Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 4. szám - A revizió és Csehszlovákia
2 MAGYAR KÜLPOLITIKA zcte, sorsa, hivatása, parancsa. Nemcsak a mult van benne, hanem a jövő minden perce egész az örökkévalóságba hullásig. A multat épp úgy nem lehet benne megváltoztatni, mint ahogy — emberi erővel — a jövőt sem lehet elrabolni tőle. Vájjon Csehszlovákia jövője jól bele van ágyazva ebbe a múltba? Alapítója és elnöke, Masaryk, sokkal inkább történelmi gondolkodó volt, semhogy ne látta volna alkotásának immár megingott alapjait. Nem úgy hagyta az elnöki széket, utódára és egykori munkatársára. Benesre, mint aki megvíhatatlan várat hagy maga után. Az az eleven erő, mely Csehszlovákiát létre hozta fi mely Csehszlovákiát a .szerződések erőszakának pillérévé tette, ellankadt. Csehszlovákia ötféle népelemből álló konglomerátumával maradt itt a gyógyuló Európa közepén. Csehszlovákia a beteg Európa ereje volt és az egészséges Európa gyöngesége lett. Élete szomszédai gyengeségéből táplálkozott. Világos, hogy most, mikor az erőtlen Ausztria csatlakozott a Német birodalomhoz és a békeszerződések legyőzése után Németország bebizonyította, hogy területi revizió igenis lehetséges és nem rántja világháborúba Európa népeit, akkor Csehszlovákiának eddigi életprincipiumait meg kell változtatnia. Csehszlovákia alapítóinak közvetlen utóda nem használhatja azt a hangot és azokat a fegyvereket, melyek jók voltak a revizió ellen húsz esztendőn keresztül. Államának egyik népe, a cseh, nem uralkodhatik szuverén módon az állam másik négy népe fölött. A szudétanémetek önkormányzata csak idő kérdése és a feltámadt népi erő öntudatának árjában ezt az önkormányzatot a többi néptől sem lehet megtagadni. Ebből a helyzetből nincs más menekvés, mint az őszinte jóakarat politikája, vagyis meghajlás a revizió előtt. A revízióval szemben elfoglalt magatartás fogja meghatározni Csehszlovákia elmúlt húsz esztendeje után Csehszlovákia eljövendő éveit. Nem lepne meg bennünket, ha e szót: revizió, ezúttal nem csupán nálunk, Magvarországon, a békeszerződések kárvallásának földjén, hanem Csehszlovákiában is mint a jövő és boldogulás reménységét emlegetnék. A revizió nemcsak Magyarországnak, hanem Csehszlovákiának is meghozná a békés fejlődés, a belső és külső béke és biztons;iq feltételeit. A nemzetközi és nemzetek, népek fölötti erőszak ma már nem lehet alapia európai államvezetésnek. Korunk, talán éppen a békeszerződések alkalmazta erőszak visszahatásaként, a népi és nemzeti erőre épített államvezetés kora. Semmiféle mesterkedés nem elég erős, hogy ezzel szembeszállhasson. Diplomácia talán még sohasem mutatta be ügyességét úgy, mint a békekötések diplomáciája. Mily könnyedséggel alkotott és semmisített meg államokat! A történelmet száműzte ia történelemből. Csak a porond erőművésze tud olyan egyensúlytornyot össze nem tartozó elemekből, fogán, fején, vagy talpán tartani, mint amilyen állam-néptornyokat a nemzetközi diplomácia a diplomáciából szülött országokból rakott. Minő furfangos alkotmányok! Minő furfangos drótszerkezetek! Minő kicsúfolása mindennek, ami egyszerű és természetes! Ennek az alkotmánynak azonban nemcsak hogy hosszú élete nem lehet, hanem még csak eszmei tartalma vagy, ami még ennél is kevesebb, eszmei káprázata sincs. Míg Csehszlovákia szomszédai gyengék voltak, az erkölcsi princípiumnak hiánya nem tünt fel ilyen élesen. A szomszéd gyengesége mindig igazolás az erösebb állam számára. A viszonyok fordultával Csehszlovákiának ez a materiális igazolása is eltűnt és jövendő politikáját már sem kint, sem bent nem alapíthatja az erőszakra. Sajátságos, de úgy van, a revizió, vagyis, más szóval, a népi és nemzeti erőket és igényeket számbavevő természetes politika, nemcsak a ma még csonkaságában élő magyarságnak, hanem a mesterkéltségében megingott Csehszlovákiának is egyetlen mentő és életet adó politikája lett. A közelmúlt eseményei bebizonyították, hogy a természetes politikához való visszatérés különb csodákat hoz létre a diplomácia száraz és furfangos mesterkedéseinél. A természetes politika csodákat tehetne Csehszlovákiában is. Csehszlovákia múltja húsz esztendőt számlál. E húsz esztendő alatt, vájjon, megszerezte-e magának azt, ami egy ország életében a legbecsesebb: a jövendő igéretét? Mai formájában semmiesetre sem. Csehszlovákia minden népeleme az európai nyugati, keresztény kultúra és erkölcs hordozója. Ez — politikailag — azt jelenti, hogy mindegyik érett, méltó és jogosult saját sorsának, saját tulajdonságai és princípiuma alapján való kormányzatára. Az önrendelkezési jognak, melyben Wilson elméletben meglátta a jövendő népjogát, itt é,r\én\esülnie kell. Az önrendelkezési jog nélkül és ezzel együtt ennek tartozéka, a természetes politika, vagyis revizió nélkül, Csehszlovákia csak málló tömeg marad. Egyetlen létalapja csak az igazság és méltányosság lehet. Nincs olyan ereje, mely tulajdon népei népi erejét és vágyódását, honvágyát és, igen. államvágyát, kielégíthetné, vagy elnyomhatná. Jövője, ha tovább is a mesterkélt diplomácia kanyargós ösvényén jár, nem lehet kétséges. A csehszlovák állam mai vezetőinek, inkább, mint bárki másnak és inkább, mint valaha, mérlegelnie kell az új helyzetet, az új politikát. Ha a diplomácia nem csupán makacsság — mint igen sok helyen egész napjainkig hitték — hanem, aminek lennie kellene, megértése a történelem parancsának, megérzése a jövőnek, akkor nem nehéz megtalálni az átmenetet a mesterkélt diplomáciából a valódi, természetes politikához és államvezetéshez. Az a folyamat, mely a népeknek visszaszerzi jogaikat és ezzel együtt hazájukat, megindult és halad tovább, ha lehet, az államvezetőkkel együtt, ha másként nem lehet, azok ellenére. A revizió nem háború, hanem béke, visszatérés a természethez, az örök parancsokhoz, az igazsághoz és elmúlhatatlan törvényekhez.