségességét indokolják, illetve jelölik meg annak jogpolitikai módját. A rebus sic stantibus klauzulára hivatkozás nem szünteti meg ipso iure a szerződést, hanem csak arra ad módot, hogy a szer­ződést alkalmazhatatlannak tartó fél a szerződés módosítását vagy feloldását kezdeményezhesse. A szerződés hatályának a megváltozása azonban nem a viszonyok módosulásának a folyománya, hanem a szerződő felek újabb megegyezésének. A rebus sic stantibus klauzulának csak az az értelme, hogy a viszonyok lényeges változása esetében jog­szerűvé teszi a szerződés által kötelezett államok­nak azt a törekvését, hogy a szerződés módosíttas­sék. Ugyanezt nyújtja lényegileg a 19. cikk, amely­nek azonban, — mint később látni fogjuk, — in­kább eljárásjogi szempontból van különös jelen­tősége. A revíziónak ezeken a két csoportbeli jogi in­dokain felül természetesen a revíziós irodalom és mozgalom számos nem jogi körülményre is hivat­kozik, mint a revizió szükségességének indokolá­sára. Ilyenek főleg a békeszerződések észszerűtlen­sége, történelem-, földrajz- vagy geopolitika-elle­nessége, a revíziót igénylő népeknek időközben beállott szükségletei, a világ gyarmati nyersanyag­forrásai arányos felosztásának követelménye, stb.,

Next

/
Thumbnails
Contents