Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - Magyarok a lengyel szabadságharcban

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA gyei külügyminiszter gyors elhatározással felismerni vélte annak szükségét, hogy megszilárdítsa az 1945-ig érvényben levő lengyel-orosz megnemtámadási szer­ződést. Ebben az elhatározásában a lengyel külpoliti­kának a földrajzi adottság felismerése volt a cél. Len­gyelország ráeszmélt arra, hogy mit jelenthet számára az ukrán mozgalom. A lengyel külpolitika irányt adott keleteurópa új hatalmi érdekcsoportosulásának. Természetesen, Lengyelország hatalmi súlya a Dunavölgy rendezésénél a jövőben nagy szerepet kell hogy játsszék. Magyarország abban a helyzetben van, hogy két hatalmi csoportosulás között áll. És talán ami­lyen veszélyt rejt ez magában — ha kellő diplomáciai ügyességgel tartja fenn magát a magyarság, ugyanolyan előnyei is lehetnek. Lengyelország külpolitikájában minden esstre megvan az az elgondolás, hogy egy erős Magyarország, számára is csak előnyös lehet. Lengyel­ország múltja töviseken és vérfolyamokon keresztül vezetett a feltámadásig. A rögös életvonala megtanítot­ta a lengyelséget, hogy mindig éberséggel figyelje az európai erők küzdelmét. És különösen ma, amikor egy majdnem 40 milliós lengyel nagyhatalom létezik, ak­kor nem lehet nagy kérdéseket népek átcsoportosítá­sát, Európa térképének megváltoztatását a lengyel erők kihagyásával elintézni. Lengyelország súlya Európa külpolitikájában mindenkor számbavehető. És ha a lengyel diplomáciai ügyesség előnyösen tud orientálód­ni a mai meglehetősen kaotikus külpolitikai helyzet­ben, úgy Magyarország is bizton remélheti, hogy nagy barátja mindig tekintettel lesz a magyarság sorsának jövő kialakulásáfa. Magyarok a lengyel szabadságharcban A mai Lengyelország megteremtőinek moz­galma különösen az 1904—5-ös években öltött lát­hatóan formát. Ebben az időben kereste fel Pil­sudski József a japán kormányt azzal, hogy ha neki és társainak fegyvert bocsát rendelkezésére, ök gondolkodnak Oroszország belső rendjének felborításáról. Ezért cserébe azt kötötték ki, hogy Lengyelország talpraállításában Japán erkölcsileg támogassa őket. A tervből azonban nem lett sem­mi. Az első kudarc nem keserítette el Pilsudskit és hűséges társait. Sőt ezután még nagyobb lelke­sedéssel dolgoztak a lengyel állam megvalósításá­nak álmáért. Majd a lengyel irredenta külföldi alapjait igyekeztek kiépíteni. London, Párizs, Rappersville és Amerika lengyel emigránsai leg­megbízhatóbb egyéniségeinek kezébe tették le ter­veiket. És . .. ebből a munkából nem maradhatott ki Magyarország sem. Idehaza a nemzeti ellenállás idejét éltük. Az ifjúság a nemzeti hadseregért, a nemzeti bankért és önálló vámterületért síkra szállt politikusok mellett foglalt állást. Ezenkívül az itteni lengyel emigránsok klubja is életjelt adott magáról. Kü­lönösen a Baránszky Gyula dr. és Lukaskiewic Ceslaw újságírók csoportja igyekezett szolgálni ezeket az eszméket. Ezek a férfiak az akkor nyílt és titkos lengyel aspirációk mellé elsősorban az ifjúságot igyekeztek megnyerni. És a magyar if­júság csakhamar szíve-lelke egész tüzével odaállt melléjük. A kopott ruhájú, ismeretlen foglalkozású és jövedelmű rajongók a lengyel ifjúság figyelmét csakhamar a magyar ifjúság felé irányították. A lengyel forradalmi ifjúság, mely a „Zarzewie" és a „Promien" s a köréjük állt egyéb egyesületek szellemében működött, hitt a magyar ifjúság kész­ségében. Az 1905. évben három ifjúsági küldött­ség joggal és eredménnyel kopogott a magyar if­júság szívén. A nemvárt meleg fogadtatás olyan mély nyomóikat hagyott a lengyelek szívében, hogy a magyar ifjúságnak meg kellett ígérnie, hogy né­hány napon belül visszaadja ezt a látogatást. És... kevéssel későbben Ewowban már kezet fogott a lengyel függetlenségi eszme szolgálatára a két nemzet ifjúsága. Ez volt az az időpont, melyben megkezdődött magyar részről a szisztematikus munka a lengyel függetlenségi eszme érdekében. E cél szolgálatá­ban dolgozó ifjúságot elsősorban Ladislaw Stud­nicki irányította. Azóta nem volt lengyel megmozdulás anél­kül, hogy ez a magyar gárda ne tudott volna róla. A lengyel földről tanulmányútra utazó lengyel egyetemi hallgatóság útja hazafelé majdnem min­dig Budapest felé vezetett. A világháború előtt háromszor történt meg, hogy a lengyelek történelmi dátumaikba burko­lózva adták tudtul a világnak élni akarásukat, fel­támadásukban való hitük tántoríthatatlanságát. 1909. május 3-ikára tűzték ki az 1868-iki lengyel felkelő hősök emlékművének ünneplés leleplezését Lwówban. Néhai Nagy György dr., Kovács-Ka­rap Ernő dr. országgyűlési képviselők és Miklósi Ferdinánd Leó vezetésével utaztak ez alkalommal MEGJELENT A KÜLLŐS JÁNOSféle „GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI KOMPASZ" 1938—1939. évi évfolyamának második része két kötetben TARTALMAZZA: az összes budapesti és vidé­ki ipari, kereskedelmi, biztosító, sltb. vállalatok legújabb adatait. A már előzőleg megjelent két kötettel együtt — amely a budapesti és vidéki pénzintézetek adaltait közölte — most már négy kö'tetből áll a komplett kompasz Mind a négy kötet ára együtt 60 P Megrendelhető: a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában Budapest, V., Nádor-utca 14. I. 9. Tel.: 122-096 és 121-386

Next

/
Thumbnails
Contents