Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - Magyarok a lengyel szabadságharcban

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 a magyar egyetemek és főiskolák küldöttei Lwówba. 1910-ben szintén Miklósi Ferdinánd Leó, valamint Lánczi Simon, minden mást félretéve, hozzáláttak a magyar együttérzést kifejező deputáeiók összeállításához. Dr. Nagy György országgyűlési képviselő, Kele József szolnoki főügyész és néhai gróf Pilinszky Viktorné álltak élére a 140 főből álló társaságnak, melyet fejedelmeket megillető külsőségek, között fogadott a lengyelség. Ennek legkimagaslóbb eseménye magának Paderewski Ignácz zongoraművésznek fellépése volt, aki a magyarok vezetőit a Krakkóban leleplezett Jagellószobor talpazatánál százezernyi ünneplő tömeg szemeláttára ölelte magához mondván: „Ezt sohasem fogjuk Nektek elfelejteni!" Ezután alapították meg Budapesten Miklósi Ferdinánd Leó javaslatára a Magyar-Lengyei Egyesület előkészítő bizottságát, melynek elnöke báró Nyáry Albert lett. Az alapítók egyike dr. Divéky Adorján volt, akit már 1906-ban a lengyel-magyar kulturális összeköttetések kutatására jelölt ki a kultuszminisztérium. Üt megelőzően Szádeczky K. Lajos egyetemi tanár merült bele a lengyel-magyar történelmi kutatásokba, örök magyar értékeket alkotva e téren. Ez a lengyel-magyar egyesület aztán gondoskodott arról, hogy a lengyel kérdés magyar földön állandóan napirenden legyen. A restituta gondolatát szolgálta akkor is, mikor az orosz duma a chelmi földet akarta leszakítani a lengyel királyság területéből. Az elkeseredett lengyelek részéről a lengyel nők és újságírók ekkor a világ lelkiismeretéhez fordultak. És ekkor is megszólalt a magyar szív és lélek. Mikor a jövendő Lengyelország gondolata mellett új tüntetésre készült a lengyelség, a Magyar-Lengyei Egyesület már gondoskodott arról, hogy a magyarok ott álljanak mellettük. Főként a felvidékiek siettek az egyesület meghívásának eleget tenni. A háború kitörése után báró Nyáry Albert és Miklósi Ferdinánd Leó felkeresték a lengyel ügy érdekében gróf Tisza Istvánt is. Báró Nyáry Albert ezután memorandumokkal is igyekezett „az illetékes körök"-re hatni, s 1914. augusztus közepén már minden komoly tényezőnél ott volt a segítségkérés: „magyar ezredet kell a lengyel légióban felállítani." A lengyel katonai bizottság lengyel önkéntesei között magyar fiuk százai is bekerültük Pilsudsz'ki légióiba. 1919. január-februárjában lázongtak-forrongtak a légiók,. mert veszélyeztetettnek látták azokat a nemes célokat, amelyekért küzdöttek. Több ezredüket elfogták és internálták Máramarossziget és környékére. A háború második évében a lengyel függetlenségi eszme diadaláért, a lengyel állam felállításán ért, a Magyar-Lengyei Egyesület bontott nyíltan zászlót. A lengyelek első kormánya, a háború kitörése után ilakúit Naczelny Komitet Narodowi, a Legfőbb Nemzeti Bizottság mindjárt szoros öszeköttetést létesített a Magyar-Lengyei Egyesület vezetőségével, melynek az volt az első kívánsága, hogy a kipróbált magyarbarát Stamirowski Tádét, a lwówi magyar klub elnökét, delegálják Magyarországra. Ez meg is történt. 1915. augusztus havában Miklósi Ferdinánd Leó vetette fel azt a gondolatot, hogy a törvényhatóságokhoz kellene fordulni a lengyel állam felállítása érdekében. így történt, hogy elsősorban gróf Batthyány Tivadar,- majd Andrássy Gyula gróf és nagyatádi Szabó István felemelték szavukat a parlamentben a lengyel állam újraállítása érdekében. Mikor Pilsudszkiék kiharcolták a lengyel államot, s a már szabad Lengyelországot a belső és külső ellenség szorongatta, Haller József tábornok üzenetére 1918. novemberében báró Nyáry Albert és Miklósi Ferdinánd Leó, Giesswein Sándor és Dobieczki Sándorral hozzáláttak az első lengyel lőszer-szállítás megindításához. Csarnogurszki Sándor spáhikkal kísérte a lengyel határra a lőszert és fegyvert s onnan tett jelentést táviratban magának Pilsudski Józsefnek. Ebben az időben magyar fiuk százai álltak és küzdöttek lengyel földön, az orosz hordáktól veszélyeztetett lengyel állam önállóságáért. Gróf Somssich Antal alezredesként vett részt a lengyel hadseregben, Hunyady Miklós pedig karddal és korbáccsal verekedett a varsói csatában és függetlenségi kereszttel a mellén tért haza. M. Nagy Endre. DEICHSEL VILMOS CSA'SZA'R-ÚT15« 'CíRmEP^ISKOLC-BUDAPEST. A szálkanélküli pontykülönlegességeiröl Európai Qirüvé lett J> a p p j&alássztanya „. _ ..... _ -— Kispesten Petofi-ter 6 étterme már nem a régi helyén f) a ii cin benn az uccában van Telefon a régi 147-150