Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - A német kisebbségi kérdés

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 Az ilyen vándorlás kilép a régi államkeretből s valóban népvándorlás, kirajzás, ahol élesen megmutatkozik a különbség nép és állam ^özött. Az állam, ahol csak teheti, utána nyúl a távozó népcsoportnak és ekkor a vándorlás a gyarmatosítás nevét viselheti, vagy a foglalásét, ha a vándorlás a fegyverek hatalmával történt. De ha az állam nyugodtan hagyja elvándorolni népe egy csoportját, nem nyúlt utána, és a foglalás nem történt fegyveresen, a kibocsájtó állam nem támaszthat többé igényt a kivándorlottakra. Ez a történelmi josífilozófiája a nálunk letelepült német kisebbségek helyzetének és előadásában ennek a felfogásnak adott kifejezést Bohle német külügyi államtitkár is. E felfogás körül vita soha nem volt. Azok az izgatók, akik a magvarság közt letelepült németséget nyugtalanították, rendkívül vétkesek voltak a magyarsággal szemben és rendkívüli politikai nehézségeket okozhattak volna a Német birodalomnak is. Mi volt izgatásuk célja? Ha vissza akarták terelni a magyarországi németséget Németországba, akkor nem ismerték a mauvarorszási németség lokálpatriotizmusát, mely a maga falujában fanatikusan szereti hazájaí. Vagy minő szerepet szánt neki idehaza? A magyarországi németség valóban magáénak mondhatja azt a földet, melyen él, de csupán földi, síkon. Bármily munkás, becsületes, vagyonmegtartó azonban a magyarországi németség, köznyelven svábság, szellemi síkon nem produkált annyit, hogy országvezetést követelhetne magának. A magyarországi németség anyagi helyzete jobb, mint az átlagos magyar falusi lakosságé. Mikor a magyarság a törökdúlás után üresen maradt területeire befogadta őket, nem adott nekik semmit át a mult szenvedéseinek következményeiből, csak a magyar föld termő erejét, a magyar sors keserűsége nélkül. Mi, magyarok, nem bántjuk senki kultúriját. Mióta a nemzeti fejlődés a latin kultúrát elhalványította nálunk, a nyugati kultúrát tekintettük a latin utódjának. Soha senki nem látott magyar izgatót a svábok között, akik a svábság nvelve, hite, szokásai ellen izgatott, erőszakoskodott volna. Soha magyarországi német németsége miatt itt hátrányt nem szenvedett, háttérbe nem szorult. Mi, és ezt igazán szívből mondjuk, szerettük a svábokat. Mikor egy pár izgató, — politikai és hatalmi pályája érdekében, — jónak látta ellentéteket szítani a magyarság és a magyarországi németek között, nem fegyveres erővel, nem karhatalommal, nem közigazgatási kényszerrel csillapítottuk le a fölingerelt népet: hanem — mint például Bonyhádon történt — elküldtük hozzájuk a minden kultúra tiszteletében égő Pékár Gyulát. Az azóta elhunyt államférfiú emlékének tartozunk azzal, ha megírjuk, hogy Pékár Gyula egyénisége milyen nagy szolgálatot tett a magyarságnak, a magyarországi németségnek és ezeken keresztül a német birodalomnak is, mikor magához édesgetvén a svábokat, kihúzta a csaknem elmérgesedett izgatás méregfogát. A németség hűséggel és lojalitással tartozik magyar hazájának, — ez volt Pékár Gyula utolsó politikai tanítása, ezt a tanítást hirdeti a német birodalom nevében is Bohle német külügyi államtitkár. És ezzel Magyarország is, Németország is sokat nyer. A magyarországi németség így visszanyeri lelki egyensúlyát. Magyarország megmutatta nagylelkű és nemes politikáját és ugyancsak megmutatta Németország is. Ezzel Németország törhetetlen barátot lel Magyarországban, anélkül, hogy a német kultúra valamiben kárt szenvedne. Abból az őszinteségből s abból a.nemes gesztusból, mellyel Magyarország és a Németbirodalom a maga népi és kisebbségi ügyét elintézte, tanulhatnak Európa nemzetei. Megtanulhatják, hogy a nemes felfogás és nagylelkűség nagyobb barátságteremtő, nagyobb államszilárdító erő minden államon belüli és államközi erőszaknál. Bohle német külügvi államtitkár beszéde a Németbirodalom beszéde s a lengyel és német kisebbségi kérdés elintézése után a magyarországi német kisebbségi kérdés elintézése volt. De még ennél is több: a középeurópai kisebbségi kérdés megoldásának klasszikus bevezetése, a német diplomácia egyik legszerencsésebb, utánzásra méltó lépése. A „Magyar Külpolitika" ingyen jár minden külföldi magyar egyesületnek Támogassa előfizetésével a Magyar Külpolitikát1. ftudetpesti Kávésok Hvutcvgalmi ft.<*T. Budapest, Vili., József-körut 38. mr.WM—S IIII I I I • I I TELEFONSZÁM: 1-392-77. Szállít: KÜLÖNLEGES KÁVÉ és TEA MINŐSÉGEKET. saját kávépőrkőlde, mindennap friss pörköltkávé keverékek A legelőkelőbb fővárosi" kávéházak és botelek szállítója.