Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 3. szám - Románia válsága

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA régi igazság, hogy békesség csak jóakaratú embereknek adatik. És a Chamberlain-i politika jóakarata szembeszökő. Igenis, tárgyalni akar Olaszországgal, igenis, respektálni kívánja azt az országot, melynek földközi-tengeri útja, vörös-tengeri útja azonos az övével, Afrikában pedig tőszomszédságban él vele. Nem szándékozik odadobni Spanyolországot, gibraltári szomszédját, Oroszországnak. Nem szándékozik eldobni magától Németország barátságát. Franciaország, mely Angliától elválva, es ik jelentéktelen külpolitikát folytathatna, kénytelen, de nem kelletlen, Anglia külpolitikájához csatlakozni, már csak azért is, mert két szomszédja, Olaszország és Németország — hatalomban annyira megnövekedett, hogy azokkal szemben régi magatartása immár egy elmúlt kor elmúlt és céltalan játékához tartozik. Anglia magatartása, Olaszországgal való őszinte megbékélése, maga után vonja Franciaország közeledését Olaszországhoz és Németországhoz egyaránt. Erre készteti Franciaországot különben az új Spanyolország viszonya is az új Olaszországhoz. A népszövetségi politika bukása tehát megvalósítja — ha formailag nem is, de tényleg — Mussolini nagv európai tervét: a négyhatalmi tervet Anglia, Franciaország. Németország, Olaszország együttműködését és hangadását az európai politikába n. A népszövetségi politika súlvos és keserű esztendők, terméketlen, meddő évek után bukott meg. Nincs mit sajnálnunk rajta. Távolabb vitte tőlünk a békét, közelebb hozta a háborút. Chamberlain valóban mély történelmi gondolkodásról tett tanúbizonyságot, mikor ezt belátta és valóban Európa Szent Györgye volt, mikor a régi népszövetségi politika sárkányát leszúrta. Amint a népszövetségi politika minden igazságtalanságot megtartott, és minden üdvös változásnak útját állta, azonképen a Chamberlain-i politika minden igazságtalanságot kiküszöbölendő és az üdvös változásokat előkészíteni akarón indul útjára. Chamberlain első feladata, az angol-olasz megbékül és, magával hozza a többi megoldandó feladat elvégzését is. Nyugalom a Földközi tengeren, Afrikában, nyugalom Európa nagv államai között és megértés és közeledés, kiegyenlítődés a kis- és közép-államok között, ezek az eljövendő politika új lépései. A népszövetségi politika bukása és a Chamberlain-i politika diadalraiutása az európai háború elkerülésén kívül, a nagv államok megbékülésén kívül, az általános feszültség megszűnésén kívül, ránk nézve is meghozza a maga örvendetes gyümölcseit. A népszövetségi politika, melv a meglevő állapotot volt őrizendő, a magyar revíziót az álmok és elvek halvány világába tolta. A Chamberlain-i politika az angol-olasz viszály megszüntetésével felszabadítja Anglia kezét énn úgv. mint Olaszországét. És akkor mind a két na^vhatalom hozzáláthat legközelebbi európai feladatához: a dunai államok rendezéséhez. Fz a rendezés pedig, különösen ha nemzeti öntudatunk éber marad és résen lesz, nem folyhatik le a magyar kívánságok figyelembe vétele nélkül, más szóval, revizió nélkül. A Chamberlain-i politika ránk nézve nem pusztán egyéni rokonszenvet jelent, hanem logikus végrehajtásában minden nemzet nyugalmát, jogait, életfeltételeinek tiszteletét, Európa békéjét és megmentését, amivel együttjár a magyar kérdés rendezése is. Marius. Románia válsága Irta: dr. Fali Kndre. Románia kormányválsága és belső vajúdása az utóbbi hónapok egyik legfontosabb külpolitikai eseménye volt, amely a világ közvéleményét állandóan foglalkoztatta és még ma is foglalkoztatja. A világsajtó a válságot különféle okokra vezette vissza, azonban a legtöbb lap csak megközelítette, de egyik sem tapintott rá a válság igazi okaira. Románia belső forrongásának okait államszerkezetének strukturális hibáiban találhatjuk meg. Románia öt különböző, önmagában sem egységes darabból alakult a háború után. (Regát, amely Olténia, Munténia, és Moldva külön történelmi múlttal bíró tartományokból áll, Bukovina, amelyet Ausztriától vett el, Besszarábia, amelyet az orosz birodalomtól szakított el, Dobrudzsa, amelyet Bulgária területéből hasított ki és végül a Magyarországtól elcsatolt részek, melyek ismét három részre tagozhatok: Erdély, Bánság és a Magyar Alföld pereme.) Háború előtti 137.903 négyzet kilométernyi területét a párizs-környéki békeszerződésekbe ! 2<>5.049 négyzetkilométerre növelte, ami 157.146 négyzetkilométernyi, azaz 114 százalékos emelkedést jelent. Háború előtti 6,966.000 lakosához az újonnan hozzácsatolt területekkel az 1910. évi népszámlálások adatai szerint 8,738.000 lakost kapott s ezek közül közel 5,000.000 magyar, orosz, ruthén, német, bulgár, török-tatár és egyéb nemzetiségű. Románia nem várt és nem remélt módon jutott ehhez az óriási területi gyarapodáshoz, amint azt Andre Tardieu, volt francia miniszterelnök s a trianoni szerződés legfőbb alkotója, a „Gringoiré" című párizsi hetilap 1938 január 14-i számáben megállapítja. Andre Tardieu a Gringoireben a következőket írja: ,,1916-ban aztán Románia is belépett a háborúba, még pedig olyan siralmas módon, hogy magam is szóvá tettem — bár hasztalanul — a titkos tanácsban. Romániát eltaposták, meghódították, megszállották, keresztrefeszítették. 1918-ban győztünk. Románia 15 nappal győzelmünk előtt, Berthelot francia tábornok vezérlete alatt, ismét megkezdte a harcot. Ezen az alapon aztán abban a hiszemben volt, hogy ő is részese a győzelemnek. Amikor azonban 1918 decemberében öreg barátom, Jonel Bratianu megérkezett Párizsba, alaposan ki kellett ábrándítanunk. Wilson, Clemenceau és Lloyd George megállapították, hogy Románia békeszerződést kötött Németországgal s