Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - Revizió és antirevizió

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 venni, hogy az olasz politika már behatolt az ő érdekszféráikba, és még mindig a régi, hatalmas balkán-pártfogónak érezte magát, aki — valljuk meg! — fütyült ránk, a kisebbségeinkre, és min­denre, ami csak kissé is enyhített volna sorsun­kon. .. És vájjon Delbos legutóbbi keleti útja si­keres volt-e a franciák szempontjából, vagy na­gyobb megértést mutatott-e velünk, magyarokkal -nemben? Folytatni lehetne még ezt a felsorolást, a tévedések végnélküli sorát, annak bizonyítására, hogy a franciák (de. sajnos, sokszor az angolok i-,!) még mindig nem látják tisztán, mi történik a Duna-völgyben, — sőt máshol sem! Tíz előtt nemcsak mi, magyarok voltunk el­szigetelve középeurópában, de az olaszok is még igen erős cllenáramlatokkal kellett, hogy meg­küzdjenek. Főként a francia politika eredménye­képpen, akkor, Csehország, Románia, Jugoszlávia, Görögország, Törökország, sőt Ausztria is, — nem szólva Németországról, — valóban nemolaszbarás­politikát folytattak. És mi a helyzet ma? Elég egyet­len pillantás a térképre, hogy lássuk: nemcsak Kö­zépeurópa, nemcsak a kis- és középállamok egész sora. köztük a római hármas egyez­mény és a Róma-Berlin tengely államain kívül Ju­üoszlávia és Románia, Lengyelország, Portugália, az Uj Spanyolország és az Óceánon túl is nem egy állam már rokonszenvez Mussolinivei, hanem egyenest barátja! Nem is szólva azokról az északi államokról (köztük Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország, Litvánia, Lett-ország, Fin-ország, stb.), amelyek a múlton okulva, éppen a Népszö­vetség olaszellenes politikája miatt, nem hajlan­dók többé a Genfből jövő „megtorlási parancsok­nak" engedelmeskedni... A világ (főként a kis, és nversanyagban sze­gény államok) kezdenek tisztán látni... Könnyen lehetséges, hogy Mussolini, éppen Európa, sőt a világ érdekében, az igazi nagy biro­dalmi politika, a Pax romána érdekében, és annak jegyében, mindezeket az államokat egy újabb, be­csületesebb népszövetségbe fogja összehívni, a ré­gi, bukott Népszövetséggel szemben, amely a vi­lágháború okozta sebeket nem tudta meggyógyí­tani, sőt inkább — elüszkösítette. De ha nem is hozna létre újabb népszövetsé­get, az bizonyos, hogy Mussolini továbbra is a ró­mai, nagymultú és nemes szellemű világpolitika uralmának eljöveteléért száll sorompóba akkor is, amidőn már az új olasz „világpolitika" nagy cél­jainak megvalósításáért küzd. Revízió és aníirevizió. Irta : dr. Horváth Jenő egyetemi tanár. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy revízió alatt valaminek a megváltoztatását kell értenünk. Az alatt a revízió alatt, amiről nálunk beszélnek, általában az 1920-iki trianoni békeszerződésben megvont határvonalak megváltoztatását értik. Hoz­zá kell tennünk, hogy olyan értelemben, miszerint a trianoni határok Csonkamagyarország javára változzanak meg; mert ha ezt nem tesszük hozzá, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül ellensé­geinknek azt a revíziós követelését, hogy a fenti hal árok Csonkamagyarország kárára szenvedjenek változást. A cseh köztársaság jelenlegi elnöke, Benes Edvárd, külügyminisztersége idején, 1933. április •23-án, a prágai parlamentben kategorikusan szem­beszállott minden olyan törekvéssel, amely a ha­tárok megváltoztatását erőszakos úton kívánja esz­közölni. Azt mondotta, miszerint lehetetlen és meg nem engedhető, hogy egy vagy több ország valamely állam határainak megváltoztatására szö­vetkezzék vagy arra kísérletet tegyen. A nemzet­közi jogra hivatkozott, amely az ilyen eljárásokat és támadásokat nem legalizálhatja, mert a megtá madott állam rendelkezésére kell állania. Külső támadás ellen védekezve pusztán Csehszlo­vákia területére gondolt és ugyanezt a védekezést nem engedélyezte Magyarországnak, melynek te­rületét néhány évvel ezelőtt az ő cseh kormánya más kormányokkal szövetkezve támadta meg avégből, hogy területét egymás között felosszák. Mert bármint álljon a dolog, a nemzetközi jog vé delme Magyarországnak is rendelkezésére állott abban a területállományban, mellyel korlátlanul rendelkezve került ki a világháborúból. A fentiek alapján tehát a revíziót első ízben Benes alkalmazta, mert ha 1933-iki parlamenti be­szédét az 1918-iki fegyverszüneti szerződésben megkímélt magyar állam területére vonatkoztat­nánk, akkor igen hálásak lehetnénk neki, ha Cseh­szlovákia helyébe mindenütt Magyarországot ten­né; ha Magyarországról mondaná azt, hogy külső erőszakkal feldarabolni nem szabad; ha tehát azt Linóleum, viaszosvászon- és szőnyegáru legjobb és legolcsóbb HAAS 1IPOT áruházaiban: VII., Rákóczi-ul 34. Telefon: l-fSO-44 és 1-310-89 VIJ., Erzsébet-körut 28. Telefon: 1-416-18.

Next

/
Thumbnails
Contents